Előfizetés

Házak helyett csak a gaz nő – Úgy tűnik, elakadt a rozsdaövezeti program

Szalai Anna Vas András
Publikálás dátuma
2021.02.17. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Elakadt a kormány rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programja.
Bár Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára tavaly májusban azt mondta, hogy már a jövő héten megkeresik a fővárosi kerületek és a vidéki városok polgármestereit, hogy kijelöljék a rozsadaövezeti fejlesztések akcióterületeit, erre csak tavaly év végén sikerült sort keríteni. Azok az önkormányzatok, amelyek válaszoltak az igényfelmérésre, azóta se tudják, hogy javaslataikat elfogadták-e. A fővárosi önkormányzat decemberben kapott egy összefoglaló javaslatot a Budapest Fejlesztési Központtól (BFK), amelyet véleményezett is a városvezetés. Válaszukban ugyanakkor felsorolták kifogásaikat is, de ezt egyelőre nem kívánták részletezni, mivel előbb még egyeztetnének róla. Elküldték az azonnali akcióterületek kijelölésére vonatkozó javaslatukat is, méghozzá – a kérés szerint – térkép formájában. Az egyeztetés azonban azóta sem folytatódott.  A XIII. kerületi önkormányzat szintén elküldte a saját térképét a javasolt akcióterületekről, amelyeket korábban már nevesítettek a Kerületi Építési Szabályzatban. Visszajelzést ők sem kaptak. Ferencváros a kerület a (kör)vasút vonalától délre eső – a fővárosi barnamezős kataszterben is nyilvántartott – területeket javasolta az első körös akcióterületek közé, de levelükre még ők sem kaptak választ.  A rozsdaövezeti program az ígéretes kezdet után, úgy tűnik, elakadt. Az új kormányzati lakásprogram rozsdaövezetek hasznosítását ígérő elemét több mint egy éve jelentette be Fürjes Balázs. Egy ideig sikerült is tartani az általa közölt menetrendet. Így tavaly júliusban módosították az építési törvényt, ami a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsítette. Májusban még azt ígérte, hogy szeptemberre elkészül az első rozsdaövezeti telkeket kijelölő kormányrendelet, de ez azóta sem jelent meg. A döntés csak Budapesten 3000 hektárnyi területet érinthet, főként egykori üzemeket, vasúti létesítményeket. A programba bekerülő területeket egyébként eleve két részre bontották. Az elsőbe az azonnali projektindításra alkalmas telkek, a másodikba a hosszabb előkészítést igénylők kerülnek.    A megtorpanás aligha független az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény újbóli bevezetésétől. Orbán Viktor miniszterelnök – vélhetőleg Fürjes Balázs államtitkárságát is meglepve – októberben jelentette be, hogy 2021-től visszatér a lakásépítés 5 százalékos áfája. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen a kormány korábban éppen azzal akart kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásoknak, hogy az új lakásokat terhelő 27 százalékos áfa helyett a rozsdaterületiek után csak 5 százalékot kellett volna fizetniük. A Népszava kérdésére akkor azt válaszolta Fürjes Balázs, hogy a rozsdaövezetekben az áfa teljes egészében visszaigényelhető lesz, praktikusan nulla százalék. Csakhogy egyelőre erről sincs jogszabály. – Szalai Anna 

