Előfizetés

Lebegés a romokon – Új műfajjal kísérletezik a Katona József Színház

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2021.02.15. 09:00

Fotó: HORVÁTH JUDIT
A most indult kortárs sorozatra készült darabok a karanténhelyzetre íródtak. Az első mű szerzője: Garaczi László.
„Láttam egy párt, két szerelmes embert, ahogy egy város fölött lebegtek. Ez a város a szépségéről volt híres, és most romokban állt.” A fenti sorokat Roy Anderson: Történetek a végtelenségről című filmje ihlette. Garaczi Lászlónak pedig mottóul szolgált Végre egy kis csönd című új művéhez, amely a Katona József Színház meghívásos drámapályázatára született. A téma a karanténhelyzet, a műfaj pedig új. Nem színház, nem tévéjáték, nem rádiójáték. Nincsenek nézők, kamera van, és színészek. Ez az adottság. Máté Gábor rendezőt magával is ragadta ez a szituáció. Először is szuper közeliben gondolkodott. A kamera nagyon közel hozza a színészt, szinte belelátunk a gondolataiba, de legalábbis a gesztusait felerősítik a képek. De nem modorosan, erőltetetten, hanem, egyszerűen, magától értetődően. A szöveg, amely tulajdonképpen monológokból áll, jól illeszkedik a koncepcióhoz. És a darab mottójához is, a széteséshez, a válsághoz és ennek egyéni feldolgozásához. Hajnihoz (Rezes Judit) járvány idején, a karanténban becsönget a szomszéd, a vízvezetékszerelő Balog úr (Kocsis Gergő). Egy másik szálon pedig Brúnó (Mészáros Béla) egy ház gangján találkozik a leendő szépkorú Müllernével (Szirtes Ági). Egyedül maradt emberek, akik vágynak a másikra, de még sem tudják elviselni őket. A szerelem, az egymásban való hit romjain lebegnek. Már csak felfigyelni tudnak a másikra, átélni együtt bármit alig. A bezártság, a tétlenség kárhozata pedig csak fokozza a melankóliát. Mindezt Garaczi könnyed tollal, lazán írta meg, szarkasztikus bájjal. A történetek közeledésekről szólnak, de sohasem lesz belőle megérkezés. Vágy, illúzió, de a beteljesedés legfeljebb fáradt rutin lenne, aminek már semmi értelme. Minden lebeg, nincs igazi fogódzó. Rezes Judit Hajnija csalódott, tele fájdalommal. Túlélne, de inkább megúszásra játszik. Balog úr sem lehet komoly partner. Legfeljebb egy múló, az önfeledtség irányába tartó, mégis, egy meg nem történt pillanat. Brúnó sem tudja mit akar, összezavarodott, a sebeit nyaldossa, mint ahogy Müllerné is, aki bemondónő akart lenni, csak mondat foszlányokban, mozaikokban létezik, úgy kommunikál, mintha folyamatosan hírrészleteket olvasna fel. Minden csak töredék. Lebegés. Ezt az érzést mutatja pontosan a produkció és talál bele a mindennapjainkba. Közelik, bejátszások váltják egymást. Az egész hatásosan filmszerű. És ennek a műfajnak a szabadsága is jól érzékelhető az alkotáson. Az egyik jelenetben Hajni és Balog úr meztelenül boroznak a szobában, csak maszk van rajtuk, amikor isznak, leveszik, majd visszahúzzák. A szerelmeskedésig nem jutnak el. Balog úr a cél felé tart, de egyszer csak eltűnik. Hajni pedig fellélegzik, ezt is megúszta. Jöhet végre egy kis csönd. A többi pedig már amúgy se érdekes. Legalább csönd legyen egy darabig.
Infó: Garaczi László: Végre egy kis csönd Katona József Színház Rendező: Máté Gábor Online felületen közvetített,  eszinhaz.hu

Drámapályázat Miskolcon

 A mai Magyarország első állandó színtársulata 1823. augusztus 24-én kezdte meg működését Miskolc városában, a Déryné utcában. A Miskolci Nemzeti Színház a bicentenárium alkalmából drámapályázatot hirdet. A színház vezetése műfaji és tematikus megkötés nélkül, belföldről és a határon túlról várja az eredeti, magyar nyelvű, prózai vagy zenés színpadi műveket, amelyek még nem jelentek meg, nem mutattak be színpadon, nem nyertek díjat korábbi drámapályázatokon és előadási vagy közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. A pályázatok beadási határideje 2021. december 31., benyújtásának módja a titkarsag@mnsz.hu e-mail címen.

