Előfizetés

Túl nagyok az elvárások Kurtival szemben

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.15. 19:00

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Nagy fölénnyel, a voksok 48 százalékával nyerte meg a koszovói parlamenti választást Albin Kurti baloldali populista pártja, az Önrendelkezés.
Nagy fölénnyel, a voksok 48 százalékával nyerte meg a koszovói parlamenti választást Albin Kurti baloldali populista pártja, az Önrendelkezés. A politikai erő 55 helyet szerezhet a parlamentben, az abszolút többséghez azonban 61 mandátumra van szükség. A háborús bűnökkel vádolt, de a hágai bíróság által kétszer is felmentett egykori miniszterelnök, Ramush Haradinaj jelezte, pártjával, a Szövetség Koszovó Jövőéért (AAK) szívesen belépne egy jövendő koalícióba. A szintén háborús bűnökkel vádolt volt elnök, Hashim Thaci által előzőleg irányított Koszovói Demokrata Párt 17, az Isa Mustafa volt miniszterelnök által fémjelzett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) pedig 13 százalékot szerzett. Az alkotmány összesen húsz képviselői helyet garantál a nemzeti kisebbségeknek, ebből tízet a szerbek kapnak meg. Koszovó már 2008-ban elnyert függetlensége óta folyamatosan Európa legkevésbé stabil országai közé tartozik, amit részben a kilátástalan gazdasági helyzet, részben pedig az magyaráz, hogy a pártok nem kiforrott ideológia, hanem pillanatnyi önös érdekeik szerint politizálnak. Hiába győzött nagy fölénnyel Kurti pártja, a tapasztalat azt mutatja, hogy Koszovóban igen nehéz a kormányalakítás. Az egyes pártok ugyanis már annyiszor döfték hátba éppen aktuális koalíciós partnerüket, hogy rendkívül bizalmatlanok egymással szemben. Kurti számára ráadásul épp az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy túlnyerte magát, s túlzottan nagyok az elvárások vele szemben, márpedig csodára ő sem lesz képes, így hamar elvesztheti a választók bizalmát. Egy válsághelyzet esetén több képviselő hagyhatja el a kormány süllyedő hajóját. Az Önrendelkezés nagyarányú győzelme aligha segíti a szerb-koszovói megbékélés folyamatát. Ez a kérdés nem is szerepelt az Önrendelkezés választási programjában. Kurti az egyik legradikálisabb szerbellenes politikus a koszovói politikai palettán, s még miniszterelnökként (2020 februárjától júniusig ült a kormányfői bársonyszékben) csak nagy nemzetközi nyomásra járult hozzá ahhoz, hogy Pristina megszüntesse a szerb árukkal szemben bevezetett százszázalékos vámot. Ellenzéki politikusként pedig a megbékélési folyamat legradikálisabb ellenzője volt. Albin Kurti a voksolást „a szabadság, igazság és a korrupcióellenesség melletti népszavazásnak” nevezte pristinai sajtóértekezletén. Szerinte új korszak kezdődik a köztársaságban, de elismerte, „sok munka vár ránk”. Feltételezések szerint nem kizárt, hogy Kurti néhány kisebbségi képviselőt akar megnyerni magának a kormányzáshoz. 

