Előfizetés

Erős földrengés pusztított Japánban - sokan megsérültek (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.14. 09:23

Fotó: Kotaro Numata / Yomiuri/AFP
7,0-7,3-as magnitúdójú földrengést észleltek szombaton Japán keleti részén, Fukusima prefektúrában, de a földmozgást a 200 kilométerre található Tokióban is érezni lehetett.
Az NHK japán közszolgálati televízió helyi idő szerint vasárnap kora reggel közölte, hogy legalább 96 ember sérült meg Fukusima és Mijagi prefektúrákban és a Tokiót is magában foglaló Kantó régióban. Mintegy 950 ezer háztartásban szűnt meg ideiglenesen az áramszolgáltatás. Az amerikai földtani intézet korábban 7,1-es erősségűnek minősítette a rengést, amelynek fészke Nami városától 74 kilométerre, 58 kilométeres mélységben volt. A japán meteorológiai intézet szintén mintegy 60 kilométeres mélységben észlelte a rengés központját. Szökőárriadót nem rendeltek el, de a japán kormány munkacsoportot hozott létre az esetleges következmények kezelésére.
Tíz éve, 2011-ben pusztító, 9-es erősségű földrengés rázta meg Fukusimát. A rengést követő szökőárban csaknem 20 ezer ember vesztette életét, s a természeti csapás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő az ott található Fukusima Daicsi atomerőműben. A Kyodo japán hírügynökség a szombati földrengés után az erőművet működtető Tokyo Electric Power cégre hivatkozva arról számolt be, hogy az azóta leállított fukusimai erőműben semmilyen rendellenességet nem észleltek.

Putyin szerint Navalnij egy statiszta, akit kihasználnak Oroszország ellenfelei

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.14. 09:01

Fotó: AFP
Sajátos magyarázatot adott az orosz elnök az országban folyó tüntetésekre.
"Ezt a statisztát éppen most használják. Éppen akkor, amikor a világ minden országában, így nálunk is az embereknél kiütközik a fáradtság, a felgyülemlett harag és az elégedetlenség"

- mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a sajtóorgánumok főszerkesztőivel tartott beszélgetésén, amelyből szombat este részleteket tett közzé a Rosszija 24 orosz hírtelevízió.

Meglátása szerint az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mellett tartott tüntetések Oroszország ellenfeleinek próbálkozásai, hogy kihasználják az elégedetlenséget az orosz lakosság körében - írja az MTI.  Az utóbbi hetekben tízezrek követelték a bebörtönzött Kreml-kritikus ellenzéki szabadon engedését. A tüntetésekről, amelyek részben Putyin ellen irányultak, több mint 11 ezer embert állítottak elő. Vasárnapra Navalnij hívei egy újabb tiltakozási formát jelentettek be: felszólították az embereket, hogy este a házak elé kiállva magasba tartott, bekapcsolt zseblámpákkal mutassák ki szolidaritásukat az ellenzéki politikussal. 

Hataloméhes emberek a posztszovjet térségben

A magyar állami hírügynökség szerint a főszerkesztőknek tartott eligazításon arról is beszélt, a Nyugat nagyra törő és hatalomra éhes embereket felhasználva fogja akadályozni Oroszország befolyásának kiterjesztését a posztszovjet térségben  "Befolyásunk a posztszovjet térségben bárhogy is legyen, de a nehézségek dacára nő".
Azt mondta, a befolyás kiterjesztése aggodalmakat szül a nyugati országok körében, és megpróbálják majd ettől eltántorítani Oroszországot, akinek ellenfelei, illetve potenciális ellenfelei ebből a célból mindig is nagyra törő és hatalomra éhes emberekre támaszkodtak. Putyin hangsúlyozta, hogy az ország megerősödésével párhuzamosan erősödött az Oroszország feltartóztatására irányuló politika is. "Ahogy stabilizálódott a helyzet, kezdtünk a lábunkra állni, rögtön elkezdődött a feltartóztatás politikája. Éppen akkor apránként, észrevétlenül, kis lépésekkel, de egyre inkább. És minél erősebbek lettünk, annál erősebbé vált a feltartóztatás politikája." Hozzátette, hogy mindez gazdasági téren is megnyilvánul.