A hatalom célkeresztjébe került az irodalom Törökországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.15. 08:30

Fotó: ALI ATMACA / AFP / Anadolu Agency
Szerzőket ítéltek börtönbüntetésre, és művek százezreit kobozták el.
Lesújtó képet festett az elmúlt évről a török könyvkiadók szövetsége. Tavaly nem csak szépirodalmi, hanem gyermekkönyveket is betiltott Recep Tayyip Erdogan rezsimje. A koronavírus-járvány leple alatt tovább szigorították a könyvkiadással kapcsolatos előírásokat, még inkább korlátozták a szólásszabadságot. Egyes szervezetek, illetve témák teljes egészében tiltólistára kerültek. Nem jelenhettek meg az Amnesty International gondozásban megjelent művek, vagy éppen a feminizmusról szóló munkák. Betiltották a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) által publikált két könyvet, mivel a művek le akarták rántani a leplet a törökországi korrupcióról. A kiadó ellen eljárás is indult. Szinte rutinná vált a kurd szerzők és kiadók feketelistára tétele. Amikor az Aram Kiadó Isztambulba küldte a könyveit egy ottani rendezvényre, 52 könyvét kobozták el. Kurd szerzők szépirodalmi műveit is igen nehéz megjelentetni. Igen népszerűvé vált a nevetséges vádakkal börtönbüntetésre ítélt Selahattin Demirtas, a kurd HDP volt vezetőkének két könyve. Ezeket ugyan nem tiltották be, de a hatalom mindent megtesz azért, hogy megakadályozza terjesztésüket. Erre is megvannak a megfelelő eszközök. Az irodalom a legnehezebb napjait éli Törökországban, különösen a 2016-os puccskísérlet óta. Groteszk vádakkal tartóztatnak le szerzőket. Mindezek ellenére a járvány előtt virágzott a könyvpiac, rég nem látott érdeklődés kísérte a szépirodalmi műveket. 2009-2019 között folyamatosan nőtt olvasótáboruk. Az évente kiadott könyvek tekintetében is előkelő helyen szerepelnek a török kiadók. Sok fiatal szerző is jelentkezik művekkel, így egyre több független kiadó jött létre. Igen nagy népszerűségnek örvend a K24 internetes irodalmi portál is. Ezek a sikerek azonban távolról sem magától értetődőek, hiszen a kiadóknak, portáloknak mindennapos küzdelmet kell folytatniuk a fennmaradásukért, Damoklész kardjaként lebeg felettük a betiltás veszélye. Csak az eltelt öt évben több százezer könyvet tiltottak be „káros propaganda” címszóval. A hatóságok ráadásul még azelőtt begyűjtik a könyveket, hogy a kiadót értesítenék a tilalomról, ami anyagilag is hatalmas veszteséget jelent. Azokat a könyveket sem kímélik, amelyek tíz éve még gond nélkül jelenhettek meg. A cenzúra utólag is lesújt a gyanúsnak ítélt művekre. Időnként igazi írólegendák művei is fennakadnak a rostán, így Albert Camus, vagy Spinoza munkái. De tiltólistán vannak a francia filozófus, Louis Althusser, vagy a ma is élő olasz szociológus, Antonio Negri értekezései. A hatalom célkeresztjébe azért kerültek a kiadók, illetve az irodalmi élet képviselői, mert ők eddig szabadabban működhettek, mint az újságírók. Ám a hatóságok felfedezték ezt a „lyukat”. 2017 decemberében például egy isztambuli bíróság 15 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Murat Uyurkulak török írót „terrorpropagandával” vádolva. (Az újságírókat rendre ugyanezzel az indokkal börtönzik be). 2018 februárjában a népszerű török szerzőt, Ahmet Altant ítélték életfogytiglani börtönbe egy talk showban való fellépése miatt. Egyre népszerűbbé válik a börtönirodalom, polcokat lehet megtölteni az egyes szerzők rács mögött született önvallomásaival, már ha egyáltalán megjelenhettek. A kirakatperek nyomán a könyvkiadóknál is mind nagyobb lett a repressziótól, betiltástól való félelem. Karin Karakasli török költő a Neue Zürcher Zeitungnak elmondta, a cenzúránál is fontosabbá vált az öncenzúra. De az is látható: a félelem nem egyoldalú. Erdogan rezsimje is tart az irodalom erejétől.

