Nem az időt vesztegetik – borús az égbolt a borítékipar fölött

Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.

Immár vesztegetésnek számít a hálapénz minden formája. Bűncselekményt követ el az is, aki adja, és az is, aki elfogadja, a beavatkozás vagy a szívesség előtt és után egyaránt: 8370 forintos értékhatár fölött. Az említett összegig – hosszas orvosi kezelés ideje alatt például – legfeljebb kéthavonta lehet ajándékozni. Az ezen túlcsorduló hála bűntett, az orvosokat, nővéreket három-, a betegeket, hozzátartozóikat egyévi szabadságvesztéssel fenyegeti.

Orvosok, ápolók lapozgatják ezekben a napokban az NVSZ „Hogyan mondjunk nemet?” című digitális brosúráját. A jó szándéka ellenére is a hetvenes évek képregényeit és hangvételét idéző korrupcióellenes útmutatót – azonos küldetésű tréning anyaga nyomán – közigazgatási, rendvédelmi dolgozóknak fejlesztették 2017-ben. Eddig jobbára papíralapon terjesztették.

„Na, akkor arról bőven van információm, mivel kúrogathatnak. Most már ideje lenne megtudnom, mi a helyzet a bérekkel, főleg a pótlékokkal, szabadságokkal – reagál az információra egy vidéki sürgősségi orvosa. – Egy olyan szerződést kellene aláírni, amiről fogalmam sincs. Bevallom, szeretném megmutatni jogásznak, aki ért is az ilyen történetekhez. Ha hurokba dugom a fejem, az alkalmatlanná tesz a munkára, a szuicid késztetés nem előny a pályán” – élcelődik az új szolgálati jogviszony aláírásának közelgő határideje előtt.

A hálapénz kriminalizálását az egészségügyben meglóduló béremelés hozta magával. Az orvosok megbecsülése eminens érdeke a kormánynak, hisz a járvány kezelése perdöntő lehet a jövő évi választás előtt. Egészségügyi dolgozók nélkül kétséges a siker. Megemelték hát a fizetéseket (hivatalosan 85 százalékkal), s egyúttal a kamara egyetértésével gátat vetnek (legalábbis ez a szándék) a paraszolvencia áradásának.

„Jelen helyzetben, és ezzel nem vagyok egyedül, ezt az egész hálapénzmarhaságot kevésbé érzem fajsúlyosnak, mint a létbizonytalanságot… Első kézből tudok olyan osztályt, ahol potenciálisan a dolgozók harminc százaléka megy máshová, ha egy rossz forgatókönyv lép életbe” – folytatja az említett orvos. Egy skandináv kórház doktornője a szakdolgozókat félti. „A nővérek, ápolók, asszisztensek, mentősök helyében beintenék, nem értem, miért nem állnak fel… Ahol én dolgoztam, ott az orvosaink milliós összeget tettek zsebre a hálapénzzel együtt, jóval többet, mint amit ezzel a bértáblával kereshetnek” – világítja meg a szabályozás gyenge pontjait.

Akárhogy is: márciusban rájár a rúd a hálapénzt elfogadókra, de az átadókra is. Az ellenőrzést az NVSZ végzi majd, amelyet tíz éve alapított a jogalkotó a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerveként. A szolgálat fokozatosan bővülő hatáskörrel dolgozik a közszféra fehérítésén, a közigazgatási, kormánytisztviselői, rendvédelmi állomány megtisztításán. Nemcsak a tiszta kéz elvét hirdetik és ellenőrzik – a magyar hagyományokat ismerve, van munkájuk rendesen –, hanem a rendvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelét is. Mára az állami szektor szinte minden szervezete az úgynevezett védett szervek közé került. Öt éve a korrupcióellenes kormányzati feladatokat is támogatják.

Árokásás, bűnbeesés

A szolgálat az utóbbi napokban azzal került a hírekbe, hogy „hálapénz-kommandóval készül csőbe húzni” a borítékot adó betegeket és az azt elfogadó orvosokat. Ezt a megközelítést kifejezetten elutasítja Váradi Piroska rendőr ezredes, az NVSZ korrupciómegelőzési főosztályának vezetője.

„Csőbe azt lehet húzni, csapdába azt lehet csalni, kommandóval azt lehet letámadni, akikre vadászunk. De az integritásteszt, vagyis a megbízhatósági vizsgálat esetében erről szó nincsen – mondja Váradi Piroska. – Nem az a célunk, hogy valaki bűnbe essen, bűncselekményt kövessen el. Számunkra az a siker, ha a teszt nem feljelentéssel végződik, és később arról kap tájékoztatást az illető, hogy egy korábbi – pontosan nem feltárt időpontban történt – megbízhatósági vizsgálaton tisztességesen esett át.”

Azért az persze belátható, hogy vannak esetek, amikor a felderítés nyomán ismerhető meg egy állami alkalmazott erkölcsi hajlékonysága, s így egy megbízhatósági vizsgálat a bűnelkövető leleplezését, csőbe húzását is jelentheti.

A törvényhozás január elsejétől szigorította a Btk.-ban a „hálapénz” megítélését, jóllehet a fogalmat a jogszabály továbbra sem ismeri. Korábban csak az előzetes ellenszolgáltatás ütközött törvénybe.

