Előfizetés

Mars körüli pályára állt a kínai űrszonda is

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.02.10. 21:00

Fotó: CNSA/XINHUA / AFP
Hét hónapos utazás után, az arab űrszondát követően a Tianven-1 is elliptikus pályára állt a vörös bolygó körül.
A Tianven-1 kínai űrszonda szerdán sikeresen Mars körüli pályára állt, csaknem hét hónapos utazás után. A Tianven-1 (Kérdések a mennynek) 3000N tolóerejű fékezőrakétáját pekingi idő szerint este 7 óra 52 perckor indították be az űrszonda lelassítására – közölte a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA). Az űrszondát, leszállóegységet és a marsjárót szállító űrhajó 15 perc alatt lassult le annyira, hogy a Mars gravitációja be tudja fogni, és elliptikus pályára álljon a vörös bolygó körül. Az orbitális pályán a legközelebb 400 kilométerre lesz a Mars felszínétől. A Tianven-1-nek tíz földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a bolygót. Az űrszonda a Mars körüli pályán elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével.
A Tianven-1 július 23-án indult a Földről. 202 napig utazott az űrben, míg elérte a Marsot. Közben négy orbitális korrekciót és egy mélyűrbeli manővert hajtott végre. Útja során mintegy 475 millió kilométert tett meg, és mikor a Mars körüli orbitális pályát elérte, 192 millió kilométerre volt a Földtől. A szondától érkező tudományos adatokat 10,7 perces késéssel fogja az észak-kínai Tiancsinben álló 70 méteres átmérőjű állítható rádióteleszkóp.
Az űrszonda több mint 400 millió kilométer megtétele után már képet is küldött a Marsról, ekkor 2,2 millió kilométerre volt a vörös bolygótól. Utána még 1,1 millió kilométerrel közelítette meg – írta a Guardian.
A Tianven-1 több orbitális korrekciót végez, mielőtt végleges Mars-körüli pályára áll. A szonda felderíti a potenciális landolási helyszíneket is, ahova leszállóegysége májusban vagy júniusban leszáll majd. A leszállóegység egy 240 kilogramm súlyú marsjárót juttat a bolygó feszínére. A landolás hét percig tart majd, és helyszíne a Mars északi féltekéjének Utopia Planitia elnevezésű térsége lesz. Sikeres landolás esetén a napelemekkel működő rover 90 napig végez kutatásokat a bolygó felszínén. Tanulmányozza a talajt és az ősi élet nyomait keresi, földradarjával a lehetséges föld alatti víz és jég nyomait kutatja. A kínaiak először küldtek önálló űrszondát a Marshoz. 2011-ben az oroszokkal közösen indított szondájuk nem tudta elhagyni a Föld légkörét.
A kínai űrszonda egyike annak a három Mars-missziónak, amely februárban megkezdi munkáját a vörös bolygónál. Az Egyesült Arab Emírségek Amal (Remény) elnevezésű űrszondája kedden érkezett meg a Marshoz. A szonda orbitális pályára állt a bolygó körül, de nem fog landolni, hanem a magasból vizsgálja a bolygó légkörét és időjárási jelenségeit.  Az Egyesült Államok egytonnás Perseverance (Kitartás) elnevezésű űrszondája, a NASA eddigi legambiciózusabb Mars-missziója február 18-án éri el a bolygót, és nyomban landol is a sziklás Jezero-kráterben. 

Babakocsikat gyűjt és ad tovább a Pici Utas kampány

BJ
Publikálás dátuma
2021.02.10. 20:17

Fotó: Pici Utas kampány
A használt, de jó állapotú gyerekhordozókat tisztítás után rászoruló családoknak adják.
Első három életévükben a gyerekek jellemzően 1400 órát töltenek babakocsiban. Már, ha van. Gyermekotthonokban, nevelőszülőkhöz ingázó gyerekeknél és nehéz sorsú családoknál ugyanis gyakran nincs, de sok gyereknek, vagyis pici utasnak nem adatik meg, hogy korának megfelelő, biztonságos és kényelmes babakocsiban vagy autósülésben utazzon. Egy babakocsi, rendszeres karbantartással, ápolással akár több családot is kényelmesen kiszolgálhat, ezt támasztja alá Nyári Fruzsina, a Flora MiniWash tulajdonosának hét év babakocsi-kölcsönzői és -mosodai tapasztalata. „Rengeteg ilyen eszközzel találkoztunk, és bátran állíthatom, hogy egy alapos tisztítás és fertőtlenítés után az 5-8 éves járgányok is megfelelően szolgálhatják pici utasaik biztonságát és kényelmét.” A novemberben indított, Pici Utas elnevezésű kampányukkal minél több babaholmit szeretnének rászorulókhoz eljuttatni. Arra kérik a családokat, hogy ha tehetik, a kinőtt „babacuccokat” eladás helyett juttassák el hozzájuk. Ők ugyanis a használható babakocsikat, -hordozókat és autósüléseket tisztítás és fertőtlenítés után a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével rászorulóknak adják. „Mindig fontos volt számomra mások segítése. Rendszeresen önkénteskedem, és minden márkánkba beépítettünk valami olyan elemet, amivel támogatni tudunk rászorulókat vagy szervezeteket. A mosodánk babakocsikat tisztít és fertőtlenít, adta magát, hogy a szinte újjá is varázsolt, használt járművekkel segítsünk. Rengeteg családot ismertünk meg, sokan mondták, nem tudnak mit kezdeni a feleslegessé vált, sokszor útban is lévő, már csak a helyet foglaló babaholmijaikkal, az eladással nincs idejük és türelmük foglalkozni, de igazán nem is érné meg, inkább elajándékoznák. Mi ebben segítünk, azt is biztosítva, hogy jó helyre kerülnek a felajánlások” – mondta Nyári Fruzsina a Népszavának.  Azt, hogy milyen holmikat és hol várnak, itt lehet megnézni. Az adományozókat arra is biztatják, #piciutas hashtaggel a közösségi oldalaikon vigyék hírét a kampánynak, hogy, mint Nyári Fruzsina fogalmazott: „minél több boldog pici utas legyen az országban”. Eddig 22 babakocsit és 13 autósülést, illetve két darab 3in1 babakocsit ajándékoztak el. Az adományozottak között anya- és gyermekotthonok, védett házak és szegény sorsú családok is vannak.  