Keserédes győzelemmel zárult a katalóniai választás

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.02.15. 18:10

Fotó: LLUIS GENE / AFP
A katalán szocialisták végeztek ugyan az élen a vasárnapi választáson, de a függetlenségpárti erők együttesen abszolút többséget szereztek. A barcelonai fejleményektől függ a madridi kormány sorsa is.
Történelmi körülmények között történelmi eredmény született a vasárnapi katalán előrehozott választásokon. A világsajtót is körbejárták a választási körzetek fotói, ahol a biztosok talpig védőruhában, akárcsak egy kórházi Covid-osztályon, várták a szavazókat. A különleges biztonsági intézkedésekre szükség is volt, hiszen a voksolás utolsó óráját az igazoltan fertőzöttek és karanténra kötelezettek számára tartották fenn, amire a járvány közel egy éves történetében még a világon sehol sem volt példa. A részvétel mégis – legalábbis helyi mérce szerint - igen alacsony, 54 százalékos volt, ez 26,5 százalékkal alacsonyabb a 2017-es részvételhez képest. A tét viszont annál nagyobb, hiszen a függetlenségpárti erők győzelme esetén borítékolni lehetett nemcsak azt, hogy a szecessziós törekvések továbbra is a regionális kormányzat politikájának középpontjában maradnak, hanem azt is, hogy a madridi Pedro Sánchez vezette koalíciós kormány helyzete is meginog, ami a pandémia közepette nemkívánt újabb spanyol politikai válságba torkolhat. A függetlenségpárti erők pedig jelentős győzelmet arattak, ezúttal abszolút többséget szereztek a barcelonai törvényhozásban, ami történelmi eredménynek számít. A legutóbbi választáson, 2017-ben, a sikertelen, a madridi kormány által meghiúsított függetlenségi referendum után összességében 47,5 százalékot értek el, ezúttal viszont meghaladták az 50 százalékot, abszolút többséget szerezve, ami ugyancsak precedens nélküli. A Katalán Szocialista Párt (PSC), amelynek listavezetője a madridi Sanchez-kormány legnépszerűbb tagja, Salvador Ila egészségügyi miniszter volt, megnyerték ugyan a választást, de csodát nem tudtak tenni. A PSC a voksok 23 százalékával 33 mandátumot szerezett, szinte megduplázva három évvel korábbi 17 mandátumainak számát, de kormányt alakítani nem tudnak. A baloldali erők összességében lehengerlő többséget, 83 mandátumot szereztek meg a 135-ből, ám Katalóniában nem az ideológia az elsődleges rendezőelv. A függetlenségpártiak 74 mandátumot tudhatnak magukénak (2017-ben 65-el alakítottak kormányt), a spanyol egység mellett kiállók pedig 61-t. Sánchez miniszterének, Salvador Illának bár esélye sincs kormányt alakítani, hiszen a függetlenségpárti formációk, beleértve a madridi kormányt támogató Köztársasági Baloldalt (ERC) is, a kampányhajrában írásban fogadták meg, hogy semmilyen szín alatt nem segítik a szocialisták kormányalakítását, hétfőn közölte – nem lép vissza, megpróbálja tető alá hozni saját koalícióját. Igaz ugyan, hogy matematikailag tiszta a helyzet, a függetlenségpárti koalíció létrehozása mégsem tűnik sétagaloppnak, hiszen a két nagy párt, az ERC és a Brüsszelbe menekült Charles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (JxC) között komoly rivalitás és feszültség van. Az ERC 33, a JxC 32 mandátumot szerzett, a radikális Nép Egység (CUP) pedig 9-t. A köztársaságpárti ERC jelöltje a Generalitat elnökségére Pere Aragonés, aki az eredmények láttán máris felhívást intézett az európai uniós intézményekhez, és támogatást kért egy katalán függetlenségi referendum megszervezéséhez. Puigdemont JxC-ja a korábbi kulturális minisztert, Laura Borràst indította listavezetőként, aki szintén a függetlenség elérését nevezte legfőbb céljának. A választási eredmények alapján úgy fogalmazott, "még sosem volt ilyen szilárd alapjuk ahhoz, hogy felépítsék, amit ez a nép szeretne, ha felépítenének együtt." A katalán jobboldal rendkívül meggyengült. Az előző választást 36 mandátummal megnyerő Ciudadanos ezúttal csak 6 helyet szerzett a regionális törvényhozásban, a Néppárt 3-re gyengült. A történelmi eredmények sorához viszont az is hozzátartozik, hogy a szélsőjobb VoX is képviselőt – mégpedig 11-t - küldhet a regionális parlamentbe. A barcelonai kormányalakítás a madridi kormányt is maga alá temetheti, hiszen az ERC nélkül nincs minimális többsége sem a Sanchez-kabinetnek. Noha sorozatban nyernek választást a függetlenségpárti erők, a legújabb, január 29-én nyilvánosságra hozott felmérés szerint is az összlakosság szintjén kisebbségben vannak (44,7 százalék) azok, akik Katalónia függetlenedését támogatnák.

Mantátumszámok

Katalán Szocialista Párt (PSC) – 33  Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) – 33  Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya)- 32 Vox – 11  Népi egység (CUP) – 9  En Comu Podem – 8 Ciudadanos – 6 Néppárt (PP) - 3

Annyi hó esett Moszkvában, hogy 80 ezer ember kell az eltakarításához

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.15. 17:42

Fotó: Pavel Bednyakov / Sputnik via AFP
A napokig tartó havazást erős lehűlés követte.
Moszkvában 80 ezer embert és 15 ezer hóeltakarító járművet irányított az utcákra az önkormányzat az elmúlt három nap alatt leesett rendkívüli mennyiségű csapadék eltakarítására – jelentette ki Pjotr Birjukov, az orosz főváros polgármester-helyettese újságíróknak hétfőn Moszkvában. Az orosz hidrometeorológiai szolgálat szerint a hóréteg vastagsága a péntekre virradó éjszakán elkezdődött, és vasárnap este véget ért havazás következtében elérte az 59 centimétert. Ez egyetlen centiméterrel marad el az abszolút rekordtól, amelyet a rendszeres mérések 142 éve alatt feljegyeztek.
Birjukov korábbi nyilatkozataiban úgy vélekedett, hogy majd 70 ezer embert kell mozgósítani a mintegy 12,5 milliós városban. A havazást megelőzően azt jósolta, hogy a lehulló hómennyiség eltakarításához három napra lesz szükség, amit a hétvégén ötre módosított. A havazást erős, mintegy tízfokos lehűlés követte, a hőmérséklet az orosz fővárosban keddre virradóra
mínusz 23-25 fokra süllyedhet.