Előfizetés

Akár az egyéni képviselői helyek kétharmadát is viheti az ellenzék 2022-ben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.16. 14:00
Képünk illusztráció.
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Persze ehhez jól felépített kampány és az eddigieknél is több közös jelölt kell.
A Republikon Intézet legújabb tanulmányában a baloldali összefogás jövő évi esélyeit vizsgálta. Ebben a Fidesz-KDNP jelöltjeinek 2018-ban elért eredményeit vetették össze az ellenzéki jelöltek aggregált eredményével, figyelembe véve a 2019-es önkormányzati választások eredményét is. Megjegyzik, az akkori jelöltek eredményeit nem lehet minden kritika nélkül összeadni, azonban az adatokból jól felmérhetők az erőviszonyok. Eszerint a választási győzelemhez az ellenzéknek a korábbinál jóval több egyéni választókerületet kell vinnie, ennek előfeltétele, hogy az ellenzék közös jelölteket állítson.
Az elemzés során a Republikon 72 olyan egyéni választókerületet azonosított, ahol egy idejében elkezdett, jól felépített kampánnyal győzhetnek az ellenzéki jelöltek. A 2018-as választási eredményekhez képest ugyanis maga az ellenzéki együttműködés ténye, továbbá az előválasztás által generált érdeklődés, a választói mozgósítás, valamint a Fidesz-KDNP kormányzásával szembeni elégedetlenség is okozhat trendfordulókat 2022-re.

A kutatásban kitérnek arra is, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon megfigyelhető az a tapasztalat, miszerint a nagyvárosok politikai hangulata a vonzáskörzetet, például a főváros agglomerációját is befolyásolhatja. Így az ellenzéknek 9 olyan körzete is van, ahol érdemes erre figyelnie - olvasható a megállapítások között. 

Feljelentést tett Rogán tárcája egy kamu-konzultációs oldal miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.16. 12:56

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Senki ne dőljön be, ez átverés. Az igazi még el sem indult.
Ismeretlen személyek hamis konzultációs oldalt hoztak létre https://nemzetikonzultacio.online/ néven, mely oldal azt a látszatot kelti, hogy ez a kormány hivatalos konzultációs oldala

- közölte a kormányzati koronavírus oldal.

A tájékoztatás szerint ezért a Miniszterelnöki Kabinetiroda csalás és személyes adattal való visszaélés miatt feljelentést tett. Magyarország Kormánya a hét második felében indítja el online konzultációját az újraindításról. A részletekről a hét folyamán tájékoztatják a nyilvánosságot.

A saját vállát veregetné meg a kormány a felhatalmazással: nem támogatja az ellenzék a veszélyhelyzet meghosszabbítását

