Előfizetés

Karácsony szerint Budapest négyszer annyi önkormányzati adót fizet a járványban, mint Tarlós idején

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.15. 20:18

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester Orbán Viktor parlamenti beszédére reagálva kijelentette, hogy nem a kormány támogatja a fővárost, hanem épp fordítva.
Budapest több adót fizet, mint amennyi támogatást kap a kormánytól, és a 2019 októberében megválasztott új városvezetésnek a koronavírus-járvány okozta válság idején közel négyszer annyi önkormányzati adót kell fizetnie, mint a Tarlós István előző főpolgármester vezette fővárosi önkormányzatnak – reagált Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök szavaira. Az ország és benne Budapest válságból való kilábalása nem lehet gyermeteg számháború kérdése.
„Márpedig nehéz másnak nevezni, hogy Orbán Viktor a parlamentben éppen egy olyan nap számlakivonatát lobogtatja, amelyen rajta van a főváros által beszedett, de a kerületeknek még át nem utalt adóbevétel is”

– írta a főpolgármester.

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt válaszában, arra a felvetésre, hogy kivéreztetnék az önkormányzatokat, elmondta: Budapest számláján 2020. december 31-én 122 milliárd forint volt. Szavai szerint kevés olyan önkormányzat van, aki ne cserélne. Kitért arra is, hogy 2020-ban az összes támogatás 44 százaléka – 3000 milliárd forint – került a fővároshoz. – Ez a kivéreztetés kedves barátaim? – tette fel a kérdést. Megjegyezte: eközben a baranyai térségbe 6 százalék, a szabolcsiba 12 százalék, a borsodiba 8 százalék jutott. Karácsony Gergely bejegyzésében írta: a fővárosi önkormányzat állami támogatásáról pedig csak annyit, hogy a válság ide vagy oda, nem a kormány támogatja a fővárost, hanem épp fordítva.
„Egy fillér állami támogatás nélkül látunk el számtalan közfeladatot és még ezen felül is befizetünk a kormánynak. Az új városvezetésnek ugyanis közel négyszer annyi önkormányzati adót kell fizetnie, mint Tarlósnak – és mindezt a pusztító válság idején”

– fogalmazott.

A főpolgármester közzétett egy grafikont is a fővárosi költségvetési kapcsolatokból származó működési források és elvonások egyenlegéről, amely szerint Budapest nettó befizetőjévé válik az államnak. A grafikon szerint 2018-ban ez az egyenleg 17,6 milliárd forint volt, 2019-ben 12,7, 2020-ban mínusz 787 millió és 2021-ben mínusz 6,4 milliárd forint.  „A miniszterelnök azt mondta a 2019-es választás után, hogy a kormány ugyanazt a hozzáállást fogja mutatni az új városvezetésnek amit az előzőnek. Az ábrára tekintve mindenki eldöntheti, hogy tartotta-e szavát” – zárta bejegyzését Karácsony Gergely.
A főpolgármester egyébként a hétvégén azt kérte a budapesti vállalkozásoktól, hogy aki tudja, az támogassa az önkormányzatot az iparűzési adó befizetésével.

