Előfizetés

Nem az időt vesztegetik – borús az égbolt a borítékipar fölött

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.14. 07:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
Immár vesztegetésnek számít a hálapénz minden formája. Bűncselekményt követ el az is, aki adja, és az is, aki elfogadja, a beavatkozás vagy a szívesség előtt és után egyaránt: 8370 forintos értékhatár fölött. Az említett összegig – hosszas orvosi kezelés ideje alatt például – legfeljebb kéthavonta lehet ajándékozni. Az ezen túlcsorduló hála bűntett, az orvosokat, nővéreket három-, a betegeket, hozzátartozóikat egyévi szabadságvesztéssel fenyegeti.  Orvosok, ápolók lapozgatják ezekben a napokban az NVSZ „Hogyan mondjunk nemet?” című digitális brosúráját. A jó szándéka ellenére is a hetvenes évek képregényeit és hangvételét idéző korrupcióellenes útmutatót – azonos küldetésű tréning anyaga nyomán – közigazgatási, rendvédelmi dolgozóknak fejlesztették 2017-ben. Eddig jobbára papíralapon terjesztették. „Na, akkor arról bőven van információm, mivel kúrogathatnak. Most már ideje lenne megtudnom, mi a helyzet a bérekkel, főleg a pótlékokkal, szabadságokkal – reagál az információra egy vidéki sürgősségi orvosa. – Egy olyan szerződést kellene aláírni, amiről fogalmam sincs. Bevallom, szeretném megmutatni jogásznak, aki ért is az ilyen történetekhez. Ha hurokba dugom a fejem, az alkalmatlanná tesz a munkára, a szuicid késztetés nem előny a pályán” – élcelődik az új szolgálati jogviszony aláírásának közelgő határideje előtt. A hálapénz kriminalizálását az egészségügyben meglóduló béremelés hozta magával. Az orvosok megbecsülése eminens érdeke a kormánynak, hisz a járvány kezelése perdöntő lehet a jövő évi választás előtt. Egészségügyi dolgozók nélkül kétséges a siker. Megemelték hát a fizetéseket (hivatalosan 85 százalékkal), s egyúttal a kamara egyetértésével gátat vetnek (legalábbis ez a szándék) a paraszolvencia áradásának. „Jelen helyzetben, és ezzel nem vagyok egyedül, ezt az egész hálapénz­marhaságot kevésbé érzem fajsúlyosnak, mint a létbizonytalanságot… Első kézből tudok olyan osztályt, ahol potenciálisan a dolgozók harminc százaléka megy máshová, ha egy rossz forgatókönyv lép életbe” – folytatja az említett orvos. Egy skandináv kórház doktornője a szakdolgozókat félti. „A nővérek, ápolók, asszisztensek, mentősök helyében beintenék, nem értem, miért nem állnak fel… Ahol én dolgoztam, ott az orvosaink milliós összeget tettek zsebre a hálapénzzel együtt, jóval többet, mint amit ezzel a bértáblával kereshetnek” – világítja meg a szabályozás gyenge pontjait. Akárhogy is: márciusban rájár a rúd a hálapénzt elfogadókra, de az átadókra is. Az ellenőrzést az NVSZ végzi majd, amelyet tíz éve alapított a jogalkotó a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerveként. A szolgálat fokozatosan bővülő hatáskörrel dolgozik a közszféra fehérítésén, a közigazgatási, kormánytisztviselői, rendvédelmi állomány megtisztításán. Nemcsak a tiszta kéz elvét hirdetik és ellenőrzik – a magyar hagyományokat ismerve, van munkájuk rendesen –, hanem a rendvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelét is. Mára az állami szektor szinte minden szervezete az úgynevezett védett szervek közé került. Öt éve a korrupcióellenes kormányzati feladatokat is támogatják.