„A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények köre kiegészült az egészségügyi szolgáltatásban adott vagy ígért, illetve elfogadott vagy kért jogtalan előny fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését. A kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében adott vagy elfogadott, illetve kért vagy ígért ellenszolgáltatás tilalma már az utólag történő átadásra is vonatkozik. Mindemellett az egészségügyi korrupció esetében semcsak zsebbe csúsztatott borítékot kell elképzelni, hanem minden más jogtalan előnyt: az előrekerülést egy várólistán vagy a hetes betegállomány elintézését” – magyarázza a rendőr ezredes.

Korrupciós kitettség

Az NVSZ állománya jelenleg az önkormányzati, állami egészségügyi intézmények, szervezetek szabályozóival, működésével ismerkedik. Feltérképezik és elemzik az egészségügy különféle területeinek, beosztásainak, munkaköreinek korrupciós kitettségét, és felkészítik a kollégáikat a feladatra. Nem csak a hálapénz lehet ugyanis egészségügyi korrupció.

„A jogszabály alapján nemcsak egészségügyi, hanem az egészségügyben dolgozók tartoznak a hatáskörünkbe. Szép számmal vannak ugyanis olyan, a gyógyítással közvetlenül nem összefüggő feladatok, ahol a vesztegetés megjelenhet, ráadásul vegytiszta, leplezetlen formában. Ilyen területen dolgoznak például az egészségügyi intézmények közbeszerzéssel foglalkozó munkatársai is” – emlékeztet Váradi Piroska. Hozzáteszi: ezt a feladatkört is érintheti a megbízhatósági vizsgálat.

A korrupciós események sajátossága – szemben számos más bűncselekménnyel, ahol általában elkövető, hasznot húzó van, és sértett, veszteséget elszenvedő –, hogy az érintettek a cselekmény eltussolásában érdekeltek. A hálapénz esetében sincs ez másként. Ezért releváns felderítési technika a megbízhatósági vizsgálat (integritásteszt), amikor a valóságban előforduló mesterséges szituációkat hoznak létre. Ezek módjairól a rendőr ezredes nem beszélhetett. Mindenesetre biztosan körülményesebb lehet, szemben a NAV-ellenőrök lángosvásárlásával vagy szoláriumozásával, hogy a szolgálat fedett rendőrei például műtéten essenek át.

„Ezek a módszerek nem nyilvános adatok. Akár a beteg, akár a hozzátartozója vagy ismerőse is lehet a kollégánk, aki a jogtalan előnyt, a hálapénzt felajánlja. Fontos feltétel, hogy a döntési szabadságot semmilyen formában nem sérthetjük, senki sem kényszeríthető lelki vagy fizikai ráhatással az elfogadásra. Erre az ügyészi felügyelet a garancia. Ki kell emelnem azt is, hogy az integritásteszt nem jelent megbélyegzést – hangsúlyozza a főosztályvezető. – A korrupció felderítésének és megelőzésének nem az egyetlen, jelentős preventív erővel bíró eszköze az integritásteszt. A védelmi szolgálatnak számos más technikája van.”

Bárki tehet bejelentést

A vizsgálatot, tudjuk meg Váradi Piroskától, többféle információ elindíthatja. Az NVSZ zöldszámán bárki tehet névtelen bejelentést. A többéves bűnügyi felderítői múlttal rendelkező munkatársak az információ ellenőrzésével ítélik meg, hogy az valós-e, esetleg csak lejáratási kísérlet.

A szolgálat márciustól ellenőrizheti az egészségügyben dolgozók feddhetetlenségét. Február végéig zárul le ugyanis az ágazatban az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének a határideje. Türelmi időre a jogszabály nem ad lehetőséget. Két hét múlva élesben indulnak a megbízhatósági vizsgálatok, egy-egy személy esetében akár évente háromszor is.

A változások előtt a szolgálat egyeztetett az egészségügyi kamarákkal, és arra jutottak: érdekazonosság van közöttük. Mindkét szervezet célja a szemléletváltás, a korrupció negatív hatásainak a tudatosítása a munkatársak és az állampolgárok között. Ezt a korábbi éveknek megfelelően képzésekkel, tájékoztató kiadványokkal segítik.

„A legbecsületesebbek is kerülhetnek korrupciós helyzetbe, ez az elmúlt évek egyik legfőbb tapasztalata. A vesztegetési szituációban megjelenő kísértés kivédéséhez nyújt segítséget a kiadvány, amely már az interneten is elérhető, és népszerű a közigazgatás területén” – meséli a rendőr ezredes. Hasonló kiadvány egyébként várható az egészségügyieknek is.

Váradi Piroska úgy látja: egy évtizedek alatt rögzült rossz szokás ellen nem egyszerű fellépni.

Ráadásul az egészségügyi korrupciónak más a pszichológiája, mint ami a rendőrt lefizetni próbáló gyorshajtót motiválja. Utóbbi meg akar úszni egy büntetést, a hálapénzt adók tudatában azonban fel sem merül, hogy bármi rosszat tennének. A bankós boríték mintegy 70 éve természetes velejárója az orvosi szolgáltatás igénybevételének, és ennek a szemléletnek a megváltoztatása biztosan nem megy egyik hónapról a másikra.

A kamara kérte: a jó hírekről, a hajlíthatatlan orvosokról is adjanak számot. A személyiségi jogok védelmében valóban csak számot „adhatnak majd”, egy arányszámot. Hogy ez jó hír lesz-e, ma még nem tudni. Ahogy azt sem, hol lesznek a kiskapuk, amelyek szorult helyzetben olajozottan nyílnak mifelénk.