Aktív a cenzúra Kínában és Iránban

Törökország messze nincs egyedül a világban a könyvek tömeges betiltásával. Hszi Csin-ping kínai elnök 2012-es hatalomra kerülése óta Kínában is egy sor „politikailag inkorrektnek” minősített mű került feketelistára. A cenzúra elsősorban a demokráciát hirdető könyvekre sújt le. 2019-ben nagy megütközést keltett a világban, hogy a kormányzat által illegálisnak és elfogultnak ítélt könyveket égetett el. Az év októberében a kínai oktatási minisztérium elrendelte, hogy „meg kell tisztítani” az általános és középiskolák könyvtárait a kommunista rezsim által nem megfelelőnek, vagy elavultnak ítélt könyvektől, és felszólították az intézményeket, hazafias oktatást végezzenek. Az irányelv alapján a nemzetbiztonságot, a társadalmi stabilitást, az ország becsületét veszélyeztető könyveket kell eltávolítani. Ezenkívül meg kell szabadulni a vallási tevékenységet vagy a „helytelen globális értékeket” népszerűsítő könyvektől. Kínában a kiadóknak egy helyi hatóságnál (GAPP) kell engedélyt kérniük. Ha egy könyv az ítészek szerint sérti Kína érdekeit, a kiadót betilthatják. 2020-ban számos szerző került tiltólistára. Mario Vargas Llosa mellett Albert Jay Nock, James Stephen, Joseph de Maistre, Richard M. Weaver, William F. Buckley Jr., valamint Russell Kirk. Korábban tiltólistán szerepelt Charlotte Bronte Jane Eyre című könyve, de ami még meglepőbb, Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje. Ez esetben az indoka következő volt: az emberiség megsértése, hogy az állatok emberi nyelven beszélnek… Az 1979-es iráni forradalom óta a cenzúra a perzsa államban is aktív tevékenységet fejt ki. A Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsa nevű szervezet dönti el, melyek azok a könyvek, amelyek „nem érdemlik meg, hogy kiadják őket”. A kizáró kritériumok közé tartozik egyebek mellett a „terrorista ideológia”, vagy az „illegális csoportok és korrupt szekták népszerűsítése”. Tiltólistán szerepel többek között Salman Rushdie Sátáni versek című regénye, Richard Dawkins brit etológus Isteni téveszme című könyve, Dan Brownnak népszerű A Da Vinci-kód című műve, Paolo Coelho 2005-ös, A Zahir című regénye, vagy éppen Dante Alighieri Isteni színjátéka.

A kiadóknak, portáloknak mindennapos küzdelmet kell folytatniuk a fennmaradásukért, Damoklész kardjaként lebeg felettük a betiltás veszélye

Kultúra a karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.13. 12:30

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.

Csáth és démonai

Egyszerre volt író, orvos, pszichoanalitikus, mellette festett és zenét szerzett, mindeközben a démonjaival is küzdött. Február 13-án, Csáth Géza születésnapján a VígSTREAMház közvetítéssorozatában bemutatott előadás, a Csáth és démonai eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint Csáth Géza irodalmi műveivel és zenéivel próbálja megidézni a nagyszerű polihisztort. Csáth Gézát Horváth Szabolcs alakítja, az író testvérét Csapó Attila, a fiatal Kosztolányi Dezsőt Zoltán Áron, az idősebbet Hirtling István. Olga, Csáth felesége Szilágyi Csenge lesz, Kohn Gizella, Csáth betege Bach Kata, az anya pedig Gilicze Márta, a rendező Vörös Róbert. eSzínház, február 13., 19:00

Családi Kaláka

Február 14-én rendhagyó Valentin-napi ajándékkal örvendezteti meg rajongóit a Kaláka. Nagy Családi Kaláka – a Kárpátoktól a Csendes-óceánig a szeretet jegyében címmel 18 órától házi muzsikálásra jönnek össze a zenekar tagjai, amely élőben követhető az együttes Facebook-oldalán . Facebook, február 14., 18:00

A TRIP ajándéka

Valentin-nap estéjén ingyenesen elérhetők a TRIP WebSzínházának online előadásai. Visszanézhetők többek között a Budapest Bár ünnepi koncertjei, a Kiscsillag előszilveszteri koncertje, Szőke Szabolcs önálló estje, legendás színházi dalok a Szakértők előadásában, a Kéknyúl és a Kollár-Klemencz Kamarazenekar koncertfelvételei. Elérhetők a TáncKedd sorozat keretében bemutatott kortárs táncszínházi előadások, valamint gyermekszínházi darabok is. A repertoárban szerepel a Budapest Bárral együttműködésben bemutatott, Keresztes Tamás rendezte Rejtő-előadás, A tizennégy karátos autó. A műsortárban főiskolás hallgatók bemutatói is helyet kaptak. webszinhaz.com, február 14., 19:00–24:00