Árokásás, bűnbeesés

A szolgálat az utóbbi napokban azzal került a hírekbe, hogy „hála­pénz-kommandóval készül csőbe húzni” a borítékot adó betegeket és az azt elfogadó orvosokat. Ezt a megközelítést kifejezetten elutasítja Váradi Piroska rendőr ezredes, az NVSZ korrupciómegelőzési főosztályának vezetője. „Csőbe azt lehet húzni, csapdába azt lehet csalni, kommandóval azt lehet letámadni, akikre vadászunk. De az integritásteszt, vagyis a megbízhatósági vizsgálat esetében erről szó nincsen – mondja Váradi Piroska. – Nem az a célunk, hogy valaki bűnbe essen, bűncselekményt kövessen el. Számunkra az a siker, ha a teszt nem feljelentéssel végződik, és később arról kap tájékoztatást az illető, hogy egy korábbi – pontosan nem feltárt időpontban történt – megbízhatósági vizsgálaton tisztességesen esett át.” Azért az persze belátható, hogy vannak esetek, amikor a felderítés nyomán ismerhető meg egy állami alkalmazott erkölcsi hajlékonysága, s így egy megbízhatósági vizsgálat a bűnelkövető leleplezését, csőbe húzását is jelentheti. A törvényhozás január elsejétől szigorította a Btk.-ban a „hálapénz” megítélését, jóllehet a fogalmat a jogszabály továbbra sem ismeri. Korábban csak az előzetes ellenszolgáltatás ütközött törvénybe. „A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények köre kiegészült az egészségügyi szolgáltatásban adott vagy ígért, illetve elfogadott vagy kért jogtalan előny fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését. A kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében adott vagy elfogadott, illetve kért vagy ígért ellenszolgáltatás tilalma már az utólag történő átadásra is vonatkozik. Mindemellett az egészségügyi korrupció esetében semcsak zsebbe csúsztatott borítékot kell elképzelni, hanem minden más jogtalan előnyt: az előrekerülést egy várólistán vagy a hetes betegállomány elintézését” – magyarázza a rendőr ezredes.

Korrupciós kitettség

  Az NVSZ állománya jelenleg az önkormányzati, állami egészségügyi intézmények, szervezetek szabályozóival, működésével ismerkedik. Feltérképezik és elemzik az egészségügy különféle területeinek, beosztásainak, munkaköreinek korrupciós kitettségét, és felkészítik a kollégáikat a feladatra. Nem csak a hálapénz lehet ugyanis egészségügyi korrupció. „A jogszabály alapján nemcsak egészségügyi, hanem az egészségügyben dolgozók tartoznak a hatáskörünkbe. Szép számmal vannak ugyanis olyan, a gyógyítással közvetlenül nem összefüggő feladatok, ahol a vesztegetés megjelenhet, ráadásul vegytiszta, leplezetlen formában. Ilyen területen dolgoznak például az egészségügyi intézmények közbeszerzéssel foglalkozó munkatársai is” – emlékeztet Váradi Piroska. Hozzáteszi: ezt a feladatkört is érintheti a megbízhatósági vizsgálat. A korrupciós események sajátossága – szemben számos más bűncselekménnyel, ahol általában elkövető, hasznot húzó van, és sértett, veszteséget elszenvedő –, hogy az érintettek a cselekmény eltussolásában érdekeltek. A hálapénz esetében sincs ez másként. Ezért releváns felderítési technika a megbízhatósági vizsgálat (integritásteszt), amikor a valóságban előforduló mesterséges szituációkat hoznak létre. Ezek módjairól a rendőr ezredes nem beszélhetett. Mindenesetre biztosan körülményesebb lehet, szemben a NAV-ellenőrök lángosvásárlásával vagy szoláriumozásával, hogy a szolgálat fedett rendőrei például műtéten essenek át. „Ezek a módszerek nem nyilvános adatok. Akár a beteg, akár a hozzátartozója vagy ismerőse is lehet a kollégánk, aki a jogtalan előnyt, a hálapénzt felajánlja. Fontos feltétel, hogy a döntési szabadságot semmilyen formában nem sérthetjük, senki sem kényszeríthető lelki vagy fizikai ráhatással az elfogadásra. Erre az ügyészi felügyelet a garancia. Ki kell emelnem azt is, hogy az integritásteszt nem jelent megbélyegzést – hangsúlyozza a főosztályvezető. – A korrupció felderítésének és megelőzésének nem az egyetlen, jelentős preventív erővel bíró eszköze az integritásteszt. A védelmi szolgálatnak számos más technikája van.”