Magyar kutatók azonosították a félelem okát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.10. 17:30
Képünk illusztráció
Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Olyan idegsejtcsoportra bukkantak a Semmelweis Egyetem kutatói, amely a fenyegetettségre adott reakciót szabályozzák az agyban.
A fenyegetettségre adott reakciónál kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével – olvasható az egyetem közleményében.      A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) részeként működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A.) számoltak be. Az amigdala (mandulamag) az agyféltekék halántéklebenyi részén található, és fontos szerepet tölt be az érzelmi reakciók feldolgozásában, raktározásában. Ezen a területen azonosítottak a kutatók egy olyan sejtcsoportot, amelyik kritikus szerepet játszik a fenyegetettségi helyzetre adott válaszreakció kialakításában. A szakemberek azt vizsgálták, hogy egy veszélyt jelző ingerre milyen agyi szabályozási folyamat során alakul ki a magatartási válaszreakció, vagyis az adott viselkedés. A fenyegetettségre adott reakció egy nagyon ősi, ösztönös és egyszerű panelekből felépülő válasz, ami az evolúcióban a túlélés egyik alapvető feltétele – írták.      „Precízen körülhatároltuk egy agyi terület azon idegsejtjeit, amelyek a félelemmel kapcsolatos választ a kezükben tartják, és kimutattuk azt a mechanizmust is, amely során ez a sejtcsoport engedi, hogy egy veszélyre adott válaszreakció kialakuljon vagy sem” – mondta Alpár Alán, a munkacsoport vezetője, az egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója, a most megjelent publikáció levelező szerzője. A most azonosított sejtcsoportnak kritikusan fontos, egyfajta „kapuőr” szerepe van ebben a folyamatban, egy bonyolult szabályozó kör, összetett láncolat részeként és a környező idegsejtek működését befolyásolva. Éppen ezért pontosan definiálták az elhelyezkedését és az idegélettani sajátosságait is – tette hozzá.      A szóban forgó sejtpopulációt, valamint annak funkcióját állatmodelleken azonosították a kutatók. Ugyanakkor a szintén a NAP által támogatott és a Semmelweis Egyetemen Palkovits Miklós professzor által vezetett Humán Agyszövet Bank mintái segítségével azonosították, hogy az emberi agy mandulamagjában ugyanezen a területen ugyanilyen neurokémiai tulajdonságú sejtek találhatók. „Funkcionális vizsgálatokat emberben még nem végeztünk, ugyanakkor mivel egy kritikus molekuláris mozzanatot azonosítottunk, hosszú távon akár gyógyszercélpontként is szolgálhat ez a sejtcsoport” – vélekedett Alpár Alán, aki ez utóbbival összefüggésben az új molekuláris szereplők mellett kiemelte az új, sejtszintű mechanizmus leírását. Részletes, többek között neurogenetikai kísérletekben azonosították egy fehérjemolekula szerepét abban, hogy a sejt ki tudja helyezni a sejtek közötti kapcsolattartásért felelős receptorait a sejtmembránra, vagyis a sejt külső felszínére, lehetővé téve, hogy az ingerületátvívő anyag kötődhessen rajta. Ha egy adott agyterületen sejtspecifikusan megakadályozható a receptorok kihelyezése, az az emberi test működésének összessége tekintetében egy nagyon kis beavatkozás, de az adott viselkedési válaszreakció kialakításának szempontjából mégis óriási szerepe lehet – érzékeltette Alpár Alán, hogy hosszú távon miért jelenthet akár terápiás célpontot is az általuk leírt, a specifikus receptoralegységek mozgatását tisztázó mechanizmus. Az egyetemi csapat együttműködik a Bécsi Orvostudományi Egyetem Molekuláris Idegtudományok tanszékének vezetőjével, Harkány Tibor professzorral, valamint a Karolinska Intézet professzorával, Tomas Hökfelttel, aki 2015-ben Semmelweis Budapest Awardban is részesült. A munkát az ugyancsak a NAP által támogatott Schlett Katalin vezette kutatócsoport (ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék) és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa, Zelena Dóra is segítette. A publikáció első szerzője Hevesi Zsófia, aki Alpár Alán PhD-hallgatója.