önkormányzat;közvélemény-kutatás;Publicus;

- Nem jön be a centralizmus: helyi döntéseket akar a választók többsége

Egyelőre nem ért célba az Orbán-kormány önkormányzatokat támadó kampánya.

A választók többsége, 68 százaléka helyesebbnek véli, ha a döntések inkább helyben születnek, nem mindenben a központ irányít – derül ki a Publicus legfrissebb budapesti közvélemény-kutatásából. Még a Fidesz-szavazók harmada is így vélekedik, a központosítási törekvéseket leginkább a Momentum szavazói (97 százalék) utasítják el. Pedig a kormánypárt a 2019-es önkormányzati választások óta nagy erőkkel erodálja az önkormányzatokba vetett hitet: sok mindent bevetettek - hatáskörök elvonása, pályázati források elapasztása, a települési bevételek csökkentése – az helyhatóságok gyengítése érdekében. 

Az Orbán-kabinet intézkedései főleg az ellenzéki irányítású településeket célozzák, de a Megyei Jogú Városok Szövetségének Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek küldött január végi levele arra utal, hogy a fideszes polgármesterek sem örülnek az elvonásoknak.

Bár a többség bízik az önkormányzatokban, a Publicus felmérése arra is rámutat: az életkor előrehaladtával egyre inkább teret nyer a központi irányítás hatékonyságába vetett hit. Ugyanakkor az iskolai végzettség nem befolyásolja az önkormányzatiságról való vélekedést: a legfeljebb 8 általános végzettek és a diplomások közel azonos arányban (65-68 százalék) bíznák a döntések javát az önkormányzatokra.

A válaszadók a Publicus által felsorolt 11 közszolgáltatásból csupán egyet bíznának inkább az államra: a kórházak működtetését. A köztisztaságot egyértelműen települési feladatnak tartják, a válaszadók 70 százaléka szerint a helyi tömegközlekedés megszervezése, a úthálózat fejlesztése és karbantartása, a bölcsődék és az óvodák működtetése, valamint a hulladékgyűjtés is önkormányzati teendő. A Fidesz-KDNP szavazói nem meglepő módon sokkal jobban bíznak az állami megoldásokban. A köztisztaságot ugyanakkor egyértelműen önkormányzati feladatnak tartják, de kormánypárti válaszadók fele a helyi közösségi közlekedést, az utak javítását, a bölcsődék és óvodák építését és fenntartását, valamint a szemétszállítást is a településekre hagyná. Viszont a szakrendelők, a háziorvosi hálózat működtetése, valamint az általános és középiskolák fenntartása szerintük az állam dolga.  

Az egyik legmegosztóbb kérdésnek az idősotthonok és szociális intézmények üzemeltetése bizonyult: a kormánypárti és az ellenzéki szavazók is bizonytalanok abban, ki tudná ezt jobban végezni. Nem egyértelmű a helyi vállalkozások támogatásának ügye sem. A fideszesek 45 százaléka bízná az önkormányzatokra ezt a feladatot, míg az ellenzéki összefogás támogatóinak többsége (59 százaléka) helyhatósági hatókörben hagyná ezt.

A válaszadók erősen megosztottak annak megítélésében is, hogy a forrás- és feladatelvonással mit akar valójában elérni a kormány: 51 százalék szerint a végső cél az önkormányzati rendszer megszüntetése. Legkevésbé (12 százalék) a kormánypárt támogatói vélik így, de ők sem gondolják, hogy ez lenne a helyes irány: mindössze ötödük válaszolta azt, hogy egyetért az önkormányzatiság felszámolásával.

Hitelt kérneA kis- és középvállalatokat segítő tízéves hitelekhez hasonlóan 10 és 100 millió forint közötti kamatmentes hitelfelvételi lehetőséget, állami garanciavállalást és hároméves visszafizetési moratóriumot tartana szükségesnek az önkormányzatok számára Tóth József, Polgár polgármestere. A DK politikusának Népszavához eljuttatott kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy a települések idei költségvetése egyensúlyban maradhasson. A „Segítséget az önkormányzati költségvetésekhez” címet viselő dokumentumban a szerző megerősíti az önkormányzati szövetségek korábbi elvárását, hogy a kötelező feladatok költségeit, például az orvosi ügyelet működtetését teljes egészében a központi költségvetés állja, illetve kéri a járványhelyzetben elmaradt bevételek és a kiadások kompenzációját. G.E.  

Baritz Laura Domonkos-rendi szerzetesnővér is megkapta az elismerést.