Bárki tehet bejelentést

 A vizsgálatot, tudjuk meg Váradi Piroskától, többféle információ elindíthatja. Az NVSZ zöldszámán bárki tehet névtelen bejelentést. A többéves bűnügyi felderítői múlttal rendelkező munkatársak az információ ellenőrzésével ítélik meg, hogy az valós-e, esetleg csak lejáratási kísérlet. A szolgálat márciustól ellenőrizheti az egészségügyben dolgozók feddhetetlenségét. Február vé­géig­ zárul le ugyanis az ágazatban az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének a határideje. Türelmi időre a jogszabály nem ad lehetőséget. Két hét múlva élesben indulnak a megbízhatósági vizsgálatok, egy-egy személy esetében akár évente háromszor is. A változások előtt a szolgálat egyeztetett az egészségügyi kamarákkal, és arra jutottak: érdek­azonosság van közöttük. Mindkét szervezet célja a szemléletváltás, a korrupció negatív hatásainak a tudatosítása a munkatársak és az állampolgárok között. Ezt a korábbi éveknek megfelelően képzésekkel, tájékoztató kiadványokkal segítik. „A legbecsületesebbek is kerülhetnek korrupciós helyzetbe, ez az elmúlt évek egyik legfőbb tapasztalata. A vesztegetési szituációban megjelenő kísértés kivédéséhez nyújt segítséget a kiadvány, amely már az interneten is elérhető, és népszerű a közigazgatás területén” – meséli a rendőr ezredes. Hasonló kiadvány egyébként várható az egészség­ügyieknek is. Váradi Piroska úgy látja: egy évtizedek alatt rögzült rossz szokás ellen nem egyszerű fellépni. Ráadásul az egészségügyi korrupciónak más a pszichológiája, mint ami a rendőrt lefizetni próbáló gyorshajtót motiválja. Utóbbi meg akar úszni egy büntetést, a hálapénzt adók tudatában azonban fel sem merül, hogy bármi rosszat tennének. A bankós boríték mintegy 70 éve természetes velejárója az orvosi szolgáltatás igénybevételének, és ennek a szemléletnek a megváltoztatása biztosan nem megy egyik hónapról a másikra. A kamara kérte: a jó hírekről, a hajlíthatatlan orvosokról is adjanak számot. A személyiségi jogok védelmében valóban csak számot „adhatnak majd”, egy arányszámot. Hogy ez jó hír lesz-e, ma még nem tudni. Ahogy azt sem, hol lesznek a kiskapuk, amelyek szorult helyzetben olajozottan nyílnak mifelénk.

Bérek és bárók

Szakmai becslések szerint a mintegy 30-40 ezer magyar orvos 20 százaléka tette el a borítékok 80 százalékát. Ezzel az 50–70 milliár­dos hálarendszerben havi 1–8 millió forinttal egészíthették ki a keresetüket. Az orvosbérek pályakezdők esetében 2021–2023 között megduplázódnak (350–690 ezer), 41 év munkaviszony után pedig megnégyszereződnek (534 ezer–2,3 millió), de a köznyelvben orvosbárókként ismert nagyágyúk sokkal többet kerestek hálapénzzel (és az új jogállásban már korlátozható másod-, harmadállással), mint a soha nem látott béremeléssel. Érdekeltek lehetnek tehát a status quo fenntartásában, vagyis ez évtől magas korrupciós kockázatú csoportok. A Nemzeti Védelmi Szolgálat azonban még nem tart a felkészülésnek abban a fázisában, ahol kockázati csoportokról tudnának beszélni, mondta erről Váradi Piroska ezredes.

