Előfizetés

Csaknem háromszázan sztrájkoltak a makói gumigyárban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.20. 12:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szakszervezet szerint a kollektív szerződés tavaly nyári egyoldalú felmondása óta valósággal hajszolja a dolgozókat a munkáltató.
A vártnál jóval többen léptek sztrájkba ma reggel 6 órakor Makón; a Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.–nél a délelőtti műszak létszámának a kétharmada, becslések szerint csaknem 300 dolgozó nem vette fel a munkát – közölte a Népszavával Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke. A délelőtti műszak kezdetétől délután kettőig tervezett munkabeszüntetéshez az úgynevezett bérelt dolgozók is csatlakoztak volna, ám ez nem jogszerű, a szakszervezet ezért őket nem vonta be őket a tiltakozó akcióba. 
A gumigyári dolgozók a kedvezőtlen munkakörülmények, egyebek között a túl sok túlóra és a tíz évnél hosszabb ideje ott dolgozók plusz juttatásainak elvétele ellen tiltakoznak.

A Continental makói telephelyén tavaly nyáron szűnt meg a munkabéke. Ekkor ugyanis a cégvezetés  – a koronavírus-járvány miatt szükséges intézkedésekre hivatkozva – egyoldalúan felmondta a túlmunkát is szabályozó kollektív szerződést, s ezzel gyakorlatilag szabad kezet kapott a korlátlan túlóráztatására. Ekkor sokan megváltak a cégtől, mert nem vállalták a vezetőség által egyoldalúan bevezetett új munkarendet. A szakszervezet beszámolója szerint az ottmaradtakat – mintegy 1700 dolgozót – azóta egyre jobban hajszolja a cégvezetés, mert az időközben megszaporodott megrendelést ezzel, a drasztikusan lecsökkent létszámmal is teljesíteni akarja. A Népszava információi szerint végül a gyár 85 százaléka leállt, a csoportvezetők is sztrájkba léptek. 

Nettó veszteséggel zárt a Mol

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.02.20. 10:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Bár a koronaválság tavaly nehéz helyzetbe hozta a Molt, az üzleti életképességet kifejező pénzügyi mutatók alig romlottak. Az olajcsoportot shopjaik húzták ki a csávából.
Harminc éves történelme során tavaly harmadszor zárt adózás utáni veszteséggel a Mol. Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja pénteken nyilvánosságra hozott, nemzetközi szabályok szerinti gyorsjelentésében 2020-ra mínusz 16 milliárd forintos nettó eredményről számolt be. (Igaz, a három közül a "rekordot" 2015 hozta mínusz 257 milliárddal.) A visszaesés mértékét érzékelteti, hogy ugyanez az eredménysor az azt megelőző négy év során rendre plusz 200 és 300 milliárd forint között mozgott. Az ok egyértelműen a koronavírus-válság és ennek tovagyűrűző hatásai, így az év első felében beszakadó – azóta némiképp magára találó - nemzetközi nyersolajár, illetve kereslet. A nagy nemzetközi olajcégek tavaly szintén mind veszteséggel zártak. Mindemellett a befektetők által jóval kiemeltebben figyelt úgynevezett "újbeszerzési árakkal becsült, tiszta EBITDA" 630 milliárdos nyereséget mutat, ami alig tizedével maradt el az azt megelőző év adatától. A Mol szintén erre helyezi a hangsúlyt, amennyiben ennek több mint kétmilliárd dollárnak megfelelő mértéke meghaladja a tavalyi 1,9 milliárd dolláros eredményígéretüket. (Igaz, februárban 2020-ra még 2,5 milliárdot ígértek.) A nettó eredmény és az EBITDA közötti jelentős eltérés főképp a megvásárolt azeri olajmező-részesedéssel kapcsolatos leírásokból, illetve a hitelek forintgyengülés miatti átértékeléséből származott - közölte lapunkkal Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. (Maga is úgy tartja, hogy egy vállalat tényleges eredményét, illetve készpénztermelő képességét leginkább az EBITDA érzékelteti, a nettó eredményt pedig pusztán egy mérlegtételnek tartják.)
Többek között ennek is tudható be, hogy várakozásaik szerint a tavalyi év után a Mol idén már fizet osztalékot. Ennek lehetséges mértékét részvényenként 90 forintra, vagyis összesen 60 milliárd forint körüli összegre becsülik. A fizetési lehetőség fő oka, hogy a Mol tavaly a koronavírus kitörését övező félelmekhez képest végül nem teljesített rosszul. Másrészt minden vállalat életében sokat számít az is, hogy a tulajdonosok igényelnek-e osztalékot. A 2019-es év igen kedvező adatai ellenére az olajcsoport nem fizetett, mivel pont a döntés időszakában tört ki az akkor beláthatatlan kockázatokkal fenyegető világjárvány. Idén azonban Pletser Tamás szerint az igazgatóság akár a tartalékokat megcsapolva is engedhet a tulajdonosi nyomásnak. A pénzügyi feszültséget ugyanakkor az is jellemzi, hogy a most várható osztalék csak valamivel több mint az utolsó, tavalyelőtt fizetett összeg fele. (Igaz, akkor a juttatás harmadát eleve "rendkívüliként" hirdették. Ezt leszámítva a mostani osztalék nagyjából megfelel az elmúlt évtized alaposztalékszintjének. Ha a Mol valóban fizet, úgy számításunk szerint a cégből hétmilliárd körüli osztalékbevételre számíthat az alapítványi forma miatt a Mol-osztalék mértékétől fokozottan függő – emiatt tavaly szintén kifeszített helyzetbe kerülő - Budapesti Corvinus Egyetem, illetve Mathias Corvinus Collegium is.) A csoportszintű árbevétel 5,3 ezermilliárdról 4 ezermilliárdra csökkent. Kommentárjában Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szintén a rendkívüli körülmények ellenére is emelkedő szabad pénzáramra helyezte a hangsúlyt. Idén a világgazdasági helyzet javulására számítanak, így 2021-re 2,3 milliárd dolláros EBITDA-t ígérnek. Bár központi beruházásaik megmaradtak, közel félezermilliárdos költségű tiszaújvárosi poliolüzemük átadása ez év helyett 2022 második felére csúszik. Bár a Mol is utal a szigorodó környezetvédelmi követelmények miatti átalakulási szükségletre, az elemzők az olajtársaság kapcsán leginkább e „történet” részleteit hiányolják. A cég részvényárfolyama 0,05 százalékkal emelkedő BUX mellett tegnap 0,62 százalékkal csökkent.

