Magyar csoda

Az eljövendő korok gazdaságtörténet-íróinak jócskán feladhatja majd a leckét, hogy valós képet nyerjenek a 2020-as esztendőről.

A magyarországi sajtóarchívumok cikkeit végigböngészve járvány okozta válságról, egész szolgáltatási ágak térdre kényszerüléséről, az állásukat vesztők iránti szociális érzékenységet csipetnyit sem mutató kormányról, egyúttal a megváltozott körülményekhez gyorsan alkalmazkodni képes egyes vállalkozásokról olvashatnak majd. Idáig tiszta a kép. Csekély eltérésekkel hasonló helyzettel lehet szembesülni - a pandémia sajátosságaiból eredően - a világ szinte minden országában. Ebből könnyűszerrel levonhatják azt a következtetést, hogy rosszabbul éltek a magyarok, mint példának okáért egy esztendővel korábban. Ám akkor a szorgos kutatónak a keze ügyébe kerül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése a járvány első évéről, és amit ott olvas, attól alig tud felocsúdni.

Ebben a - gazdaságot romboló hatásait tekintve a 2008-2009-es krízist is felülmúló - 2020-as évben 1300 milliárd forintnyi friss megtakarítás vándorolt az értékpapírokba, további 1600 milliárddal gyarapodtak a háztartások bankszámlái, és még legalább 500 milliárd forinttal több készpénzt tartottak otthon a családok, mint a kiugróan sikeresnek számító 2019-ben. Vagyis egy átlagos háztartás több mint 800 ezer forintot tudott félretenni. Ráadásul a vagyonosodásnak ez a mértéke minden vonatkozásban rekordnak számít!

A későbbi korokból napjainkra visszatekintő krónikás ezek után megállapíthatja, hogy ami a 2020-as évek első esztendejében mifelénk történt, az maga volt az általános meggazdagodás csodája. Igaz, a jócskán téves megállapításból először is az "általános" névmást kell törölni, mert elfedi azt a sajnálatos tényt, hogy a családok jelentékeny részének nemhogy megtakarítható vagy átmenetileg feleslegessé vált jövedelme nem volt, hanem a tán még meglévő tartalékaikhoz is hozzányúltak, már ha valamennyi még maradt belőle. A magyar lakosság pillanatnyi jövedelmi viszonyai nem hogy csodaszámba nem mennek, hanem éppen azt a közhellyé silányult igazságot tükrözik, hogy a gazdagok a válságos időkben tovább vagyonosodtak, a többiek pedig leszakadtak tőlük. A NAV a legfrissebbnek számító, 2019-ről készült jövedelembevallásoknál 13-szoros jövedelemkülönbséget észlelt a legmódosabb (Telki) és a legszegényebb (Csenyéte) település között. És az olló tavaly ennél még tovább is nyílhatott.

A jegybanknak minderre a szeme sem rebbent. A mindig kéznél lévő uniós statisztikákkal a maguk érvének megágyazva rögzítik: "Az átlagbér a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett (Magyarországon) az elmúlt évben. Bár lassult a keresetek növekedése az elmúlt évekhez képest, de nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikák szerint a 6,6 százalékos béremelkedés dobogós helyet jelent az Európai Unióban. (A KSH adatai még magasabb béremelkedést tükröznek.) Ma a magyar munkajövedelmek voltak a leginkább válságállóak."

Nem ártana talán a "munkajövedelem" kategóriát az oligarchák vagyonosodására felcseréni.