Bár Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára tavaly májusban azt mondta, hogy már a jövő héten megkeresik a fővárosi kerületek és a vidéki városok polgármestereit, hogy kijelöljék a rozsadaövezeti fejlesztések akcióterületeit, erre csak tavaly év végén sikerült sort keríteni. Azok az önkormányzatok, amelyek válaszoltak az igényfelmérésre, azóta se tudják, hogy javaslataikat elfogadták-e.
A fővárosi önkormányzat decemberben kapott egy összefoglaló javaslatot a Budapest Fejlesztési Központtól (BFK), amelyet véleményezett is a városvezetés. Válaszukban ugyanakkor felsorolták kifogásaikat is, de ezt egyelőre nem kívánták részletezni, mivel előbb még egyeztetnének róla. Elküldték az azonnali akcióterületek kijelölésére vonatkozó javaslatukat is, méghozzá – a kérés szerint – térkép formájában. Az egyeztetés azonban azóta sem folytatódott.
A XIII. kerületi önkormányzat szintén elküldte a saját térképét a javasolt akcióterületekről, amelyeket korábban már nevesítettek a Kerületi Építési Szabályzatban. Visszajelzést ők sem kaptak. Ferencváros a kerület a (kör)vasút vonalától délre eső – a fővárosi barnamezős kataszterben is nyilvántartott – területeket javasolta az első körös akcióterületek közé, de levelükre még ők sem kaptak választ.
A rozsdaövezeti program az ígéretes kezdet után, úgy tűnik, elakadt. Az új kormányzati lakásprogram rozsdaövezetek hasznosítását ígérő elemét több mint egy éve jelentette be Fürjes Balázs. Egy ideig sikerült is tartani az általa közölt menetrendet. Így tavaly júliusban módosították az építési törvényt, ami a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsítette. Májusban még azt ígérte, hogy szeptemberre elkészül az első rozsdaövezeti telkeket kijelölő kormányrendelet, de ez azóta sem jelent meg.
A döntés csak Budapesten 3000 hektárnyi területet érinthet, főként egykori üzemeket, vasúti létesítményeket. A programba bekerülő területeket egyébként eleve két részre bontották. Az elsőbe az azonnali projektindításra alkalmas telkek, a másodikba a hosszabb előkészítést igénylők kerülnek.
A megtorpanás aligha független az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény újbóli bevezetésétől. Orbán Viktor miniszterelnök – vélhetőleg Fürjes Balázs államtitkárságát is meglepve – októberben jelentette be, hogy 2021-től visszatér a lakásépítés 5 százalékos áfája. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen a kormány korábban éppen azzal akart kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásoknak, hogy az új lakásokat terhelő 27 százalékos áfa helyett a rozsdaterületiek után csak 5 százalékot kellett volna fizetniük. A Népszava kérdésére akkor azt válaszolta Fürjes Balázs, hogy a rozsdaövezetekben az áfa teljes egészében visszaigényelhető lesz, praktikusan nulla százalék. Csakhogy egyelőre erről sincs jogszabály.
– Szalai Anna
Orbán Balázs levélcsokra követőinek
Huszonhárom, a megyei jogú városoknak elküldött levéllel próbálta igazolni Facebook-oldalán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, hogy a kormány egyeztetett a hazai nagyvárosokkal az uniós források felhasználásáról. A körlevélben azonban semmi sem utal a tárgyalásokra.
A magyar kormány már novemberben elküldte Brüsszelnek az európai helyreállítási alapból finanszírozott program tervezetét. A hazai önkormányzati szövetségek, a főváros, illetve az ellenzéki megyei jogú városok vezetőinek állítása szerint azonban annak ellenére nem egyeztettek velük a Magyarországnak jutó támogatásról, hogy az uniós rendelet szerint ez kötelező, s a konzultációkról részletes beszámolót is kell készíteni. Ellenkező esetben az Európai Bizottság elkaszálhatja a jóváhagyására beterjesztett programokat.
„A baloldali álhírgyártás újabb eleme az a vád, amely szerint Magyarország Kormánya nem konzultál az önkormányzatokkal az uniós források felhasználása ügyében – írta magyarázatként a 23 egyenlevélhez hétfőn este Facebook-oldalán Orbán Balázs. – Megkértem a kollégákat, hogy keressék meg az összes – baloldali és jobboldali – megyei jogú város vezetőjének küldött leveleket is. A kormány szapulása nem kormányzás, kedves baloldali városvezetők!”
A fotóként csatolt, a megyei jogú városok jegyzőinek címzett levelek nehezen olvashatók, ám hosszas vizsgálódás után kiderül, hogy az első részükben csak a kormány sikereit sorolják. A szöveg második felében felajánlják a településeknek, hogy január végéig e-mailben véleményezhetik a helyreállítási tervezetet, az ehhez érkezett észrevételeket, illetve a kormány Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásait, s elküldhetik esetleges javaslataikat is ezzel kapcsolatban. Konkrét tárgyalásokról, egyeztetésekről azonban nem esik szó.
– Vas András