Szabad szemmel - Fokozódik a félelem a magyar sajtószabadság miatt

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.02.14. 08:25

Nemzetközi sajtószemle, 2021. február 14.
FT Fokozódik a félelem a magyar sajtószabadság miatt, miután a Klubrádió az utolsó napját kezdte meg az analóg hullámhosszon. A bírálók úgy ítélik meg, hogy a bezáratás része a haladó hangok elleni hadjáratnak Közép-Európában, miután Orbán Viktor kemény kézzel lép fel a független szerkesztőségek ellen. A vezető európai lap is idézi Hardy Mihályt, a Klubrádió hírigazgatóját, aki azt hangsúlyozza, hogy önálló rádiók még a putyini Oroszországban is vannak, de ott az újságírókat szokták megölni. Magyarországgal ezzel szemben a rádiót csinálják ki, vagy a sajtót, magát. 2010 óta a Fidesz fokozta a közigazgatásra, és kulturális intézményekre, valamint az igazságszolgáltatásra és a médiára nehezedő szorítást. A kormány kipaterolta a CEU-t, és azt követeli, hogy a külföldi támogatást élvező civil szervezetek vessék magukat alá a Lex Sorosnak, jóllehet azt jogsértőnek minősítette az Európai Bíróság. Ezen felül Orbán saját embereit nevezte ki a bíróságok kulcsposztjaira, ily módon próbálva még inkább erősíteni befolyását a hatalmi ágra. A Klubrádió elleni fellépés, amit két kisebb adminisztratív vétséggel indokolnak, csak betetézi a média elleni sokéves fellépést. Az Indexet tavaly a miniszterelnök szövetségesei vették át. A KESMÁ-ba csaknem 500 kormánypárti orgánumot tömörítettek. Kovács Zoltán ugyanakkor semmi kivetnivalót nem talál a bíróság e heti döntésében. Szerinte szó sincs politikai beavatkozásról, itt piaci magánszereplők, a médiahatóság és a bíróság ügye jelenik meg. Közben pedig független országos televízióként már csak az RTL működik – mondja Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől. A közönség nagy része a hagyományos sajtón keresztül alapvető a hivatalos propagandát kapja. Az egyetlen szabad terep immár csupán a világháló. Ezzel szemben Mráz Ágoston Sámuel, a hatalom által kistafírozott Nézőpont Intézet igazgatója azt hangoztatja, hogy a kormány mindössze kiegyensúlyozott erőviszonyokat igyekszik teremteni a médiában. Hardy Mihály szerint azonban ami most a Klubrádióval történik, az olyan, mintha lezárnák a biztonsági szelepet, amelyen keresztül idáig el tudott távozni a gőz. Csáky Zselyke, a Freedom House regionális kutatási igazgatója pedig azt emeli ki, hogy a tekintélyelvű vezetők tanulnak Magyarországtól. Így pl. aggasztó, ami a lengyeleknél történik, mert azt látni, hogy terjed a magyar modell.
Der Standard „A magyar sajtó szabad, színes, és sokrétű” – idézi a lap Médiatanács elnök asszonyát, aki megpróbálta megvédeni a Klubrádióval szembeni eljárást. Karas Mónika a 10 éve hozott médiatörvényre hivatkozott, noha azt már bevezetésekor igen erős külföldi bírálatok fogadták. Miközben a Klubrádió két apró szabályszegésért veszti el sugárzási jogát. Amúgy pedig a médiahatóság kizárólag a jobboldali-nemzeti Fideszhez közelálló tagokból áll. A lap felidézi, hogy az elmúlt években egyre másra kényszerültek lehúzni a rolót független szerkesztőségek, lásd a Népszabadságot, ami nagy nemzetközi figyelmet keltett. A másik nevezetes történet az Indexé, ahol szinte az egész szerkesztőség felállt, miután menesztették a főszerkesztőt. A magyar kormány azonban minden felelősséget elhárít magától, és a „szabad piaccal”, illetve a „magángazdasággal” takarózik. Egyébiránt immár három éve egyetlen konszernhez tartozik a kormányszimpatizáns orgánumok túlnyomó többsége.
Wall Street Journal Orbán Viktor egyik közeli munkatársa elárulta, hogy Kínát alapvetően politikai megfontolások vezérlik a koronavírus ellenanyagának szállításánál. Ám mivel az EU tehetetlenkedik, amihez hozzájön a szer amerikai exporttilalma, Magyarországnak nem sok választása marad, hogy kihez forduljon segítségért. A kérdés azért vetődött fel, mert szakértők szerint Kína a vakcina diplomáciával növeli befolyását Európában, bár több európai ország képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy Peking semmiféle politikai feltételt nem támasztott a szerződéskötések során. Mivel azonban Szerbiában sikerrel zajlik az oltási kampány a kínai szerrel, a földrészen más kisebb országok is Peking közreműködését kérik, miután az európai beszerzés akadozik és