Rajzolt előítéletek

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.02.07. 20:57

A képregények honi megítélése változni látszik, ám a társadalom zöme még mindig úgy kezeli azokat, mintha csakis a legkisebbeket céloznák meg. A helyzet korántsem ez: a képregények bőven kínálnak sztorit és izgalmat szinte bármelyik korosztálynak.
A magyar piacon az utóbbi években láthatóvá váltak a képregények: elég bemenni egy könyvesboltba, és egy egész szekció fogadja az olvasót. Ennek ellenére sokan azt se tudják, hogy a Garfieldon kívül léteznek „rajzolt füzetek vagy könyvek”. – Magyarországon még mindig él a sztereotípia, miszerint egy rendes ember a képregényolvasást egy adott kor után elhagyja – véli Szép Eszter. A másik probléma, hogy alapvetően kevesen olvasnak könyvet, ezen a csoporton belül még kevesebben képregényt – összességében a kutató szerint a rajzolt sztorikat leginkább az egyetemisták és az őket követő korcsoportok (a negyvenes éveiket taposókig) lapozzák. E szűk réteg létszámát viszont a lelkesedés ellensúlyozza: nyomon követi a legújabb hazai és nemzetközi megjelenéseket, miközben tisztában van az elmúlt évtizedek kultikus kiadványaival is. – Mivel az Y generáció a domináns csoport, ezért az ő ízlésükre szabják a kínálatot – magyarázza Szép. Így a kiadók is ráálltak a nosztalgiára, megjelentetik az utóbbi évtizedek klasszikusait is. – Minket kamaszként megtalált valami a nyolcvanas-kilencvenes években, aminek úgy tűnik, van folytonossága – véli Szép. Ezért is lett népszerű nálunk is az először 2008-ban kiadott „Watchmen: Az őrzők”, mely a hatvanas években kezdődik, kiégett szuperhősökről szól, miközben a szerzők azzal a gondolattal játszanak el, mi lett volna, ha az Egyesült Államok megnyeri a vietnami háborút, és Richard Nixon marad az elnöki székben. – A mai fiatalokat viszont inkább másfajta történetek érdeklik, ők olyan sztorikra vágynak, melyek a saját korosztályukról szólnak, és a XXI. században játszódnak – mondja Szép. A kiadók, úgy tűnik, rá­éreztek az utóbbi vonalra is, számos fiatal felnőttnek szóló, úgynevezett „young adult” művet adnak ki, melyekben a főhős kalandja egyben önismereti útnak is tekinthető. Az amerikai Raina Telgemeier életrajzi ihletésű Nővérek című bestsellere például két testvér viszonyának változását követi nyomon egy autós utazás során, míg a moszkvai születésű Vera Brosgol Ánya kísértete című könyve arról beszél, hogyan dolgozza fel egy, az Államokban élő orosz lány az új szellembarátnője segítségével a családi és iskolai komplexusait.  Míg a nyolcvanas évek gyerekei a Góliát, a Hahota, a Hupikék Törpikék vagy a Csip-Csup Csodák című füzeteket lapozgatták, addig nap­jaink legfiatalabb, Z- és Alfa-generációja az úgynevezett „franchise-képregényeket” bújja, melyek egy adott játékhoz, filmhez, élőszereplős vagy animációs tévésorozathoz köthetők. Emellett szintén népsze­rűek a képregényekről szóló albumok, mint az a Marvel-enciklopédia, mely Vasembertől kezdve Amerika Kapitányig részletezi az egyes szuperhősökhöz kötődő legfontosabb tudnivalókat. Szép szerint a Marvel-világ széles közönséget mozgat meg, és a köztudat részévé vált, azonban az emberek többsége éppen a szuperhősfilmek miatt hiszi azt, hogy a képregények csupán róluk szólhatnak. A Marvel persze direkt erre hajt, a vállalat által kiadott filmek, sorozatok, képregények és akciófigurák mind-mind kapcsolódnak egymáshoz, így dagasztva az egyre több szálon futó multiverzumot, és persze a tulajdonosok bankszámláját. – Másfelől az a fiatal, aki példaképének tekinti Vasembert, még nem biztos, hogy Vasembert fog olvasni – véli Szép, kkiemelve azonban, hogy a szuperhősfilmek nemcsak a Marvel- és a szintén népszerű DC-képregények keresletét segítik, de más műfajú történetekét is. A kutató szerint a magyar társadalomnak viszont az a fő gondja, hogy sokan úgy hiszik: ha egy könyvben képek vannak, azzal lenevelik az olvasásról a gyerekeket. – Ezt a hozzáállást én félelemnek nevezem – mondja a kutató, kiemelve, hogy a fiataloknak írt könyvek az évfolyamok előrehaladtával is egyre kevesebb illusztrációt tartalmaznak, mellyel a kiadók mintha jeleznék: az adott tananyag vagy történet egyre komolyabb, nem illik elbagatellizálni. A képregényeknek így az utóbbi tendencia ellen is küzdeniük kell, és meg kell találniuk a saját „identitásukat”, megmutatva, hogy ők sem nem mesekönyvek, sem nem valami kultúrát veszélyeztető termékek.