Orbán Balázs levélcsokra követőinek

Huszonhárom, a megyei jogú városoknak elküldött levéllel próbálta igazolni Facebook-oldalán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, hogy a kormány egyeztetett a hazai nagyvárosokkal az uniós források felhasználásáról. A körlevélben azonban semmi sem utal a tárgyalásokra. A magyar kormány már novemberben elküldte Brüsszelnek az európai helyreállítási alapból finanszírozott program tervezetét. A hazai önkormányzati szövetségek, a főváros, illetve az ellenzéki megyei jogú városok vezetőinek állítása szerint azonban annak ellenére nem egyeztettek velük a Magyarországnak jutó támogatásról, hogy az uniós rendelet szerint ez kötelező, s a konzultációkról részletes beszámolót is kell készíteni. Ellenkező esetben az Európai Bizottság elkaszálhatja a jóváhagyására beterjesztett programokat. „A baloldali álhírgyártás újabb eleme az a vád, amely szerint Magyarország Kormánya nem konzultál az önkormányzatokkal az uniós források felhasználása ügyében – írta magyarázatként a 23 egyenlevélhez hétfőn este Facebook-oldalán Orbán Balázs. – Megkértem a kollégákat, hogy keressék meg az összes – baloldali és jobboldali – megyei jogú város vezetőjének küldött leveleket is. A kormány szapulása nem kormányzás, kedves baloldali városvezetők!”
A fotóként csatolt, a megyei jogú városok jegyzőinek címzett levelek nehezen olvashatók, ám hosszas vizsgálódás után kiderül, hogy az első részükben csak a kormány sikereit sorolják. A szöveg második felében felajánlják a településeknek, hogy január végéig e-mailben véleményezhetik a helyreállítási tervezetet, az ehhez érkezett észrevételeket, illetve a kormány Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásait, s elküldhetik esetleges javaslataikat is ezzel kapcsolatban. Konkrét tárgyalásokról, egyeztetésekről azonban nem esik szó. – Vas András 

Nincs egyeztetés

Amit Orbán Balázs államtitkár úr mond, az tényszerűen nem igaz – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Kiss Ambrus azonban határozottan állítja, hogy a kormány nem tárgyal a fővárossal sem az iparűzési adó elvonás kompenzációjáról, sem az uniós források felhasználásáról. Budapest önkormányzata ugyanakkor már tavaly októberben a Fővárosi Fejlesztések Tanácsának ülésén átadta integrált fejlesztési programját, részletes projektlistával, idén pedig írásban küldte el véleményét a Pénzügyminisztériumnak a Versenyképes Magyarország Operatív Program keretében tervezett projektekről, de eddig egyikre sem kaptak választ. (SZ.A.A.)

Keleti fuvar: vakcina jött, de iratok nélkül

Boda András Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.17. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megérkezett bő félmillió kínai vakcina, de dokumentáció híján még az ellenőrző vizsgálatok indulásának időpontja is kérdéses.
Megérkezett 550 ezer dózis kínai, Sinopharm vakcina Magyarországra kedden. Ezzel együtt kérdés, hogy mikor lehet majd először alkalmazni a szert: a gyors engedélyezés annak ellenére sem garantált, hogy a kormány jelentősen lazított az előírásokon. Egy jogszabálymódosítás tette lehetővé, hogy – mint arról többször írtunk – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) érdemi vizsgálat nélkül engedélyezze a szert. Csak annyit írtak elő, hogy alkalmazás előtt a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) valamennyi gyártási tételt ellenőriznie kell. Csakhogy ezen a ponton elvérezhet a vakcina gyors bevetése. A készítmény rendes, magyarországi szakértői értékelése ugyanis azért akadt el, mert Kínából nem érkezett meg az oltóanyag dokumentációja, és információink szerint ez azóta sem történt meg. Enélkül pedig az NNK laborosai sem tudhatják, hogy pontosan milyen paraméterekkel kellene rendelkeznie a vakcinának. A bizonytalanságot mutatja az is, hogy bár ezt az oltóanyagot a háziorvosokkal szeretnék beadatni, a készítménynek ma sincs nyilvánosan elérhető alkalmazási előirata. Márpedig a Magyar Orvosi Kamara korábban azt írta: az alkalmazási előirat hiányában a testület elnöksége „nem tudja tiszta lelkiismerettel ajánlani a kollégáinak a készítmények alkalmazását, mert az alkalmazási előirat az alapfeltétele a készítmény betegbiztonságot garantáló alkalmazásának, és ez alapozza meg az orvos jogi és etikai biztonságát.” Jelen állás szerint most az oltási sorban a 60 év felettieknek kellene több vakcina. Ők mintegy másfél millióan vannak, de nekik nem alkalmas minden oltóanyag. A koruk miatt nekik nem adható az AstraZenecaé. S miután az idősebbek között sok a krónikus beteg, így az orosz vakcinát is csak keveseknél lehet használni. Bár magyar előirat nincs, a kínai oltóanyagot a gyártója sem ajánlja 60 év felett. Az Index idézte a Sinopharm egyik leányvállalatának elnökét, aki még januárban azt nyilatkozta, hogy a 60 év felettiek beoltását nem ajánlja feltétlenül. Pakisztán egészségügyi miniszterének tanácsosa február elején egyértelműbben fogalmazott: az ő vizsgálataik azt mutatták, hogy 60 éves kor felett nem volt hatásos az oltóanyag.
Magyarországon eddig 341 958 embert oltottak be, közülük 131 593-an már a második oltást is megkapták. Ezt azt jelenti, hogy eddig mintegy 700 ezer adag bevethető oltóanyag érkezett. Ebből 26 ezer volt orosz készítmény, a több európai, amerikai. A héten két ütemben bő 100 ezer adagnyi Pfizer szállítmány várható. Az, hogy egyre több gyártótól érkezik oltóanyag fontos azért is, mert a választási lehetőség – úgy tűnik – jelentősen növeli az oltási hajlandóságot. A Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint február elején a kérdezett 37,8 százaléka mondta azt hogy tervezi beoltatni magát. A Publicus felmérése szerint viszont a kérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát, ha választhat az oltóanyagok közül. Szokatlan módon ebben a kérdésben a pártpreferencia sem jelent drasztikus különbséget: a kormánypártiak 90 százaléka oltatna, ha választhatna, az ellenzékieknek pedig 76 százaléka.

