Előfizetés

A hatalom célkeresztjébe került az irodalom Törökországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.15. 08:30

Fotó: ALI ATMACA / AFP / Anadolu Agency
Szerzőket ítéltek börtönbüntetésre, és művek százezreit kobozták el.
Lesújtó képet festett az elmúlt évről a török könyvkiadók szövetsége. Tavaly nem csak szépirodalmi, hanem gyermekkönyveket is betiltott Recep Tayyip Erdogan rezsimje. A koronavírus-járvány leple alatt tovább szigorították a könyvkiadással kapcsolatos előírásokat, még inkább korlátozták a szólásszabadságot. Egyes szervezetek, illetve témák teljes egészében tiltólistára kerültek. Nem jelenhettek meg az Amnesty International gondozásban megjelent művek, vagy éppen a feminizmusról szóló munkák. Betiltották a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) által publikált két könyvet, mivel a művek le akarták rántani a leplet a törökországi korrupcióról. A kiadó ellen eljárás is indult. Szinte rutinná vált a kurd szerzők és kiadók feketelistára tétele. Amikor az Aram Kiadó Isztambulba küldte a könyveit egy ottani rendezvényre, 52 könyvét kobozták el. Kurd szerzők szépirodalmi műveit is igen nehéz megjelentetni. Igen népszerűvé vált a nevetséges vádakkal börtönbüntetésre ítélt Selahattin Demirtas, a kurd HDP volt vezetőkének két könyve. Ezeket ugyan nem tiltották be, de a hatalom mindent megtesz azért, hogy megakadályozza terjesztésüket. Erre is megvannak a megfelelő eszközök. Az irodalom a legnehezebb napjait éli Törökországban, különösen a 2016-os puccskísérlet óta. Groteszk vádakkal tartóztatnak le szerzőket. Mindezek ellenére a járvány előtt virágzott a könyvpiac, rég nem látott érdeklődés kísérte a szépirodalmi műveket. 2009-2019 között folyamatosan nőtt olvasótáboruk. Az évente kiadott könyvek tekintetében is előkelő helyen szerepelnek a török kiadók. Sok fiatal szerző is jelentkezik művekkel, így egyre több független kiadó jött létre. Igen nagy népszerűségnek örvend a K24 internetes irodalmi portál is. Ezek a sikerek azonban távolról sem magától értetődőek, hiszen a kiadóknak, portáloknak mindennapos küzdelmet kell folytatniuk a fennmaradásukért, Damoklész kardjaként lebeg felettük a betiltás veszélye. Csak az eltelt öt évben több százezer könyvet tiltottak be „káros propaganda” címszóval. A hatóságok ráadásul még azelőtt begyűjtik a könyveket, hogy a kiadót értesítenék a tilalomról, ami anyagilag is hatalmas veszteséget jelent. Azokat a könyveket sem kímélik, amelyek tíz éve még gond nélkül jelenhettek meg. A cenzúra utólag is lesújt a gyanúsnak ítélt művekre. Időnként igazi írólegendák művei is fennakadnak a rostán, így Albert Camus, vagy Spinoza munkái. De tiltólistán vannak a francia filozófus, Louis Althusser, vagy a ma is élő olasz szociológus, Antonio Negri értekezései. A hatalom célkeresztjébe azért kerültek a kiadók, illetve az irodalmi élet képviselői, mert ők eddig szabadabban működhettek, mint az újságírók. Ám a hatóságok felfedezték ezt a „lyukat”. 2017 decemberében például egy isztambuli bíróság 15 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Murat Uyurkulak török írót „terrorpropagandával” vádolva. (Az újságírókat rendre ugyanezzel az indokkal börtönzik be). 2018 februárjában a népszerű török szerzőt, Ahmet Altant ítélték életfogytiglani börtönbe egy talk showban való fellépése miatt. Egyre népszerűbbé válik a börtönirodalom, polcokat lehet megtölteni az egyes szerzők rács mögött született önvallomásaival, már ha egyáltalán megjelenhettek. A kirakatperek nyomán a könyvkiadóknál is mind nagyobb lett a repressziótól, betiltástól való félelem. Karin Karakasli török költő a Neue Zürcher Zeitungnak elmondta, a cenzúránál is fontosabbá vált az öncenzúra. De az is látható: a félelem nem egyoldalú. Erdogan rezsimje is tart az irodalom erejétől.

