Balogh Gyula;

zaklatás;Magyar Teátrumi Társaság;Magyar Színházi Társaság;Magyar Állami Operaház;Független Előadó-művészeti Szövetség;

2021-02-16 06:40:00

Színházi zaklatások: tiszta lapért kiált a szakma

Időre időre felbukkannak olyan ügyek a színházi világban, ahol felvetődik a zaklatás, illetve az abúzus problémája. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai színházi szervezetek, a fenntartók és maguk az intézmények mit tettek azért, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló esetek.

Színházi emberek nem csak a produkcióik, vagy alkotói munkájuk miatt kerülnek a médiaérdeklődés középpontjába a nálunk is megjelent me too botrányok óta, hanem akkor is, ha esetleges elkövetőként, vagy áldozatként kerül szóba a nevük. Az első nevesített ügy a már elhunyt Marton László rendezőt érintette 2017-ben, legutóbb pedig Molnár Áron színész állt elő egy tizenhat évvel ezelőtti történettel nevesítve felételezett zaklatóját, aki tagadta a vádakat. A konkrét eseteken túlmutató kérdés, hogy négy évvel az első hazai ügy kirobbanása után milyen tanulságot vontak le fenntartók, szakmai szervezetek és maguk az egyes színházak.

Keszég László, a Magyar Színházi Társaság vezetője lapunknak úgy fogalmazott, hogy a szervezet támogat minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti, hogy ez a téma nyugvópontra kerüljön, ez ügyben együttműködnek a Független Előadó-Művészeti Szövetséggel (FESZ). Azt tapasztalta, hogy a kirobbant botrányokat követően mindenki nagyobb odafigyeléssel működik, mint korábban, és személy szerint nem is találkozott semmilyen kirívó esettel. Magát nem sorolja a kiborulós, bántalmazó rendezők közé, de az utóbbi időben a feszült helyzeteket még nagyobb önuralommal próbálja megoldani.

Kerestük a Magyar Teátrumi Társaságot is, Szabó László a szervezet titkára elmondta, legutóbb a Gothár-botrány idején foglaltak állást ebben a kérdésben. akkor azt írták, hogy elítélnek minden olyan emberi tettet, amely más embert testi vagy lelki erőszakkal olyasmire késztet, amit az nem akar megtenni, összeegyeztethetetlen a kulturált emberi viselkedéssel és a jogszabályokkal. is. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az álláspontjuk  nem változott, de a szabályozást az egyes intézményeknek kell magukra vonatkozóan megtenni, illetve alkalmazni az erre vonatkozó törvényeket. Ebben szerinte a Magyar Teátrumi Társaságnak  nincs újabb tennivalója, mert ebben a témában nem lehet globálisan fellépni.  

A biztonságos terekért

A Független Előadó-Művészeti Szövetség azonban úgy gondolta, hogy nem csak a nyilatkozatok szintjén kellene maradniuk, ezért 2019. november 23-án megtartották a Biztonságos Terek Projekt kampányindító konferenciáját. Ez két héttel a Gothár Péter rendező körül kirobbant botrány után volt, így néhány napon belül több mint 20 színházi szervezet csatlakozott a felhívásukhoz, 2020. február óta pedig a Biztonságos Terek projektet a FESZ támogatásával a Biztonságos Terek Alapítvány viszi.

A Gothár-ügy, - amelynek következtében a Katona József Színház szerződést bontott a rendezővel, illetve az SZFE korábbi vezetése is megszakította vele a kapcsolatot - nagy vihart kavart, sőt a politika is felhasználta az esetet, jó apropót találván a kultúrharcra. Megkérdeztük a Katona József Színházat, hol tartanak jelenleg a szabályozásban, a következő választ kaptuk: „A Katona József Színház Üzemi Megállapodása 2017 óta tartalmazza a munkahelyen történő hatalmi visszaélések és azok gyanúja esetén alkalmazandó eljárásrendet. A színház 2019 őszén, dolgozói bejelentés nyomán ezen eljárásrend szerint folytatott le vizsgálatot, majd – a magyar színházak közül elsőként és mindeddig egyedüliként – transzparensen, saját maga tette közzé az eljárás tényét és a kiszabott szankciókat. Fontos megjegyezni, hogy az esetet övező politikai támadások és médiavisszhang, ami a színházat célozta, elsősorban a mindenkori áldozatok helyzetét nehezítette meg, szakmától, intézménytől függetlenül és évekkel vetette vissza a verbális, vagy fizikai abúzus elleni fellépés kultúrájának a kialakulását. A szerződések része az Üzemi Megállapodás elfogadása, így természetesen az eljárásrend is kötelező a szerződő felekre nézve.”  

