Előfizetés

KSH: Pénztárca-nyitogató február

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.23. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét nagyobb lendülettel kezdtek el vásárolni az emberek: a KSH heti monitor adatai szerint a vásárlók 3 százalékkal több pénzt költöttek el idén január 8. és február 5. között a kiskereskedelmi üzletekben, mint tavaly ilyenkor.
Ismét nagyobb lendülettel kezdtek el vásárolni az emberek: a KSH heti monitor adatai szerint a vásárlók 3 százalékkal több pénzt költöttek el idén január 8. és február 5. között a kiskereskedelmi üzletekben, mint tavaly ilyenkor. Ez a statisztika az online kasszák adatai alapján mutatja a folyóáras változást, ezért a tényleges forgalomnövekedéshez ebből le kell vonni az inflációt. A járványhelyzet miatt megugró webáruházas költések viszont nem szerepelnek ezekben az adatokban, így ez összességében mintegy 1-2 százalékos forgalomnövekedést jelenthet a teljes kiskereskedelem számára, amire nyár óta nem volt példa. Pedig az idei év alapvetően nem indult jól a boltosok számára: az első három hétben csak 0,1, a teljes januárra vonatkozóan 0,5 százalékos pluszt mutattak a pénztárgépek. Ez azonban a drágulás miatt inkább a forgalom visszaesését jelezte,  pláne, hogy - ahogy a válság során már megszokottá vált - főként az élelmiszervásárlásokból állt össze növekvő költekezés. Márpedig az élelmiszerek ára az átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik, vagyis a minimális folyóáras növekedés még a ténylegesen megvásárolt árumennyiség csökkenését jelenthette.  Az élelmiszer, ital, dohányáru kategóriában az év eleji 3,9-ről 6 százalékra, a nem szakosodott vegyesboltoknál – ezek főként a hipermarketek – 7,8-ról 10,2 százalékra gyorsult február elejére a növekedés a kasszaadatok alapján. Úgy tűnik, az emberek ráadásul nem csak a spórolást, de az otthonülést is megunták, az üzemanyagforgalom visszaesése legalábbis mérséklődni látszik: január első három hetében még 6,7 százalék volt a mínusz, a január 8. és február 5. közötti időszakban viszont már csak -2,1 százalékot mutatnak az adatok. Az iparcikkes boltok viszont továbbra is komoly forgalomcsökkenést szenvednek el, pedig már tavaly is nagyon gyatra évet zártak. Miután a diákok és a munkavállalók jelentős része gyakorlatilag egész évben otthon ült, így új ruhákra sem igazán volt szükségük, 2020-ban a 2015-ösnél is kevesebbet - a 2019-es 743 milliárd után mindössze 561 milliárd forintot - költöttek az emberek ruházkodásra. Sok butik be is zárt, a tavalyi első félévben a 17 ezer ruhaüzlet száma a Blokkk.com szerint mintegy 500-al csökkent. A karácsony sem úgy sikerült a boltosoknak, ahogyan azt szerették volna, még a népszerű ajándékcikknek számító termékek – könyv, számítástechnikai-, műszaki cikkek – forgalma is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Az új év első heteihez képest a február eleji adatokkal is kiegészített statisztika még mindig jelentős visszaesést mutat a kulturális, szabadidős cikkek terén, igaz, könyvre, újságra, sportszerekre és játékokra már nem negyedével, hanem „csak” ötödével kevesebbet költöttek a vásárlók.    

A veszélyhelyzet meghosszabbításával újabb három hónapig marad a távmunka egyszerűbb alkalmazása is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korábbi 250 ezerhez képest tavaly decemberben már több mint 400 ezren dolgoztak így.
„Az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében 2021. május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók” – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint közölte, hogy
az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át.

Mint írják, a munkáltatók és a munkavállalók érdekeinek érvényesülését egyszerre szolgálja, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a munka törvénykönyve előírásaitól eltérően is megállapodhatnak a távmunkáról. Ezzel számos könnyítés válik lehetővé, a többi között szabadon választható a munkavégzés helye.
A távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

A munkáltató hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz, e költségtérítés legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, idén tehát havonta 16 740 forint lehet. „A távmunka tevékenységi körüktől, működési sajátosságaiktól függően illeszthető be az egyes cégek, intézmények mindennapi gyakorlatába. Ha az átállás nem gátolja, hátráltatja a munkavállalókat feladataik teljesítésében, érdemes lehet otthonról dolgozniuk. Ezzel nemcsak a munkahelyen, hanem az oda való eljutás során sem teszik ki magukat a megfertőződés kockázatának” – áll a közleményben. Bodó Sándor azt mondta, az eddigi tapasztalatok szerint a távmunka sokféle ágazatban, területen bevált, a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára egyformán előnyös megoldás lehet. A korábbi 250 ezerhez tavaly decemberben már több mint 400 ezren dolgoztak így, a növekedés a támogató szabályozásnak is köszönhető – tette hozzá.
Kapcsolódó
A kiberbűnözők a járványból is hasznot húznak

359,16 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:18
Illusztráció
Fotó:
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
Az euró 359,16 forinton forgott hét órakor, 32 fillérrel drágult a hétfő esti 358,84 forinthoz képest. A dollár árfolyama 295,00 forintról 295,14 forintra, a svájci franké pedig 329,41 forintról 329,48 forintra emelkedett. Az euró 1,2169 dolláron forgott kedd reggel, 0,12 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,09 százalékkal erősödött az euró, 1,0900 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,8957 frankot adtak, 0,03 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal erősödött a dollár, 105,08 jenen jegyezték kedd reggel.