Visszaesés után biztató kilátások az építőiparban

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.15. 20:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Több mint 9 százalékkal elmaradt tavaly az építőipari termelés az egy évvel korábbitól.
Több mint 9 százalékkal elmaradt tavaly az építőipari termelés az egy évvel korábbitól, az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 13,1 százalékkal esett vissza, az építőipari termelői árak viszont eközben 7,4 százalékkal nőttek – derült ki a KSH hétfőn közölt adataiból. A decemberi adatokat vizsgálva novemberhez képest is egy 3,1 százalékos visszaesés látszik, igaz, ez már 22,2 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a csökkenés várható volt, az eredmény pedig annak fényében kedvező, hogy tavaly a részben uniós forrásból finanszírozott fejlesztések a korábbinál jóval kisebb szerepet kaptak. Az építőipar jövőbeni teljesítményét meghatározó rendelésállomány is kedvezőnek tűnik a friss adatok alapján. Az állami lakásprogram bővítése, a kedvezményes lakásépítési áfa kapcsán az épületépítés alágazat főszerepet kap, amit jelez, hogy e terület rendelésállománya december végén több mint 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a tavaly decemberben megkötött új szerződések volumene pedig 3,5 százalékkal volt magasabb - tette hozzá Németh Dávid. Az egyéb építményeknél a szerződésállomány december végén még 11 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit, az új szerződések volumene azonban szeptember óta itt is fokozatosan növekszik, az uniós projektek beindulásával pedig ez a lendület kitarthat az idén is. A K&H szakértője szerint emiatt valószínűsíthető, hogy ez az alágazat az év második felében szintén hozzájárul majd a szektor bővüléséhez. Németh Dávid összességében úgy látja: jó esély van arra, hogy az építőipar az idén ledolgozza a tavalyi hátrányát. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is úgy véli: összességében kedvezőbbek jelenleg az iparág kilátásai, mint a tavalyi év közepén. A várakozások és a piaci szereplők véleménye alapján az idei harmadik negyedév vége felé akár helyre is állhat a korábban látott építőipari konjunktúra. A bizonytalanságok közepette ugyanakkor reális forgatókönyv lehet akár egy látható keresletcsökkenés is, bár a lakáshitel kihelyezések továbbra sem mutatnak visszaesést, mint ahogyan az építőipari megrendelések sem – tette hozzá. Elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent jelentősen mind a lakó-, mind az üzleti ingatlanok esetében, ami az árnövekedést foghatja vissza. A vásárlóerő esetleges elhúzódó csökkenése miatt keresleti oldalról érhetné visszaesés az iparágat, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza, de ezt ellensúlyozhatják az otthonteremtési és felújítási támogatások.      