Aktív a cenzúra Kínában és Iránban

Törökország messze nincs egyedül a világban a könyvek tömeges betiltásával. Hszi Csin-ping kínai elnök 2012-es hatalomra kerülése óta Kínában is egy sor „politikailag inkorrektnek” minősített mű került feketelistára. A cenzúra elsősorban a demokráciát hirdető könyvekre sújt le. 2019-ben nagy megütközést keltett a világban, hogy a kormányzat által illegálisnak és elfogultnak ítélt könyveket égetett el. Az év októberében a kínai oktatási minisztérium elrendelte, hogy „meg kell tisztítani” az általános és középiskolák könyvtárait a kommunista rezsim által nem megfelelőnek, vagy elavultnak ítélt könyvektől, és felszólították az intézményeket, hazafias oktatást végezzenek. Az irányelv alapján a nemzetbiztonságot, a társadalmi stabilitást, az ország becsületét veszélyeztető könyveket kell eltávolítani. Ezenkívül meg kell szabadulni a vallási tevékenységet vagy a „helytelen globális értékeket” népszerűsítő könyvektől. Kínában a kiadóknak egy helyi hatóságnál (GAPP) kell engedélyt kérniük. Ha egy könyv az ítészek szerint sérti Kína érdekeit, a kiadót betilthatják. 2020-ban számos szerző került tiltólistára. Mario Vargas Llosa mellett Albert Jay Nock, James Stephen, Joseph de Maistre, Richard M. Weaver, William F. Buckley Jr., valamint Russell Kirk. Korábban tiltólistán szerepelt Charlotte Bronte Jane Eyre című könyve, de ami még meglepőbb, Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje. Ez esetben az indoka következő volt: az emberiség megsértése, hogy az állatok emberi nyelven beszélnek… Az 1979-es iráni forradalom óta a cenzúra a perzsa államban is aktív tevékenységet fejt ki. A Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsa nevű szervezet dönti el, melyek azok a könyvek, amelyek „nem érdemlik meg, hogy kiadják őket”. A kizáró kritériumok közé tartozik egyebek mellett a „terrorista ideológia”, vagy az „illegális csoportok és korrupt szekták népszerűsítése”. Tiltólistán szerepel többek között Salman Rushdie Sátáni versek című regénye, Richard Dawkins brit etológus Isteni téveszme című könyve, Dan Brownnak népszerű A Da Vinci-kód című műve, Paolo Coelho 2005-ös, A Zahir című regénye, vagy éppen Dante Alighieri Isteni színjátéka.

A kiadóknak, portáloknak mindennapos küzdelmet kell folytatniuk a fennmaradásukért, Damoklész kardjaként lebeg felettük a betiltás veszélye

Kultúra a karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.13. 12:30

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.

Csáth és démonai

Egyszerre volt író, orvos, pszichoanalitikus, mellette festett és zenét szerzett, mindeközben a démonjaival is küzdött. Február 13-án, Csáth Géza születésnapján a VígSTREAMház közvetítéssorozatában bemutatott előadás, a Csáth és démonai eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint Csáth Géza irodalmi műveivel és zenéivel próbálja megidézni a nagyszerű polihisztort. Csáth Gézát Horváth Szabolcs alakítja, az író testvérét Csapó Attila, a fiatal Kosztolányi Dezsőt Zoltán Áron, az idősebbet Hirtling István. Olga, Csáth felesége Szilágyi Csenge lesz, Kohn Gizella, Csáth betege Bach Kata, az anya pedig Gilicze Márta, a rendező Vörös Róbert. eSzínház, február 13., 19:00

Családi Kaláka

Február 14-én rendhagyó Valentin-napi ajándékkal örvendezteti meg rajongóit a Kaláka. Nagy Családi Kaláka – a Kárpátoktól a Csendes-óceánig a szeretet jegyében címmel 18 órától házi muzsikálásra jönnek össze a zenekar tagjai, amely élőben követhető az együttes Facebook-oldalán . Facebook, február 14., 18:00

