Ismét száz fölé emelkedett csütörtökön a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, tegnap 104, a hivatalos tájékoztatás szerint többségében idős, krónikus beteg vesztette életét. A decemberi-januári adatokhoz képest kiugróan magas az új fertőzöttek aránya is – egy nap alatt 2853 beteget találtak, az elvégzett tesztek 13,6 százaléka lett pozitív, a vírusminták között pedig egyre többször találják meg a Covid-19 brit mutánsát is. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Müller Cecília az operatív törzs sajtótájékoztatóján azt mondta: „a koronavírus-járvány harmadik hulláma megkezdődött.”
- Ez nem a harmadik, nem is a második hullám: a közkeletű hiedelemmel ellentétben még csak a koronavírus-járvány első támadásánál tartunk, és a járvány évekig is eltarthat – mondta Müller Cecília szavaira reagálva Falus Ferenc tüdőgyógyász a Népszavának. A korábbi országos tiszti főorvos szerint a járvány hullámvölgyeit a korlátozó intézkedések okozták, ám ezek legfeljebb lassították a fertőzést, de új hullámról csak akkor lehetne beszélni, ha a járvány időszakosan véget érne, majd újra kezdődne.
Riasztó újdonságnak tartja viszont, hogy a korábban ismert járványokkal ellentétben nem az eredeti kórokozó, hanem azok mutánsai felelősek a járvány újabb fellángolásáért. A brit variánst szerdáig közel 200 beteg mintájában mutatták ki, de Falus Ferenc biztos benne, hogy ennél sokkal több hazai eset lehet – már csak azért is, mert az új típus 70 százalékban fertőzőképesebb elődjénél, a mintáknak pedig csak egy töredékét vizsgálják meg a mutációk szempontjából.
A kérdésre, hogy a mutációk ellen mennyire védenek a Magyarországon is elérhető vakcinák, Falus Ferenc szerint a tisztességes válasz: többnyire nem tudjuk. „Külföldön publikált kutatások szerint a Pfizer és a Moderna is véd valamelyest a dél-afrikai és a brit mutáns ellen, az Astrazeneca és a Szputnyik V főleg a brit változattal szemben hatékony. Az itthon milliószámra rendelt kínai oltóanyagról viszont szinte semmit nem tudunk, és ez a legnagyobb baj” – hangsúlyozta a szakértő.
Falus Ferenc úgy látja, Magyarország legalább fél évvel elkésett az oltási program terén: a tervet csak február elején hozták nyilvánosságra, a rendszer átláthatatlan, kaotikus, arról sem orvosszakmai, sem társadalmi egyeztetések nem zajlottak korábban – ráadásul egy legalább nyolcvan oldalas, az oltási renddel foglalkozó hivatalos dokumentumot még mindig titkolnak szerinte a nyilvánosság elől.
Hibásnak tartja azt szemléletet is, hogy a kormány tartalékolja a vakcinákat, hátha nem érkezik belőlük időben a második oltáshoz elegendő adag. Falus szerint ugyanis a megérkező vakcinamennyiséggel azonos számú embert kellene beoltani, a második oltást pedig lehetne biztosítani a később érkező szállítmányokból. „Minél szélesebb körben kellene elhasználni a meglévő mennyiséget – kisebb kockázat, hogy a következő szállítmány egy héttel később fut be, minthogy emberek haljanak meg az óvatoskodás miatt” – vélekedett. A kiterjesztett oltás mellett Falus létszámkorlátozással fékezné meg a járványt: a plázákba, boltokba csak adott számú vásárlót lenne szabad beengedni, így elkerülhető lenne a tömeges érintkezés.
Miközben a járvány, úgy tűnik, új erőre kap, elkezdődött a nemzeti konzultáció a nyitásról, a korlátozások enyhítéséről, feloldásáról. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hét pontos kérdéssora a kijárási tilalom feloldásáról, az éttermek, uszodák konditermek megnyitásáról kérdezi az állampolgárokat – és lehetőségként veti fel, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők koncerteket, sportrendezvényeket is látogathassanak.
A brit variáns letarolta a szlovák egészségügyet
Már hazánk, Ausztria és Lengyelország is felajánlotta a segítséget Szlovákiának, ahol az ellátórendszer képtelen lépést tartani a koronavírus fertőzöttek számának növekedésével. A pozsonyi kormány szerdán aktiválta EU polgári védelmi rendszerét, hogy segítséget kérjen a többi tagállamtól. Egyelőre elsősorban szakembereket várnak: legalább 10 orvost és 25 nővért, akik enyhítenék az intenzív osztályok személyzetére nehezedő nyomást.
Szlovákiában részben attól vált kritikussá a helyzet, hogy dominánssá vált a normál vírustörzsnél gyorsabban terjedő és súlyosabb lefolyású fertőzést okozó brit variáns. Noha a napi esetszám egyelőre elmarad az év eleihez képest, a kórházak terheltsége mégis felülmúlja az eddigieket. A csütörtökön közölt adatok szerint 3 886 beteget ápolnak a szlovákiai intézményezekben - összehasonlításképpen, a csaknem kétszer akkora népességgel rendelkező hazánkban december 8-án mérték a legrosszabb adatot, amikor 8 045 főt kezeltek a kórházakban. Északi szomszédunknál azonban aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik, a páciensek száma még messze nem érte el a csúcsot.
Az Európai Unió mindenesetre segít, Martin Klus szlovák külügyi államtitkár Facebook-oldalán arról írt, hogy számos ország válaszolt segélykérésükre, Ausztria az osztrák hadsereg egészségügyi szakembereit ajánlotta fel, Lengyelország pedig vállalta, hogy 200 szabad ágyat biztosít a betegek ellátására a lengyel kórházak intenzív osztályain. A magyar kormány is jelentkezett, de egyelőre nem világos, hazánk pontosan milyen segítséget ad. Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de lapzártánkig nem adtak választ a kérdésünkre.
Csehországban hasonlóan kétségbeejtő a helyzet, és a prágai kormány az esetszám növekedését szintén a brit variáns elterjedésével magyarázza. Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy két-három hét múlva teljesen összeomolhat az ellátás, de beszámolók szerint egyes kórházakban ez már megtörtént: annyi a fertőzött, hogy egyes betegeket az orvosok képtelenek ellátni. Az egyik legsúlyosabban érintett régió, a német határmentén fekvő Karlovy Vary kormányzója Petr Kulhánek már arra kérte a prágai kormányt, hogy engedélyezzék a páciensek átszállítását a bajorországi kórházakba.
