József Attila;kézirat;aukció;irodalom;

2021-02-17 10:00:00

Talány vagy mérföldkő? Elárverezik József Attila eddig ismeretlen kéziratát

A mű egyes vélekedések szerint irodalomtörténeti jelentőségű, más inkább csak érdekességnek tartja.

„Ezért üldögélek / a világban. // Minden pillanat / édes, kellemes // Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek / kedvesem mosolygok.” Ez a néhány, mostanáig ismeretlen gondolat szerepel József Attila Edit címmel ellátott kéziratán, amelyet az Antikvárium.hu február 18-án induló és 28-án este nyolckor záruló online aukcióján bocsát árverésre. A kézzel írt, pár soros művet a költő 1935. március 8-án vetette papírra és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, az aukciós oldalon olvasható, a kéziratról szóló részletes tanulmánya szerint ez akár az első Edit-versnek is tekinthető – Gyömrői Edit a költő analitikusa volt, aki szerelmét végül nem viszonozta. Az árverésre bocsátott kéziratlap egykor Barta István tulajdonában volt, 1945-ben a rendőrség kobozta el tulajdonosától – az elkobzási jegyzőkönyv alapján Ballagi Mór: Uj teljes magyar és német szótárából került elő, aminek dedikációja szerint azt Arany János ajándékozta.

Chovanecz Balázs az Antikvárium.hu tulajdonosa lapunknak elmondta, öt éve rendeznek rendszeresen internetes aukciókat, s több ezer tétel fordult már meg náluk ez idő alatt, nagyságrendileg azonban a jelenlegi kézirat számít a legjelentősebbnek. Mint ismertette, minden aukciós tétel 1 forintos kikiáltási árról indul, ám eddigi tapasztalataik alapján, minden tétel beállt arra az árra, amilyen értéket valójában képvisel. Példaként Radnóti Miklós Orpheus nyomában című kötetének dedikált példányát, valamint Charles Baudelaire Romlás virágai című kötetének, a fordítók Tóth Árpád, Babits Mihály és Szabó Lőrinc által dedikált példányát említette, előbbi 2020-ban 700 000 forinton, utóbbi 600 000 forinton zárt.

Az Antikvárium.hu tulajdonosa lapunknak elmondta, van elővásárlási joga a magyar államnak a kézirat esetében, és azt védetté is nyilvánították, tehát nem kerülhet ki az országból. Chovanecz Balázs emellett hangsúlyozta, fontos számukra, hogy milyen környezetben árverezik el a műveket, így például a József Attila kézirat esetében izgalmas, hogy együtt került elő egy Arany János ajándékozási bejegyzésével ellátott kötettel, amelyre szintén lehet licitálni. Kiemelte egyúttal, az antikvárium egyes aukcióival kifejezetten a dedikált könyvek jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, ezúttal is lehet majd licitálni többek közt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Gárdonyi Géza vagy Radnóti Miklós aláírt műveire.

Megoszlik azonban a vélekedés a kézirat kapcsán, Bókay Antal irodalomtörténész kevéssé tartja meghatározónak a tételt. – Meglátásom szerint abszolút kicsi a kézirat jelentősége, elsősorban azért, mert ez nem vers, szemben azzal, ahogy többen is fogalmaztak az elmúlt napokban. Kétségtelen, hogy József Attila kézírásával készült, de nem vers: ötletek, verselemek vannak felsorolva, olyan, mint egy bevásárlólista, ami önmagában rendezetlen, szerkesztetlen – nyilatkozta lapunknak. – Ami érdekes viszont, hogy a szöveg visszautal a Számvetésre (erről Bíró-Balogh Tamás is hosszan értekezik tanulmányában – a szerk.), annak egy-egy mondatát írja újra: ott negatív, itt pozitív értelemben. Például a Számvetésben József Attila úgy fogalmaz, hogy „Ezért ülnek oly sötét dolgok, // oly hatalmak a szívemen,”, míg a most előkerült kéziratban tagadóan mondja: „Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek”. Míg a Számvetés poétikailag szépen van megírva, koherens egészet alkot, itt poétikaiatlan félmondattal találkozhatunk – részletezte.

Bókay Antal szerint, ha megjelenik egy József Attila összes költeményét tartalmazó kötet, abban bizonyára nem lesz benne a most megtalált kézirat, sokkal inkább a töredékekhez, vagy a Számvetéshez kapcsolt jegyzetekhez lehet beilleszteni, így tehát nem irodalomtörténeti jelentőségű, de érdekes kérdéseket vet fel. – A kézirat tetején annyi szerepel, hogy Edit, ám nem biztosan eldönthető, hogy a pszichoanalitikus Gyömrői Edithez szólnak-e a sorok, mivel a keletkezéskor még csak nemrég kezdődött József Attila vele folytatott terápiája, mivel Gyömrői csak 1934-ben tért haza Magyarországra az emigrációból. Arról nincs információ, hogy a költő már ekkor szerelembe esett volna vele, ez feltehetően későbbi, 1936-os esemény – ezt követően adta át Gyömrői egy másik analitikusnak József Attila kezelését – mondta Bókay Antal. Bíró-Balogh Tamás viszont úgy látja, ez „egy új mérföldkő a József Attila-életműben: vélhetően egy korai, még rövid szerelmi fellángolásról tanúskodik.”

A kézirat egy négy lapból álló notesz első lapján szerepel, amelynek másik három lapja üres, s az utolsó oldalon olvasható a Barta István név, aki a kézirathoz csatolt kiegészítő dokumentum alapján a notesz tulajdonosa volt. Bókay Antal ennek kapcsán megjegyezte, Barta István neve nem ismeretlen a József Attila-kutatók számára, a költő jó barátságban volt vele és feleségével is: Barta katolikus teológiával foglalkozott, s ezen nézeteiről vitatkoztak rengeteget a költővel. – Ami érdekes, hogy Barta Istvánnak volt egy Medvetánc című kötete, amit József Attila lelkes barátsággal dedikált neki. Ebbe a költő beleírta két korábbi, Ajtót nyitok (1925), és Mint gyermek (1935) című versét is, valamint Barta beleragasztott a kötetbe egy korábbi vers kéziratot, a Számvetést, aminek a hangjai a most megtalált töredékrészben megjelennek – ez az egészet talányossá teszi.