Nyomoznak és elutasítanak

Nemzeti Koronavírus Konzultáció – ezzel a címmel jelent meg a neten egy hivatalosnak látszó, 15 pontos, hamis konzultációs ív. Az irányított kérdések alig burkoltan vonták kétségbe koronavírus elleni vakcinák és a szájmaszkok, meg a járványügyi korlátozások hatásosságát. Az oldal miatt a rendőrséghez fordult a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely szerint „csalásról van szó, hiszen a létrehozott honlap megtévesztő, azt a látszatot kelti, mintha a kormány online konzultációjáról lenne szó, illetve személyes adattal való visszaélésről is szó van.” Az oldalt, amit még február 8-án, Panamában regisztrálták egy felhő alapú tárhelyszolgáltatónál, kedden törölték. A rendőrség lapunk kérdésére közölte: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz személyes adattal visszaélés miatt. Míg a kormányzati konzultációt veszélyeztető áloldal ügyében gyorsan lépett a hatóság, addig az orosz vakcina engedélyeztetése kapcsán felmerült visszásságokat a jelek szerint nem sietnek tisztázni. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) elutasította a Szputnyik V vakcina ügyének vizsgálatát. A DK-s Arató Gergely „Vizsgálja-e a Szputnyik V. Vakcina körüli visszásságokat?” címmel fordult írásban a Legfőbb Ügyészhez, mert – mint lapunk is írt róla – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által felkért egyes szakértők nem javasolták a szer engedélyeztetését, mivel annak dokumentációjában ellentmondásokat találtak. Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte és továbbította azt az NNI-nek. A nyomozó iroda szerint még „a bűncselekmény gyanúja is hiányzik”, ezért elutasította a feljelentést. (Koncz Tamás, Kósa András)

Fónagy János szerint a kaszinók nem vendéglátóipari egységek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.16. 22:28

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ungár Péternek meg is magyarázta, hogy az éttermekkel szemben a szerencselovagok este hétig fertőzésveszély nélkül rulettezhetnek.
A kaszinók nem minősülnek vendéglátóipari egységnek – magyarázta Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, hogy az éttermekkel szemben, miért tarthatnak nyitva a kaszinók a veszélyhelyzet, a járványügyi korlátozások idején, vette észre a Telex. A fideszes politikus, mint megjegyzik, ezt írásba adta Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselőnek, aki a témában eredetileg Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezte volna, szintén írásban.    Fónagy János közölte,
a kaszinók is csak úgy maradhatnak nyitva, ha betartják a járványügyi védelmi intézkedéseket. Ezen kívül az országban működő 11 kaszinót is legkésőbb 19 órakor be kell zárni, amit a szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan ellenőriz.