A TRIP ajándéka

Valentin-nap estéjén ingyenesen elérhetők a TRIP WebSzínházának online előadásai. Visszanézhetők többek között a Budapest Bár ünnepi koncertjei, a Kiscsillag előszilveszteri koncertje, Szőke Szabolcs önálló estje, legendás színházi dalok a Szakértők előadásában, a Kéknyúl és a Kollár-Klemencz Kamarazenekar koncertfelvételei. Elérhetők a TáncKedd sorozat keretében bemutatott kortárs táncszínházi előadások, valamint gyermekszínházi darabok is. A repertoárban szerepel a Budapest Bárral együttműködésben bemutatott, Keresztes Tamás rendezte Rejtő-előadás, A tizennégy karátos autó. A műsortárban főiskolás hallgatók bemutatói is helyet kaptak. webszinhaz.com, február 14., 19:00–24:00    

Folytatódik a John Oliver Show

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.13. 12:15

A gyűlölt 2020-at szabályosan felrobbantotta, John Oliver most új évadot kezd az HBO-n.
Komoly veszteség érte a világ humoristáit. Az elmúlt öt évben nem volt gond, ha semmi nem jutott az eszükbe, elég volt megnézniük, mit művelt aznap Donald Trump és hopp, már meg is volt az első fél tucat friss poén. Na ezt csinálja meg valaki Joe Bidennel! Ha bárki képes lehet rá, az John Oliver, az amerikai HBO-n most vasárnap (nálunk egy héttel később) új évadot kezdő Az elmúlt hét híreiről műsorvezetője, az izgága angol, akinek semmi sem szent, saját maga sem. Akkor miért pont egy melegszívű, ámde uncsi nagypapa lenne az?  A külsőre egyáltalán nem félelmetes, sőt, kifejezetten vékonyka Oliver intellektusa brutálisan éles. Váltig tagadja, hogy ő maga újságíró volna, de stábjában igazi oknyomozók dolgoznak, akik meghökkentő alapossággal tárnak fel egyáltalán nem vicces sztorikat. A műsorban ezek szórakoztatóan, néha harsány kacagásra ingerlően bukkannak föl, csak közben mindenkinek világos, hogy halálosan komoly dolgokról van szó.  Az adóelkerülés kedvéért alapított álegyházakról például lehetne igazi dokumentumfilmet csinálni, de azt kevesen néznék végig. Ellenben a hivatalosan bejegyzett Örökös Adómentesség Miasszonyunk egyház sztoriján tízmilliók röhögtek – amíg bele nem gondoltak, hogy a hatóságokon valóban simán átment a tréfa és Oliver főpap nyugodtan gyűjthet adományokat, sőt, gazdasági tevékenységet is folytathat, pont mint az álkeresztény csalók.  Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Tanács (FCC) Oliver internetsemlegességről szóló műsora nyomán rövid úton megváltoztatta a készülő szabályozást, mert tagjai végre megértették, miért nem engedhetik meg a nagy szolgáltatóknak bizonyos tartalmak lelassítását. Könnyen rájöttek, hogy az emberek tényleg dühösek: Oliver felhívására annyi reklamációt kaptak, amitől összeomlott az FCC honlapja. (Nem Bödőcs Tiboron múlik, hogy idehaza még egyetlen rossz döntést sem változtattak meg a poénjai miatt. A remény hal meg utoljára.)  A másokról szóló viccek is szórakoztatók, de abban mindig van valami báj, ha a humorista magán is nevet. Amikor a connecticuti Danburry egy tréfa miatti bosszúból John Oliverről nevezte el a szennyvíztisztítóját, az akkor már befutott, híres és nyilván dúsgazdag tévés nem húzta fel az orrát, nem próbálta újabb poénokkal megalázni a település lakóit vagy polgármesterét. Fogta magát, vegyvédelmi kezeslábasba öltözött és elment a bűzlő létesítmény avatóünnepségére.   A tavalyi évad fináléjában Oliver szabályosan felrobbantotta a gyűlölt 2020-at. Pirotechnikusok benzinnel preparálták és megsemmisítették a hatalmas papírmasé évszámot, hogy majd tiszta lappal kezdődhessen az új szezon. Az eddig tizenháromszoros Emmy-díjas komédiás, mint a világ, új, remélhetőleg trumptalan korszakot nyit. Jókat fogunk nevetni, pont mint három éve, amikor a magyar helyzeten viccelődött! Infó John Oliver-show Az elmúlt hét híreiről HBO