A családi ház lett az új kedvenc

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.15. 19:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Öt éves csúcsra érkezett januárban a lakáspiaci adásvételek száma. Budapest belvárosában már olcsóbban lehetett lakáshoz jutni, mint tavaly, és a budai panelek ára is csökkent.
Több mint 11 ezer lakóingatlan cserélt gazdát idén januárban, ami azt jelenti, hogy az elmúlt öt év legerősebb évkezdését hozta el 2021 a lakáspiacnak – derül ki a Duna House elemzéséből. A felfutás nem váratlan, hiszen tavaly év vége felé a vásárlók és az eladók is már inkább kivártak az idei évtől igénybe vehető otthonteremtési támogatások miatt, és csak az idén ütötték nyélbe az üzleteket. A Duna House szerint az otthonteremtési támogatások hatása egész évben kitarthat, így az adásvételek száma 130-150 ezerre is felkúszhat év végéig. A koronavírus azonban meglehetősen átrendezte a piacot; egyre több elemzés hívja fel a figyelmet arra, hogy a pandémiás helyzet miatt mást és máshol keresnek a vevők, mint eddig. Az egyik leglátványosabb változást a külföldi turisták eltűnése hozta, főként a főváros ingatlanpiacán. A ténylegesen lakhatási céllal vásárlókat a rövidtávú lakáskiadás lenullázódása végre levegőhöz juttatta, hiszen a befektetési célú vásárlások Budapesten jelentősen visszaestek. Míg egy éve a vásárlók majdnem fele ezt a célt jelölte meg, addig most már csupán 38 százalékuk. Az első lakásukat megszerzők aránya eközben 21-ről 31 százalékra ugrott. Vidéken ilyen trendforduló még nem látszik, sőt, az idén még kicsivel többen vettek befektetési céllal lakást, mint egy éve. A vezető ok vidéken továbbra is a nagyobb ingatlanba költözés, az első lakásvásárlók aránya viszont a tavalyi 30-ról 25 százalékra esett vissza. Ebben a helyzetben Budapest belvárosában a lakásárak is lefelé indultak: az átlagos négyzetméterár az egy évvel ezelőtti 819 ezer forintról 812 ezer forintra csökkent, az alku mértéke pedig 3-ról 6 százalékra nőtt. Mindezt úgy, hogy az eredetileg megjelölt kínálati árat a potenciális vevőjelölt megjelenéséig már 7 százalékkal lejjebb vitték az eladók, és ebből engedtek további 6 százalékot. A Duna House elemzése szerint az egész fővárosban a vevői pozíció erejét mutatja, hogy a meghirdetett árhoz képest 10-13 százalékkal olcsóbban keltek el az ingatlanok. Az átlagos négyzetméterárak viszont nem az egész fővárosban mentek lejjebb: Budán ugyan 10 százalékkal esett a panelok ára, a pesti panelok és a budai használt téglalakások viszont 8-8 százalékkal drágábban keltek el. Ez Budán a paneleknél 562 ezer, a téglalakásoknál 895 ezer, Pesten pedig 512 ezer és 623 ezer forintos négyzetméterárat jelentett januárban. Az országos lakásárak eközben még mind keleten mind nyugaton emelkedést mutatnak majdnem az összes kategóriában: a panelok ára keleten 4, nyugaton 11 százalékkal drágult, a téglalakások nyugaton 19 százalékkal drágábban, keleten ugyanannyiért keltek el. A lakóingatlanokat az egész országban nehezebb volt eladni: az átlagos értékesítési idő januárban már 106 napra, azaz mintegy 3,5 hónapra nőtt, míg tavaly ilyenkor még 2-2,5 hónap volt. Az országban így szinte kivétel nélkül nőtt az átlagos értékesítési idő: a tavalyi 2-2,5 hónap után januárban már legalább 106 napot kellett várni az eladásra. A legszembetűnőbb változás e téren is Budapest belvárosában történt, ahol a tavalyi 123 napról 196 napra nőtt az értékesítési idő. Talán ennek is tudható be, hogy a befektetők egyelőre nem nagyon igyekeznek megszabadulni ingatlanjaiktól, sőt Budapesten 10 százalékról 6 százalékra csökkent a korábbi befektetéseiket értékesítők aránya. Eközben a családi házak iránti évek óta növekvő keresletet felerősítette a járvány: ma már minden második vevőjelölt kertes házat keres, pedig 2016-ban még csak minden harmadik szeretett volna ilyesmit vásárolni – ez már az ingatlan.com elemzéséből derül ki. Jóval hamarabb el is kelnek a kertes házak: Budapesten tavaly még 140 nap kellett az értékesítéshez, a januárban eladott családi házak viszont már 109 nap alatt találtak új gazdára. A használt tégla lakások eladási ideje eközben a korábbi évekre jellemző 60-90 napos átlaggal szemben 111 napra nőtt. Vagyis a fővárosban a házak most hamarabb elkelnek, mint a téglalakások, erre pedig még nem volt példa a budapesti piacon – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A leggyorsabban ugyanakkor továbbra is a legolcsóbbnak számító panellakásokat lehet eladni Budapesten, erre átlagosan 89 napra van szükség. Balogh László szerint az eladó házak növekvő népszerűsége egyrészt annak köszönhető, hogy 2019 második felétől folyamatosan csökken a befektetők aránya a vevők körében, ők pedig legnagyobb arányban társasházi lakásokat vásárolnak. A kijárási korlátozások és a home-office miatt eközben a lakosság egyre inkább a saját kerttel rendelkező és nagyobb alapterületű ingatlanokat keresi. Vidéken ugyanakkor még mindig fordított a helyzet: a fővároson kívüli, idén értékesített családi házaknál átlagosan 151 napot kellett várni a vevőkre, a lakások esetében pedig viszont csak 111 napra volt ehhez szükség. A fővároson kívüli lakáspiacon a sorházakat lehet a leggyorsabban, 63-80 nap alatt eladni.

Már a dolgozószoba is a kínálat része

A kínálati oldalon is egyértelműen megjelentek már a vírushelyzethez való alkalmazkodás jelei – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A nagyobb méretű újépítésű lakásoknál egyre többször jelölik az alaprajzon dolgozószobaként az eredetileg hálóként funkcionáló helyiséget, de a kisebb méretű ingatlanoknál is fontos szempont lehet, hogy kialakítható legyen a lakás többi részétől elkülöníthető dolgozósarok.