Hajnali konzultáció

Arra ébredek, hogy megint Nemzeti Konzultáció van. A kormány ezúttal internetes kérdőíveken várja a válaszokat, amelyek persze névtelenek, éppen csak az email-címemet kell megadni hozzá, de talán a [email protected] nem köthető feltétlenül és azonnal hozzám. Korán van még, szinte hajnal, ha ébredéskor az első mozdulatommal nem a telefonom után nyúlnék, és nem kezdeném el azonnal babrálni, talán le is maradnék az egészről.

Bár még nem vagyok teljesen ébren, együtt világosodom a ferencvárosi belsőudvarral. Gyorsolvasok. A kormány újabb kérdéseket intéz az ő népéhez, ezúttal arról, hogy rendszeres pályázati forrásokkal segítse-e tovább bizonyos civil szervezetek munkáját. Ki mondana erre nemet? Ha valaki mégis, annak fehéren és kormányzati középkéken leírják, hogy a civil szervezeteknél az állami támogatás elengedhetetlen, hiszen az önkéntes és elhivatott segítőknek naponta újabb kihívásokkal kell eredményesen szembenézniük. Pontosan fogalmaznak, mert pontos eredményt várnak, és majd aszerint cselekszenek. Ahogy mindig. Az élet védelmének fontosságát hangsúlyozzák, és azt, hogy akár játékos formában, de már kisgyerekkorban, az oktatás során ezt el kellene sajátítani, olyannyira, hogy a nemzeti alaptanterv részévé kell tenniük. Persze csak akkor, ha a Nemzeti Konzultáció így dönt. Nyilván megvan már a tankönyv, és benne a fejezet, de nem lehet azt állítani, hogy az élet tiszteletére való nevelés ne lenne fontos, és erre ne kellene mindenkit megtanítani.

Választ vár a kormány arra is, hogy a bántalmazások miatt a büntető és jogi eljárások mielőbb elinduljanak, a bántalmazottak sorsa rendeződjön, és hányatott életük miatt minél kevesebbet szenvedjenek. A kormány kérdőíve elmagyarázza, hogy a nép döntése értelmében a többszörösen visszaesők akár szigorított büntetésre is számíthatnak.

Egyre izgatottabban görgetem a kérdőívet, nem gondoltam volna, hogy a Házasság Hetében a kormány kirukkol a bántalmazottak melletti kiállással, egy össznemzeti kérdőívvel a kapcsolaton belüli erőszak ellen. Hogy pontosan megfogalmazzák a segítő civil szervezetek támogatásának fontosságát, más testének tiszteletét, a rászorulók védelmét. Elgondolkodnak a három csapás elvén: azon, hogy – ha az össznép úgy dönt – szigorítanák a visszaeső bántalmazók büntetését, az elkövetőket sok évre börtönbe küldhetnék, és közben megteremtenék a védelem lehetőségét is azoknak, akiket brutális bántalmazás ért, hadd legyen fedél a fejük fölött, legyenek segítők körülöttük. Ha így megy tovább, úgy aláírjuk az Isztambuli Egyezményt, mint ide Lacháza.

Az „ivartalanítási program”szavaknál fogok gyanút. Bár nem áll távol tőlem, hogy kapcsolati abúzus esetén pártoljam, de ez mégsem lehet kormányprogram. Talán valamit félreértek, és jobb lenne teljesen éberen és lassan végigolvasni a teljes kérdőívet. Megteszem, és végre felfogom: a Nemzeti Konzultációt az állatvédelem érdekében írta ki a kormány. Nagyon helyes. Megyek a kávémért. Kivilágosodik.