A diszkrimináció ellen

A Vígszínház a Marton-ügy után Eszenyi Enikővel kapcsolatban vált újra érintetté: Eszenyi a támadások miatt, amelyek elsősorban munkamódszerére, stílusára vonatkoztak tavaly tavasszal vissza is vonta igazgatói pályázatát. Ügyét a Főváros vizsgálta, de a részleteket nem hozták nyilvánosságra. Megkérdeztük utódját, Rudolf Pétert arról, hogy miként próbálják megakadályozni az estleges jövőbeli visszaéléseket. Az igazgató elmondta: „Több hónap munka után elkészül az Etikai Kódex és Eljárási Rend. A napokban fejezzük be. Széles körű egyeztetések vannak mögöttünk. Kollégákkal, a szakszervezettel, ügyvédekkel és a Biztonságos Terek Alapítvánnyal is együtt dolgoztunk. Addig is, amíg ez nem készült el, fontosnak tartottuk, hogy legyen olyan fórum, ahova lehet fordulni. Ezért hónapok óta működik a zöld szám. Ezen a kollégák bármilyen abúzussal, hatalmi, illetve egyéb visszaéléssel, morális problémával vagy diszkriminációval kapcsolatos problémájukat egy független szakértőnek jelezhetik, aki a hatályos jogszabályok alapján jár el.”

Zaklatási ügyben nem volt érintett az Örkény Színház, mégis léptek ők is. A teátrum az alábbi tájékoztatást juttatta el lapunknak: „A 2019/20-as évad folyamán kialakítottuk Etikai Kódexünket és létrehoztuk az Etikai Bizottságot, mely az esetleges jövőbeli hatalmi visszaélésekkel és zaklatással kapcsolatos ügyeket hivatott kivizsgálni. Az Etikai Bizottság tagjait a színház munkavállalói és a társulat tagjai titkos szavazással választották meg. A tagok feladata, hogy a tudomásukra hozott ügyeket a vezetőség befolyásától függetlenül tárják fel és segítséget nyújtsanak a visszaélések elszenvedőinek, ezért a színház ügyvezető igazgatója - a törvényi előírásokkal összhangban - nem tagja a grémiumnak..”  

Eltérő álláspontok

Nagy vihart kavart a Budapesti Operettszínház volt ügyvezetője, Kriza Zsigmond ügye, akit több munkatárs megvádolt zaklatással. Sőt Kiss-B. Atilla főigazgató felelőssége is felvetődött, végül az EMMI nem talált kivetnivalót a főigazgató Kriza-ügyben folytatott eljárásával kapcsolatban. Rihay-Kovács Zita a Biztonságos Terek Alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta, az Operettszínház korábbi ügyvezetőjével szemben több munkavállaló tett panaszt, de arról, hogy ennek kivizsgálása megtörtént volna, csak a főigazgató nyilatkozata, és az EMMI közleménye szól, az érintettek a mai napig nem kaptak semmiféle tájékoztatást az ügyben.

Bár az EMMI támogatást nem nyújtott az ügy érintettjeinek, immár a minisztérium számára is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi intézményi kultúra nem alkalmas a zaklatási ügyek megfelelő kivizsgálására. „Bízunk benne, hogy a minisztérium döntéshozói felismerik, hogy egyszerűbb és tisztább, ha intézményfenntartóként kialakítják a munkahelyi viselkedés - egymás tiszteletének elvárását érvényesítő - kereteit, mint ha botrányról-botrányra kísérlik meg javítgatni a struktúrát vagy mint az Operettszínház esetében magyarázkodni kényszerülnek” - fogalmazott a kuratóriumi elnök.

A Budapesti Operettszínház kérdésünkre így reagált: „ A Budapesti Operettszínház mindenben a hatályos jogszabályok és a jogszabályokon alapuló belső szabályzatai szerint jár el. Színházunk – mint a magyar és az európai kulturális élet egyik kiemelkedő képviselője – az alapvető emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának elkötelezett híve. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közelmúltban lefolytatott vizsgálata az ezzel kapcsolatos eljárásunkat megfelelőnek minősítette.” Az EMMI-től is kaptunk választ, mely szerint „a minisztérium minden hátrányos megkülönböztetést és a szexuális zaklatás valamennyi formáját elítéli. A tárca az ilyen ügyeket, amennyiben a tudomására jutnak, eddig is átfogóan kivizsgálta, illetve kivizsgáltatta, és a jövőben is így kíván eljárni.”

Az Operaház énekkari művészeinek zaklatási ügyeivel kapcsolatban is keringtek történetek. "A Magyar Állami Operaház eddig is rendelkezett eljárásrenddel a kérdésben felvetett ügyek kezelésére. Munkatársaink személyesen vagy írásban egyaránt fordulhatnak közvetlen felettesükhöz, a HR osztályhoz vagy az intézmény operatív vezetőjéhez. Bejelentés esetén az Opera belső vizsgálatot folytat le az intézményvezetés, a HR és a jogi osztály – szükség esetén további külső szakértő – bevonásával." - írták megkeresésünkre.