Kádár-kori rajzok

A képregények helyzete pár évtizede nem volt ilyen fényes. A Kádár-korszak nagy részében nem létezett ugyanis önálló képregénykiadás, noha szép számban jelentek meg történetek, ám különböző újságokban, rovatszerűen. Bayer Antal képregénykiadó szerint a legtöbben valószínűleg a Füles rejtvényújságra emlékeznek, amely heti folytatásokban közölt irodalmi adaptációkat, főként XIX. századi klasszikus regények és népszerű szórakoztató művek képregényes feldolgozását, de más lapokban is volt rendszeresen pár oldalnyi képregény, például a Magyar Ifjúságban és a Pajtásban, vagy éppen a Népszavában, amelybe eleinte Sebők Imre, később Fazekas Attila grafikusokkal dolgozott együtt Cs. Horváth Tibor, a korszak meghatározó forgatókönyvírója. – A rajzolók közül érdemes még kiemelni Korcsmáros Pál munkásságát is, akinek a figurái sokak számára a legautentikusabb Rejtő Jenő-ábrázolásokká váltak – mondja Bayer. Az önálló magyar képregénykiadás az első lépéseit szintén a nyolcvanas évek első felében tette meg. Voltak importanyagok, mint például a francia Pif nevű képregénymagazinból válogató Kockás vagy a már korábban útjára indított Mozaik, amely eredetileg egy NDK-beli újság volt. Ezeket követte a Táltos Kiadó kezdeményezése, amely Zórád Ernő festő-grafikusnak a különböző lapokban korábban megjelent munkáit gyűjtötte össze, valamint a vállalat belekezdett egy teljesen eredeti saját sorozatba, az 1984 és 1989 között futó, három kutyáról szóló Bucó, Szetti és Tacsi kalandjaiba. Bayer Antal szerint ekkor derült ki, hogy van igény képregényekre, ami lendületet adott újabb kiadványoknak, például a sikerfilmeket feldolgozó képregényeknek.

'89 utáni optimizmus

A kiadásban a rendszerváltás jelentős fordulatot hozott, ekkor lépett ugyanis színre két nemzetközi kiadócsoport, a Semic és az Egmont, melyek szinte dömpingszerűen hoztak ki havonta több képregényfüzetet, elsősorban Walt Disney-mesékről és Marvel Comics szuperhőseiről ismert kiadványaikat, de kísérleteztek francia és skandináv címekkel is. A korábbi kiadványok szinte mind eltűntek, ami részben a nagyon erős konkurenciának, részben az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat (ILV) privatizációjának tudható be. Az 1990 utáni piacon hirtelen kaphatóak lettek az újságosoknál a legismertebb amerikai címek, mint a Pókember, Batman, Donald kacsa, Garfield, Tom és Jerry, aztán az X-Men, a Transformer és a Tini Titán Teknőcök. – Mindez jó hír volt a magyar olvasóknak, de nem tett jót a hazai alkotóknak, hiszen alig maradt publikációs lehetőségük – emlékszik vissza Bayer. Néhány év után így a magyar képregénypiacon is kialakultak a kereslet-kínálat alapú viszonyok: Garfield és Pókember nálunk is húzónév lett – harminc éve szinte folyamatosan jelen vannak –, más címeknél azonban voltak kisebb-nagyobb kihagyások, a trendeknek megfelelően. 2017-ben például egy kiadó elérkezettnek látta, hogy több évtized után „feltámassza” a nyolcvanas évek népszerű Kockás képregénymagazinját, mára pedig egész lapcsaládot épített erre a márkára, nem csak a nosztalgiázóknak. A képregénykultúra kialakítása végül 2004-től indult el, mikor is néhány lelkes, újonnan startolt kiadónak sikerült bevinnie a képregényeket a könyvesboltokba, ami a médiumot egy egészen új státuszba emelte. A felfutás viszont nem volt gyors, a 2008–2009-es világgazdasági válság ráadásul visszavetette a kezdeti lendületet, az elmúlt három-négy évben mégis újult erőre kapott a hazai képregénykiadás. – Ma már el lehet mondani, hogy minden korosztály talál magának való kiadványt, a választék szépen alakul – mondja Bayer, kiemelve, hogy a könyvesbolti és az újságos értékesítés mellett szintén elindultak az úgynevezett alternatív, főként rendezvényekre és webshopokra építő csatornák, amelyek leginkább a hazai alkotók számára biztosítanak publikációs lehetőséget. A fejlődés érzékeltetésére csak pár szám: 2004-ig 90 százalék fölött volt az újságos terjesztésben kapható képregények aránya, és a számuk ritkán haladta meg a száz címet. A 2019-es rekordévben már négyszáz fölött volt a képregénykötetek és -füzetek száma, és ezek fele újságosnál, negyede könyvesboltokban, negyede pedig közvetlenül a kiadóik­nál vagy alkotóiknál volt kapható. A piac tehát szélesedik, viszont az amerikai képregények ma is dominálnak, a kínálat mintegy ötven százalékát teszik ki.