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.16. 12:52
Völner Pál
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Öncélú sikerpropaganda, tehetetlenség, hatalommal való visszaélés – nem fukarkodtak az ellenzéki képviselők a kormány kritizálásával a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvény parlamenti vitájában.
A járvány terjedésének csökkenése megtorpant, ezért a járványügyi intézkedések fenntartására van szükség – ezzel indokolta Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hogy miért szeretné a kormány újabb 90 nappal meghosszabbíttatni a parlamenttel a veszélyhelyzetet. Völner Pár jórészt megismételte Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalását. Eszerint tavasszal 3,5 millióval többen oltathatják majd be magukat Magyarországon, mint más hasonló nagyságú uniós tagállamban. Ezzel júliusra 70%-os átoltottságot érhetünk el, amivel a legjobbak lehetünk az EU-ban, így a nyitásban is elsők lehetünk. A hatályban lévő kormányrendeleteket ehhez meg kell hosszabbítani kilencven nappal. De a felhatalmazás hamarabb is visszavonható. A kormánynak a megtett intézkedésekről rendszeresen be kell számolnia a parlamentnek. Völner Pál szerint más európai országok is bevezettek az elmúlt időszakban hasonló intézkedéseket. Hende Csaba a Fidesz vezérszónokaként azt emelte ki, hogy a vírus terjedésének megállításához akár órákon belül is szükség lehet döntéseket hozni, ehhez pedig a kormánynak szüksége van a veszélyhelyzeti törvényi felhatalmazására. A javaslat pedig nem ad a szükségesnél nagyobb hatáskört a kormánynak. Lukács László György a Jobbik részéről Varga Judit igazságügyi miniszter jelenlétét hiányolta, azt mondta, ha ilyen fontos a kormánynak a veszélyhelyzet akkor megtisztelhette volna az Országgyűlést annyival, hogy nem államtitkár, hanem miniszter tart expozét. A korlátozásokra pedig jórészt azért van szükség, mert nyáron a kormány semmit nem tett a második hullám kivédésére. 14000 fölött van a járványban elhunytak száma, tavaly 3500-al többen haltak meg Magyarországon, mint az elmúlt években. Utóbbival kapcsolatban a kormány semmilyen tájékoztatást nem tud adni. A kabinet a korábbi veszélyhelyzeteket csak arra használta fel, hogy saját gazdasági köreinek juttasson rengeteg állami forrást, miközben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával évtizedekre gúzsba kötöttek fontos állami, gazdasági szektorokat. Orbán Viktor pedig a Jobbik szerint arra kér felhatalmazást, hogy a vakcinaigazolvány bevezetésével különbséget tudjon tenni magyar állampolgárok között. Mivel a parlament zavartalanul ülésezik, veszélyhelyzet nélkül is meg lehetne oldani, hogy a kormány rendeleteket hoz és a parlament törvénnyel megerősíti ezeket, így nem is lenne szükség a veszélyhelyzetre. Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, „aggodalomra ad okot, hogy az ellenzék egyetlen magát jobboldalinak valló pártja a pandémia idején sem a védekezéssel törődik, hanem a Klubrádiót védi”. Hollik István (KDNP) szerint a magyar többlethalálozást tavaly szinte teljes egészében a koronavírus járvány okozta, a magyar statisztikák pedig mindenkit ilyennek tekintenek, akinek a halálához bármilyen köze volt a vírus okozta megbetegedésnek. Harangozó Tamás az MSZP képviselője szintén azért kritizálta a kormányt, mert novemberig nem lépett a második hullám kivédésére. Orbán Viktor pedig először magát és a kormányt tette felelőssé a járvány elleni védekezésben, majd később ezt már kikérte magának. Pedig a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet nevesíti is, hogy a kormányfő dönthet mindenről. A mostani törvényjavaslatban pedig a kormány politikai elismerést vár el az ellenzéktől. (A törvénytervezet szövege ugyanis tartalmaz egy olyan mondatot, mely szerint a korábbi járványügyi intézkedések eredményesek voltak, a kormány válságkezelése is sikeres.) Az MSZP a jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot. A DK szintén nem szavaz majd igennel, mert a kormány utólag kér felhatalmazást egy sor rossz, szükségtelen intézkedéséhez – ezt már a Demokratikus Koalíció képviselője mondta. Arató Gergely szerint szeptember óta 1 millió emberből Magyarországon 1350 ember halt meg a járvány következtében. Európában ez az átlag 700, vagyis egy magyarnak kétszer akkora az esélye, hogy a járvány áldozatává válik. A kormány eközben védekezés címén hideg polgárháborút szít az ellenzékkel szemben, semmibe véve annak szavazóit. Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője a minimális önkritikát kérte számon a kormányon, szerinte a kormányzati retorika puszta sikerpropaganda, miközben a védekezésben gyalázatos teljesítményt nyújtott a kabinet. Az LMP szerint súlyos felelőtlenség például egyetemi modellváltást véghez vinni ilyen súlyos helyzetben. A kormány által oly gyakran hivatkozott „nemzeti nagytőke” pedig nemhogy segítene ilyen helyzetben, hanem több tíz milliárdos adófizetői támogatásban részesül.