Fontos szerepben a benzinkutak

A különböző üzletágak közül a kutatás-termelés, a finomítás-kereskedelem és a gázszállítás EBITDA-nyeresége is 30-40 százalékkal esett vissza. Ennek tükrében különösen szembeszökő az úgynevezett fogyasztói szolgáltatások, vagyis a kiskereskedelem kiugró, 24 százalékos nyereségugrása. Az üzletág ma már lényegében ugyanannyit hoz a konyhára, mint a második legeredményesebb finomítás-kereskedelem. Az átlagos napi kitermelés 15 százalékkal 125 ezer hordó olajegyenértékre nőtt. 2020 négy negyedéve közül az első és a második negyedév beszakadása után a harmadik kiugróan eredményesre sikerült, amihez képest a negyedik némi visszaesést mutatott.

Sztrájkhangulatban a dolgozók

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.20. 07:40

Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
Makón és Gyöngyösön is munkabeszüntetéssel próbálnak változást elérni a dolgozók, a pandémiás helyzetben szervezett sztrájk azonban kissé eltér az eddig megszokottól.
A Continental makói gyárában szerdán már tartottak egy figyelmeztető sztrájkot a dolgozók: az épp műszakban lévő 400 munkavállaló fele két órára hátrébb lépett a gépektől. A járvány miatt ugyanis a sztrájkolók nem gyülekezhettek a szokásos módon egy közös, kijelölt helyiségben, sőt: a cég eleinte azt sem engedte volna, hogy a gyár területén maradjanak a tiltakozó akció idején. Bár a cég szerint a munkáltató elkötelezett amellett, hogy megállapodjon egy új, versenyképes kollektív szerződésről, és a sztrájkbizottság követeléseivel kapcsolatban folynak az egyeztetések, azok továbbra sem vezettek eredményre. Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint érdemi elmozdulás nem történt, a cég pedig elzárkózik azon legfőbb követelésüktől, hogy amíg közösen ki nem dolgoznak egy új kollektív szerződést, addig maradjon érvényben a régi. Emiatt a dolgozók ma már egy hosszabb, a - túlóraként is elrendelt - délelőtti műszak teljes idejét lefedő sztrájkot tartanak. Közös helyiségben most sem gyűlhetnek össze, így valószínűleg a gépek mellett fognak 8 óra hosszát álldogálni, de Radics Gábor szerint a munkavégzés is állóhelyzetben történne. Elmondta azt is: a dolgozóknak előzetesen nyilatkozniuk kell a bérszámfejtés miatt, hogy részt vesznek-e a sztrájkban – erre az időre ugyanis nem jár fizetés -, ezek alapján pedig úgy tűnik, ma a korábbinál még nagyobb arányban fogják majd beszüntetni a munkát a dolgozók. A makói gumigyárban elsősorban a tarthatatlan munkakörülmények ellen tiltakoznak. A cégvezetés ugyanis nyáron felmondta a többletmunka elrendelését is szabályozó kollektív szerződést, és ezzel szabad kezet kapott a munkások korlátlan túlóráztatásra. A telephelyen most mintegy 1700-an dolgoznak, miután tavasszal sokan kiléptek a cégtől, mert nem vállalták az egyoldalúan bevezetett új munkarendet. A maradókat pedig Radics Gábor szerint azóta egyre jobban hajszolja a cégvezetés, hogy az időközben megszaporodott megrendeléseket a kisebb létszámmal is teljesíteni tudják. Eközben a régebb óta a gyárban dolgozó munkavállalóktól elvennék a pluszjuttatásokat, hogy abból fedezze az újak bérét, ami igazságtalan a válságban is kitartó dolgozókkal szemben. Gyöngyösön, az egyszer használatos orvosi eszközöket gyártó, mintegy 1600 főt foglalkoztató B Braun Medical Kft.-nél szintén sztrájkbizottság alakult, miután a bértárgyalások megrekedtek. Jövő kedden pedig 13 és 15 óra között két műszakot lefedő figyelmeztető sztrájkot tartanak a dolgozók – tudatta lapunkkal László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mint mondta: a cég vezetősége a szakszervezeti követelésekre nem ad érdemi válaszokat, holott egy orvosi eszközöket gyártó vállalkozás igazán nem hivatkozhat a járványhelyzetre, hogy amiatt nem tud érdemi bérfejlesztést nyújtani.  A B. BRAUN lapunknak küldött közleménye szerint az általuk kínált fizetés versenyképes a régióban. A szakszervezet 10 százalékos alapbéremelést kért, de a cég - a termékkörét érintő egészségügyi ellátások világszinten érvényes korlátozása, a műtétek halasztása miatt - ennek felét, 4,7-5,4 százalékot ajánlott. A teljesítménybónusz-rendszer kibővítésével viszont összességében 9,58-22,19 százalékos bérnövekedés, és akár 426 904 forint lenne elérhető egy szerelék-összeállító esetében.