Magyar példa

Az egyre terebélyesedő választék ­miatt így a magyar képregényrajzolóknak is nehéz dolguk akad, mivel a nyugati művek komplex történeteivel és mesteri vizua­litásával kell megmérkőz­niük. Ennek ellenére mégis vannak pozitív példák, melyekhez a feltörekvő művészek az anyagi támogatást az interneten bonyolított kampányukkal és közösségi finanszírozással oldják meg. Így született meg 2017-ben Csepella Olivér grafikus azóta nagy népszerűséget szerzett Nyugat + zombik című kultképregénye, melyben többek között Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és Ady Endre mészárolta a New York Palota termeiben az élőhalottakat, vagy Varga Bálint Bánk és Tuli Krisztián Az utolsó előtti huszár című opuszának első része, melynek hősei a vérszomjas kisgömböccel veszik fel a harcot. Azok a rajzolók pedig, akik még nagyobb ambíciókat dédelgetnek, külföldi piacra dolgoznak. Néhányan már jól ismert amerikai képregényszériákon is kaptak lehetőséget, mint például Futaki Attila (Conan), László Márk (Hellboy), Németh Gyula (Criminal Macabre) és Tondora Judit (Wonder Woman). Futaki és Farkas Lajos több francia albumot is készített, Tondora pedig legutóbb a Beastie Boys rapcsapat 2018-as könyvébe rajzolt egy tizenkét oldalas sztorit.

Nem csak olvasni, kutatni is

Szép Eszter szerint a többség képregények iránti előítélete abban gyökerezik, hogy sokan csak napilapokban találkoznak rajzos történetekkel, amelyek az esetek túlnyomó részében három-négy panelből állnak, mint a Garfield vagy a Kázmér és Huba. – Ezek a rövid sztorik mindig egy csattanóra épülnek, melyeket az emberek két megálló között gyorsan elolvasnak – mondja a kutató. Az emberek nagy része tehát nem gondolja, hogy a képregények ennél bonyolultabbak lehetnek, és persze hosszabbak is, akár több száz oldalasak. A képregényeket ráadásul nemcsak olvasni, de még kutatni is lehet: Szép Eszter a doktori disszertációját az ELTE Bölcsészettudományi Karán is a képregény és a testábrázolás kapcsolatáról írta, a szöveg alapján írt könyv pedig 2020-ban az Egyesült Államokban is megjelent, az Ohiói Állami Egyetem adta ki Képregények és Test (Comics and the Body) címmel, mely a tudományos körök részéről is pozitív fogadtatásban részesült. A kutató első tézise az volt, hogy a rajzolásnál az emberi test és annak mozgása meghatározó módon vesz részt a képregény elkészítésében, a másik pedig, hogy a testi ábrázolások sokféle módon hatnak az olvasóra, elvégre az egyes jeleneteket a befogadó is a saját testi észlelései alapján értelmezi. – A kutatásomban főleg a fájdalmas testhelyzeteket elemeztem, melyek különféle traumákhoz, háborús helyzetekhez kapcsolódnak – mondja Szép, aki szerint utóbbi szituációk megmutatják a rajzoló és az olvasó sebezhetőségét, kiszolgáltatottságát. Szép szerint vannak igazán rendhagyó művek is: idén a Cser Kiadó ki fogja adni például az amerikai-máltai rajzoló, Joe Sacco egyik művét, aki anno megteremtette a képregényes újságírás műfaját. – Sacco elképesztően komoly tényfeltáró képregényeket ír és rajzol a politikai és háborús konfliktusokról. A kutató szerint így tehát fontos megértenünk, hogy a képregény egy olyan médium, mely más művészeti ágakhoz hasonlóan több műfajból épül fel, és szintén megvannak a nevesebb alkotói, akik nemcsak a rajzstílusukkal, de a húsba vágó történeteikkel vonnak be minket a világukba.