a nyugati gyárak termelési nehézségekkel küszködnek. Ez pedig helyzetbe hozza az ázsiai nagyhatalmat, amely úgy állítja be magát, mint igazán megbízható szövetségest a Covid-19 elleni küzdelemben. A járvány különben pont a területéről indult ki. Részéről leginkább az a két készítmény rúg labdába, amelyet az állami Sinopharm, illetve a magánkézben lévő Sinovac fejlesztett ki. Az előbbit Magyarország már engedélyezte és rendelt is belőle. A csehek most fontolgatják, hogy ők is kérnek az oltásból. A Nyugat-Balkánon pedig Montenegro és Észak-Macedónia a közeljövőben akarja bejelenteni igényét. Több európai forrás is megerősítette, hogy Kína bemutatkozásként mindenkinek egy millió adagot ajánl, napokon belüli szállítással. A nyugati vetélytársaknál a határidő több hónapos, de még ott is késések tapasztalhatók. Ily módon erősödhet Kína helyzete egy olyan térségben, ahol az USÁ-val verseng. Ezt támasztja alá, hogy az európai vevőkkel a kínai állam tárgyal és nem a gyártó cégek. Viszont afrikai megrendelők arról számolnak be, hogy Kína nekik nem teljesített időre.
Project Syndicate Hruscsov dédunokája nem gondolja, hogy Navalnij le tudná vadászni Putyint, bármennyire is karizmatikus és rokonszenves az ellenzék vezére. Az elnök ugyanis rendőrállamot alakított ki az eltelt 10 évben és kész minden eszközt bevetni hatalma fenntartására. Nyina Hruscsova, aki a new yorki New Schoolon tanít, úgy ítéli meg, hogy rezsim egyáltalán nem rendült meg. És hét végi tüntetések főleg nem tudják meghátrálásra kényszeríteni. Mégis hatalmas túlzás, sőt teljesen ésszerűtlen, hogy az államfő ilyen erővel lép fel ellenfele, annak munkatársai és támogatói ellen. Már idáig több ezer demonstrálót vettek őrizetbe, brutális erőszakot bevetve. Blokkoltak több közösségi oldalt, mert azok gerjesztették az elégedetlenséget. Viszont az állami tévék áradoznak Putyinról, egyben igyekeznek minden erővel lejáratni a tiltakozó mozgalmat. A Kreml az állam ellenségeként kezeli Navalnijt. ami a sztálini kirakatpereket idézi, de ő nem adja meg magát a diktátornak, nem vallja be „bűneit”. Viszont bemutatja, hogy a politikai élgárda milyen mértékben megszedte magát a korrupció eredményeként és ez sokat árt közvetlenül Putyinnak. Olyan, mintha Navalnij lenne napjaink Trockija, akit el kell takarítani az útból. A Kreml félelmeit csak fokozza, hogy szép lassan kifejlődhet egy palotaforradalom. A Krím megszállása miatt elrendelt nyugati megtorló intézkedések megfojtják a gazdaságot, táplálják a politikai elit nyugtalanságát, miután ezek az erők szeretnének hozzájutni svájci bankszámláikhoz és felkeresni toszkánai villáikat. Úgy hogy lehet, hogy megpróbálják meneszteni az elnököt, ahogy az Hruscsovvel megesett, 1964-ben. Egy megalázott államfőt sokkal könnyebb volna megbuktatni, mint egy olyat, aki népszerű. Mostanában a mindenféle jósok és erőszakos térítők bukkannak fel a hatalom környékén. A legváltozatosabb zöldségeket hirdetik, ami szintén arra utal, hogy a megcsontosodott orosz rezsim kezdi felszámolni önmagát. De mivel Putyin és az állam egy és ugyanaz, ezért e pillanatban igencsak nehéz eltávolítani a politikust.
Kurier Ausztriában holnap kezdődik az iskolákban a 2. félév, de emiatt nagy gondban vannak azok a magyar diákok, akik nap mint nap ingáznak a határon át. A középiskolákban két csoportra osztják a tanulókat: az egyik része hétfőn és kedden van oktatás, a másiknak szerdán-csütörtökön. Pénteken távtanítás zajlik. Csakhogy a Kurz-kormány döntése nyomán az országba kizárólag negatív koronateszt birtokában szabad beutazni. Ez azonban Magyarországon 50-70 euróba kerül, miközben az osztrákoknál ingyenes. Ám kell hozzá ausztriai társadalombiztosítási szám. Az oktatási hatóságok a helyzet áthidalására azt találták ki, hogy a magyar gyerekek, mivel még nincsenek 18 évesek, ingyen vizsgáltathatják meg magukat. De éppen a koruk miatt kísérőre szorulnak, neki viszont szintén produkálnia kell az igazolást, hogy nem fertőzött. Az osztrák tanfelügyelet azt mondja, hogy ő ennél többet nem tud tenni, már minthogy a gyerekeket kedvezményben részesíti. A szülőket és a bécsi magyar Nagykövetséget pedig már tájékoztatta a gondról. Ugyanakkor a szlovák diákoknál nincs ilyen baj, mert náluk, odahaza mindenki ingyen végeztetheti el a vizsgálatot az állami központokban.