Tudomány;oltás;vakcina;Pfizer;koronavírus;Moderna;

2021-02-19 10:05:01

Hatékony a Pfizer és a Moderna vakcinája is a brit variánssal szemben

A dél-afrikai mutáció azonban jelentős rezisztenciát mutat egy új tanulmány szerint.

Rendkívül hatékony a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája is a koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben – állapította meg kutatásában a New England Journal of Medicine egészségügyi szaklap.

A friss tanulmány szerint azonban ezek az oltások kevésbé hatékonyak a dél-afrikai variáns ellen, ami aggodalommal tölti el a kutatókat, mert az a közelmúltban jelentős rezisztenciát mutatott az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinával szemben is.

Egy adag is elég?

Egy, kanadai kutatók szintén a New England Journal of Medicine-ben közzétett elemzése szerint a Pfizer-BioNTech vakcina egy dózisa is kellően hatékony védelmet nyújt a koronavírussal szemben – írta a Reuters alapján a Portfolio. Az első adag 93,6 százalékos hatékonyságú, állítják a kutatók a gyógyszergyártó amerikai gyógyszerügynökségnek (FDA) küldött hivatalos dokumentumai alapján. A cég erre válaszul azt közölte, az oltás alternatív adagolását nem vizsgálták. A hivatalos adagolás szerint a két dózist maximum 21 nap különbséggel kell beadni.

A mutációk elleni vakcinafejlesztésre 2-3 hónap is elég lehet

A vakcinakutatások már a vírusmutációkra koncentrálnak, és egy új mutáció elleni vakcinafejlesztés akár 2-3 hónap alatt is megtörténhet – mondta Rusvai Miklós víruskutató pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában.

A koronavírus genetikai anyaga 30 ezer kódból áll, és sok mutációnál csak egy információ változik. A legtöbb változás nem befolyásolja a vírus terjedőképességét, megbetegítőképességét és a vírusfehérjét.

Mint mondta, a szakemberek a főbb mutációk közül a dél-afrikait tartják a legveszélyesebbnek, mivel annál változott a vírus tüskefehérjéje is.

Ezzel a mutációval szemben az eddig kidolgozott vakcinák hatékonysága 94-ről 84 százalékra csökkent – fűzte hozzá, hangsúlyozva: a mutációkat leginkább azzal lehet gátolni, ha az átoltottság révén világszerte kialakul a „nyájimmunitás”. Ez valószínűleg nem az idei év eredménye lesz, mivel ehhez az egész világon meg kellene fékezni a járványt – jegyezte meg.

A víruskutató elmondta: minél kevesebb embert betegít meg a vírus, és minél kisebb mértékben szaporodik a fertőzöttekben a vírus, annál kisebb a további mutációk megjelenésének veszélye.