A család ügyvédje

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.02.07. 18:06

Fotó: Dr. Bajkai István Facebook-oldala
Bár képtelen érdemi politikai sikert felmutatni, az Orbán famíliát és a Fideszt zokszó nélkül szolgáló Bajkai István a pártban komoly presztízzsel bír, aminek nagy hasznát látja.
Mintha feladta volna Budapestet a Fidesz, úgy vonta ki az elmúlt hónapokban ismertebb politikusait a 2022-es fővárosi megmérettetés terhei alól. A kancellária vezetőjének, Gulyás Gergelynek, a pénzügyminiszternek, Varga Mihálynak, a parlamenti frakcióvezetőnek, Kocsis Máténak, a párt kommuniká­ciós igazgatójának, Hollik Istvánnak, György István államtitkárnak nem kell másfél év múlva csatasorba állnia egyéni képviselőjelöltként. A 24.hu január közepén arról írt, hogy néhány régi motoros fideszest leszámítva, csak másod- és harmadvonalbeliek indulhatnak jövőre. S akiket felelősnek tartanak azért, hogy a 2019-es önkormányzati választásra a főváros számos kerületében meg­gyengült a kormánypárt – így Vattamány Zsoltot, Erzsébetváros korábbi vezetőjét, Hoffmann Tamást, Újbuda egykori első emberét, Bácskai János korábbi IX. kerületi polgármestert –, parkolópályára tették: immáron egyszerű képviselőként, ellenzékbe szorulva figyelhetik az ellenzéki polgármesterek munkáját.

Egy az alapító atyák közül

Akad viszont egy erős kivétel. Bajkai István annak ellenére szinte biztosan indulhat az Erzsébetvárost és Terézvárost magába foglaló egyéni választókerületben (evk.), hogy már 2018-ban súlyos vereséget szenvedett. Akkori kihívója, a DK-s Oláh Lajos közel 9 százalékponttal előzte meg, az ellenzéki jelöltek együtt pedig több mint másfélszer annyi szavazatot szereztek, mint a fideszes politikus. Ráadásul Bajkai több szálon kötődött a VII. kerület volt, kormánypárti vezetéséhez – amelynek 2018-ig ő maga is tagja volt alpolgármesterként –, amely 2019-ben bukott el, s mint láttuk, a volt főnöke, az expolgármester épp „büntetését” tölti. Bajkai – forrásaink által is biztosnak mondott – indítása 2022-ben azért is meglepő, mert a többi, Budapestről kivont képviselőhöz hasonlóan a párt, illetve a NER egyik meghatározó személyisége, országos befolyással bír. A politikus – aki 2018-ban listáról került az Országgyűlésbe – a parlament egyik legfontosabb testületének, a törvényalkotási bizottságnak az alelnöke, a jobboldali médiabirodalmat összefogó alapítvány, a Kesma kuratóriumi tagja, az Ökölvívó Szakszövetség vezetője. Nevét adta több olyan törvényjavaslathoz – így a Stop, Soros!-hoz, a hajléktalanság kriminalizációjához, a börtönkártérítésekhez –, amelyek a párt identitását, kommunikációját is meghatározták. Nem utolsósorban egyike azon 37 személynek, akik 1988-ban megalapították a Fideszt, s azon kevesek egyike, akik még ma is aktívan politizálnak.

Fideszes kiszorítósdi

Az Orbánnál néhány hónappal fiatalabb Bajkai István ugyan a párt­elittől eltérően fővárosi származású, ám ő is Bibó-szakkollégista volt. A rendszerváltozás után Bajkai fél lábbal a politika, fél lábbal az üzleti világ talaján állt. Ügyvédnek készült, tanult Oxfordban és Texasban, 1995-ben csatlakozott a közbeszerzéseken mostanság jól szereplő, nagy múltú SBGK ügyvédi irodához, amely Bajkai későbbi politikai tevékenysége idején zsíros kormányzati megbízásokhoz jutott. A kilencvenes évek elején kipróbálta magán az önkormányzati szférában – 1990 és ’94 között terézvárosi képviselő volt –, ám utána hátrébb lépett, évtizedekig kereskedelmi, szerzői és cégjogi ügyekkel foglalkozott. 2014-től tért vissza a politikába: bejutott az erzsébetvárosi képviselő-testületbe. Igaz, akkor is becsúszó szereléssel, mivel a kerületben akkor ő volt az egyedüli fideszes, aki nem egyéni választókerületből, hanem listán került be. Ennek ellenére megtették a fideszes Vattamány Zsolt alpolgármesterének, sőt 2018-ban már a párt őt indította az 5. választókerületben Rónaszékiné Keresztes Mónika helyett. Rossz nyelvek szerint ő is benne volt a fideszes politikus kiszorításában: Rónaszékiné a bulinegyed körüli akkori csetepatékban a lakosok mellett foglalt állást, míg Bajkai éppenséggel a jó fideszes kapcsolatokkal is bíró bár- és kocsmatulajdonosok érdekeit­ tartotta szem előtt. Ám Rónaszékiné visszavonása és Bajkai indítása 2018-ban rosszul sült el, hiszen míg 2014-ben az előbbi szoros versenyben szorult a második helyre, négy évvel később az utóbbi jóval nagyobbat bukott.

