Mars körüli pályára állt a kínai űrszonda is

Hét hónapos utazás után, az arab űrszondát követően a Tianven-1 is elliptikus pályára állt a vörös bolygó körül.

A Tianven-1 kínai űrszonda szerdán sikeresen Mars körüli pályára állt, csaknem hét hónapos utazás után.

A Tianven-1 (Kérdések a mennynek) 3000N tolóerejű fékezőrakétáját pekingi idő szerint este 7 óra 52 perckor indították be az űrszonda lelassítására – közölte a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA).

Az űrszondát, leszállóegységet és a marsjárót szállító űrhajó 15 perc alatt lassult le annyira, hogy a Mars gravitációja be tudja fogni, és elliptikus pályára álljon a vörös bolygó körül. Az orbitális pályán a legközelebb 400 kilométerre lesz a Mars felszínétől.

A Tianven-1-nek tíz földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a bolygót. Az űrszonda a Mars körüli pályán elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével.

A Tianven-1 július 23-án indult a Földről. 202 napig utazott az űrben, míg elérte a Marsot. Közben négy orbitális korrekciót és egy mélyűrbeli manővert hajtott végre. Útja során mintegy 475 millió kilométert tett meg, és mikor a Mars körüli orbitális pályát elérte, 192 millió kilométerre volt a Földtől.

A szondától érkező tudományos adatokat 10,7 perces késéssel fogja az észak-kínai Tiancsinben álló 70 méteres átmérőjű állítható rádióteleszkóp.

Az űrszonda több mint 400 millió kilométer megtétele után már képet is küldött a Marsról, ekkor 2,2 millió kilométerre volt a vörös bolygótól. Utána még 1,1 millió kilométerrel közelítette meg – írta a Guardian.

A Tianven-1 több orbitális korrekciót végez, mielőtt végleges Mars-körüli pályára áll. A szonda felderíti a potenciális landolási helyszíneket is, ahova leszállóegysége májusban vagy júniusban leszáll majd.

A leszállóegység egy 240 kilogramm súlyú marsjárót juttat a bolygó feszínére.

A landolás hét percig tart majd, és helyszíne a Mars északi féltekéjének Utopia Planitia elnevezésű térsége lesz. Sikeres landolás esetén a napelemekkel működő rover 90 napig végez kutatásokat a bolygó felszínén. Tanulmányozza a talajt és az ősi élet nyomait keresi, földradarjával a lehetséges föld alatti víz és jég nyomait kutatja.

A kínaiak először küldtek önálló űrszondát a Marshoz. 2011-ben az oroszokkal közösen indított szondájuk nem tudta elhagyni a Föld légkörét.

A kínai űrszonda egyike annak a három Mars-missziónak, amely februárban megkezdi munkáját a vörös bolygónál. Az Egyesült Arab Emírségek Amal (Remény) elnevezésű űrszondája kedden érkezett meg a Marshoz. A szonda orbitális pályára állt a bolygó körül, de nem fog landolni, hanem a magasból vizsgálja a bolygó légkörét és időjárási jelenségeit. Az Egyesült Államok egytonnás Perseverance (Kitartás) elnevezésű űrszondája, a NASA eddigi legambiciózusabb Mars-missziója február 18-án éri el a bolygót, és nyomban landol is a sziklás Jezero-kráterben.