Előfizetés

Berobbant a Covid harmadik hulláma

Koncz Tamás Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.19. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Vélhetően a koronavírus mutációira vezethető vissza, hogy ismét romlanak a járványadatok.
Ismét száz fölé emelkedett csütörtökön a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, tegnap 104, a hivatalos tájékoztatás szerint többségében idős, krónikus beteg vesztette életét. A decemberi-januári adatokhoz képest kiugróan magas az új fertőzöttek aránya is – egy nap alatt 2853 beteget találtak, az elvégzett tesztek 13,6 százaléka lett pozitív, a vírusminták között pedig egyre többször találják meg a Covid-19 brit mutánsát is. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Müller Cecília az operatív törzs sajtótájékoztatóján azt mondta: „a koronavírus-járvány harmadik hulláma megkezdődött.”  - Ez nem a harmadik, nem is a második hullám: a közkeletű hiedelemmel ellentétben még csak a koronavírus-járvány első támadásánál tartunk, és a járvány évekig is eltarthat – mondta Müller Cecília szavaira reagálva Falus Ferenc tüdőgyógyász a Népszavának. A korábbi országos tiszti főorvos szerint a járvány hullámvölgyeit a korlátozó intézkedések okozták, ám ezek legfeljebb lassították a fertőzést, de új hullámról csak akkor lehetne beszélni, ha a járvány időszakosan véget érne, majd újra kezdődne. Riasztó újdonságnak tartja viszont, hogy a korábban ismert járványokkal ellentétben nem az eredeti kórokozó, hanem azok mutánsai felelősek a járvány újabb fellángolásáért. A brit variánst szerdáig közel 200 beteg mintájában mutatták ki, de Falus Ferenc biztos benne, hogy ennél sokkal több hazai eset lehet – már csak azért is, mert az új típus 70 százalékban fertőzőképesebb elődjénél, a mintáknak pedig csak egy töredékét vizsgálják meg a mutációk szempontjából. A kérdésre, hogy a mutációk ellen mennyire védenek a Magyarországon is elérhető vakcinák, Falus Ferenc szerint a tisztességes válasz: többnyire nem tudjuk. „Külföldön publikált kutatások szerint a Pfizer és a Moderna is véd valamelyest a dél-afrikai és a brit mutáns ellen, az Astrazeneca és a Szputnyik V főleg a brit változattal szemben hatékony. Az itthon milliószámra rendelt kínai oltóanyagról viszont szinte semmit nem tudunk, és ez a legnagyobb baj” – hangsúlyozta a szakértő.  Falus Ferenc úgy látja, Magyarország legalább fél évvel elkésett az oltási program terén: a tervet csak február elején hozták nyilvánosságra, a rendszer átláthatatlan, kaotikus, arról sem orvosszakmai, sem társadalmi egyeztetések nem zajlottak korábban – ráadásul egy legalább nyolcvan oldalas, az oltási renddel foglalkozó hivatalos dokumentumot még mindig titkolnak szerinte a nyilvánosság elől. Hibásnak tartja azt szemléletet is, hogy a kormány tartalékolja a vakcinákat, hátha nem érkezik belőlük időben a második oltáshoz elegendő adag. Falus szerint ugyanis a megérkező vakcinamennyiséggel azonos számú embert kellene beoltani, a második oltást pedig lehetne biztosítani a később érkező szállítmányokból. „Minél szélesebb körben kellene elhasználni a meglévő mennyiséget – kisebb kockázat, hogy a következő szállítmány egy héttel később fut be, minthogy emberek haljanak meg az óvatoskodás miatt” – vélekedett. A kiterjesztett oltás mellett Falus létszámkorlátozással fékezné meg a járványt: a plázákba, boltokba csak adott számú vásárlót lenne szabad beengedni, így elkerülhető lenne a tömeges érintkezés.  Miközben a járvány, úgy tűnik, új erőre kap, elkezdődött a nemzeti konzultáció a nyitásról, a korlátozások enyhítéséről, feloldásáról. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hét pontos kérdéssora a kijárási tilalom feloldásáról, az éttermek, uszodák konditermek megnyitásáról kérdezi az állampolgárokat – és lehetőségként veti fel, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők koncerteket, sportrendezvényeket is látogathassanak.

A szennyvízminták is jelzik az újabb fertőzéshullámot

A hatodik héten tovább folytatódott a növekedés a szennyvízminták átlagos koronavírus koncentrációjában, közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen, valamint az öt vizsgált Budapest környéki település (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta ) közös mintájában is nőtt a SARS-CoV-2 örökítőanyagának koncentrációja.