Tévéműsor, miegymás

Bajkai úgy hasalt el 2018-ban, hogy a Fideszből mindent megmozgattak a sikeréért: rendszeresen szerepeltették a TV2 műsoraiban, ételt is osztogatott. Ráadásul a vele szemben álló tábor megosztott volt, a választókerületben külön indult a DK, a Jobbik, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt. Sőt, kihívóira ráindítottak egy kamupártot is, amelyhez a 2018-as voksolás egyik legsúlyosabb visszaélése kötődik. Az egykori baloldali minisztert, Lévai Katalint a jelöltjei között tudó Lendülettel Magyarországért aláírásgyűjtő ívein több száz név megegyezett Bajkai ajánlói­val, csak az aláírások különböztek. Bár az ügyben Oláhék a választások után feljelentést tettek, a rendőrség felfüggesztette a nyomozást, mivel a Lendülettel jelöltje „nem emlékezett” arra, hogy kitől kapta az ajánlóíveket, így a nyomozók arra jutottak, hogy nem lehet bizonyítani a csalást. Arra nincs adat, hogy az ügyben a fideszes politikust meghallgatta volna a rendőrség.

Visszafizetésre kötelezték

Bajkai István életútja jól illusztrálja, hogyan fonódik össze Magyarországon a politikai és az üzleti élet. Ügyvédi irodája, az SBGK 2010 után az egyik legjobban menő kormányközeli jogi tanácsadó cég lett, az Átlátszó számításaiból kiderült, hogy 13 milliárd forintnyi megbízást kaptak a kormánytól. 2016-ban az SBGK-t is tagjai között tudó konzorcium egy különleges, 4,8 milliárdos megbízást nyert: külső tanácsadóként vizsgálhatta át előzetesen a közbeszerzéseket, hogy ne legyenek szabálytalanságok. Az EU később ezekben az ügyekben súlyos hibákat talált, visszafizetési kötelezettséget rótt a magyar kormányra, a Miniszterelnökség pedig berekesztette a konzorciummal kötött keretmegálla­podást.

Büntetés vagy kitüntetés?

 A politikus még 2017-ben alapította meg az Aponius Consulting nevű cégét, amellyel közbeszerzési tanácsadásra kötött szerződést a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel. Idővel a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is kikérte a Bajkai-cég tanácsait, így a vállalkozás már az alapítását követő évben 71, majd 95 milliós bevételt ért el. Szintén az adófizetők pénze kellett a Bajkai és felesége tulajdonában lévő Archeon rendezvényszervező cég felpörgetéséhez. A zenészházaspár – Bajkai felesége zongoraművész, a politikus maga is játszik a hangszeren – 2005-ben alapított vállalkozása eleinte gyengén muzsikált, az adóhatóság több alkalommal rendelt el a cég ellen végrehajtást. Miután a kormány eltörölte a kulturális taót, a színházak megsegítésére kiosztott állami milliárdokból 70 millió forintot kapott Baj­kaiék cége is. Az SBKG leányvállalata pedig tavaly a járvány ideje alatt 9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshelyek fejlesztésére. Fideszes források szerint nehéz megítélni, hogy 2022-es budapesti indítása „büntetés” vagy „kitüntetés”, ahogy még az sem dőlt el, előkelő helyre teszik-e a listán. Ugyanakkor a pártban közismert, hogy személyes jó viszony fűzi a miniszterelnökhöz. Bajkai ügyvédi irodája többször járt el Orbán Viktor, illetve a miniszterelnök lánya és veje ügyei­ben – emiatt a sajtóban kiérdemelte „az Orbán család ügyvédje” titulust. A kormányfő állítólag díjazza a hűségét: az egykori liberális szervezet alapítója 33 éve kitart a párt mellett, függetlenül attól, hogy a Fidesz az­óta számos alkalommal váltott irányt.