A brit variáns letarolta a szlovák egészségügyet

Már hazánk, Ausztria és Lengyelország is felajánlotta a segítséget Szlovákiának, ahol az ellátórendszer képtelen lépést tartani a koronavírus fertőzöttek számának növekedésével. A pozsonyi kormány szerdán aktiválta EU polgári védelmi rendszerét, hogy segítséget kérjen a többi tagállamtól. Egyelőre elsősorban szakembereket várnak: legalább 10 orvost és 25 nővért, akik enyhítenék az intenzív osztályok személyzetére nehezedő nyomást. Szlovákiában részben attól vált kritikussá a helyzet, hogy dominánssá vált a normál vírustörzsnél gyorsabban terjedő és súlyosabb lefolyású fertőzést okozó brit variáns. Noha a napi esetszám egyelőre elmarad az év eleihez képest, a kórházak terheltsége mégis felülmúlja az eddigieket. A csütörtökön közölt adatok szerint 3 886 beteget ápolnak a szlovákiai intézményezekben - összehasonlításképpen, a csaknem kétszer akkora népességgel rendelkező hazánkban december 8-án mérték a legrosszabb adatot, amikor 8 045 főt kezeltek a kórházakban. Északi szomszédunknál azonban aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik, a páciensek száma még messze nem érte el a csúcsot. Az Európai Unió mindenesetre segít, Martin Klus szlovák külügyi államtitkár Facebook-oldalán arról írt, hogy számos ország válaszolt segélykérésükre, Ausztria az osztrák hadsereg egészségügyi szakembereit ajánlotta fel, Lengyelország pedig vállalta, hogy 200 szabad ágyat biztosít a betegek ellátására a lengyel kórházak intenzív osztályain. A magyar kormány is jelentkezett, de egyelőre nem világos, hazánk pontosan milyen segítséget ad. Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de lapzártánkig nem adtak választ a kérdésünkre. Csehországban hasonlóan kétségbeejtő a helyzet, és a prágai kormány az esetszám növekedését szintén a brit variáns elterjedésével magyarázza. Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy két-három hét múlva teljesen összeomolhat az ellátás, de beszámolók szerint egyes kórházakban ez már megtörtént: annyi a fertőzött, hogy egyes betegeket az orvosok képtelenek ellátni. Az egyik legsúlyosabban érintett régió, a német határmentén fekvő Karlovy Vary kormányzója Petr Kulhánek már arra kérte a prágai kormányt, hogy engedélyezzék a páciensek átszállítását a bajorországi kórházakba. 

Pozitívan fogadta Karácsony oltási tervét a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.18. 22:05

Fotó: MTVA/Koszticsák Szilárd
Kiderült, van olyan pont, amiben nincs vita a főváros és a kabinet között.
"Konstruktív volt a mai egyeztetés a Miniszterelnökségen, ahol bemutattam a Főváros oltási tervét, amelynek lényege, hogy segítsük a kormány munkáját, hogy gördülékenyebben haladhassunk az oltással"

- közölte Facebook-oldalán a főpolgármester.

Karácsony Gergely örömét fejezte ki, hogy a kormány részéről pozitívan fogadták a tervet, ugyanis ha sok minden másban nem is, de abban egyetértenek, hogy minél hamarabb kell minél több embert vakcinához juttatni. Ugyancsak konszenzus alakult ki arról, hogy 10 új oltópont létesüljön Budapesten, amelynek felállítását a Fővárosi Önkormányzat vállalja. Egyúttal felajánlotta a városvezetés, hogy a kritikus ágazatban dolgozókat (fővárosi cégek esetében) üzemorvossal beoltatják, és ezt meg is szervezik.  Hogy pontosan miről is szól Budapest oltási terve, arról itt írtunk bővebben. 

A hevesi gazdák helyett a kormány holdudvara volt a befutó az állami földosztáson

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.02.18. 21:44

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Milliárdos nagyvállalkozókat, kormánypárti politikusokat, fitneszedzőt és művésztanárt is találni az állami földosztás hevesi nyertesei között.
Ebben a térségben is érvényesült a korábbi „trend”, vagyis a kormánypropaganda állításával szemben itt sem a valóban fölműveléssel foglalkozó, helyi lakosok kezébe került a területek zöme. A legtöbbet milliárdos üzletemberek, nagybirtokosok, vagy a kormánypárthoz köthető helyi politikusok „szakítottak” az állami területek privatizációjából – derült ki Ángyán József agrárprofesszor dolgozatából. A második Orbán-kormány egykori államtitkára elkészítette tizenötödik – lapunkhoz is eljuttatott – jelentését, amely a Heves megyei árveréseket vette górcső alá. A legnagyobb nyertesek között található Utassy László, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki ügyész feleségével és kereskedő lányával közösen nagyjából félmilliárd forintért 659 hektárhoz jutott – olvasható a jelentésében. Az ezüstérmet a nagyrédei gyümölcstermesztő nagybirtokos, Benedek László és családja vitte el, ők 397 hektárt szereztek 465 millió forintért, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Karkus János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke és családja jutott fel, együttesen 251 hektárt 352 millió forintért leütve a liciten. Noha a meghirdetett 6.971 hektárból végül ténylegesen elárverezett 4 502 hektár föld 167 nyertes árverezőhöz került, az elemzés szerint ennek több mint felét, vagyis közel 53 százalékát mindössze 9 nagyobb érdekeltség szerezte meg. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében közel 80 százalékát – más településen élő, tőkeerős árverezők vitték el. Közöttük is találni olyanokat, akik a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül pusztán cégük bejegyzett székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak, a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik – jegyezte meg Ángyán József. Több, mint 1600 hektárt, vagyis az elárverezett terület közel 37 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 52 km távolságban lakó árverezők vitték el. Hozzátette: e megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az elkelt megyei terület közel 85 százaléka ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 340 hektár pedig attól mindössze tíz százalékkal drágábban került a sikeres árverezőkhöz, s valódi árverseny a területek kevesebb, mint 3 százalékának árverésén alakult ki csupán. Ez vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek olykor 150 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – állapított meg az elemzés. Számos esetben az újdonsült földművesek tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól, hisz milliárdos nagyvállalkozókat éppúgy találni közöttük, mint jogászt, bankárt, szállodai menedzsert, sőt fitneszedzőt, és művésztanárt is, s akad köztük jó néhány közszereplő: polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő is. A nyertesek között találjuk például Cserna Istvánné Rózsaszentmárton fideszes alpolgármestere vagy Ragó Zsolt, Besenyőtelek kormánypárti önkormányzati képviselője is.