Előfizetés

A távközlési piacra is belép a 4iG

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 11:29
4iG - illusztráció
Fotó: Koncz Márton / Népszava
Többségi tulajdont szerez a Hungaro DigiTelben.
A Jászai Gellérthez köthető 4iG Nyrt. előzetes megállapodást kötött az Antenna Hungária Zrt.-vel és az Alpac Capital SA közvetett kezelésében lévő portfóliótársasággal, a Portuguese Telecommunication Investments Kft.-vel annak érdekében, hogy megszerezze a társaságok közös leányvállalata, a Hungaro DigiTel Kft. (HDT) többségi, 75 százalékos tulajdonát – közölte az MTI-vel a tőzsdén jegyzett vállalat kedden. A megállapodások értelmében az Antenna Hungária 25 százalékos üzletrészt értékesít a Hungaro DigiTelben meglévő 50 százalékos tulajdonrészéből, míg a portugál befektetők teljes 50 százalékos tulajdoni hányadukat apportálják a 4iG Nyrt.-be. A közlemény szerint a lépéssel a 4iG és az Antenna Hungária szorosabbra fűzi partnerségét, amellyel a két nagyvállalat célja, hogy közös expanziós stratégiával jelenjenek meg a hazai és régiós távközlési piacon. A társaságok törekvéseit az Alpac Capital is támogatja, amelynek portfóliótársasága a tranzakció eredményeként a 4iG intézményi befektetője lesz – jegyezték meg. A HDT műholdas távközlési vállalat saját földi feladó állomásán keresztül VSAT és műholdas műsorterjesztési szolgáltatásokat biztosít megrendelőinek. A társaság 2020. évi árbevétele meghaladta a 5,2 milliárd forintot, EBITDA-ja 3,1 milliárd forint volt. A 4iG bejelentése szerint a több lépésben megvalósuló ügylet a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi eljárását követően, áprilisban zárulhat. A 4iG-t a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában jegyzik. A vállalat papírjai hétfőn 637 forinton zártak, az elmúlt egy évben a befektetők legtöbb 716 forintért, legkevesebb 285,5 forintért kereskedtek azokkal.

Nő a foglalások száma a hazai szálláshelyeken

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 11:07

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint jól látható, hogy felértékelődött a belföldi turizmus, a nyitás viszont az átoltottság függvénye.
Áprilisra 518 ezer vendégéjszakányi foglalás szerepel a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatbázisában, és a foglalások száma napról napra nő – tájékoztatta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kedden az MTI-t. A közleményben felidézték: tavaly áprilisban összesen 304 ezer vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a magyarországi szálláshelyeken.
Májusra eddig 625 ezer vendégéjszakát jegyeznek az NTAK-nál, ez 11 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban.

Az MTÜ szerint az utazási kedv élénkítéséhez nagyban hozzájárul, hogy a SZÉP-kártyákra tavaly közel 20 százalékkal többet, csaknem 300 milliárd forintot utaltak a munkaadók a kedvezményeknek köszönhetően. A tavalyi trendeket figyelembe véve az ügynökség szerint jól látható, hogy felértékelődött a belföldi turizmus, a vendégek biztonságosabbnak érzik a magyarországi úti célokat. – A szálláshelyek, a vendéglátóhelyek, a fürdők és a turisztikai attrakciók készen állnak a járványügyi előírásoknak megfelelő nyitásra, az MTÜ Covid-19 kézikönyve is a támogatja a szolgáltatókat – hívták fel a figyelmet utalva arra, hogy
a nyitás az átoltottság függvénye.

KSH: Pénztárca-nyitogató február

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.23. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét nagyobb lendülettel kezdtek el vásárolni az emberek: a KSH heti monitor adatai szerint a vásárlók 3 százalékkal több pénzt költöttek el idén január 8. és február 5. között a kiskereskedelmi üzletekben, mint tavaly ilyenkor.
Ismét nagyobb lendülettel kezdtek el vásárolni az emberek: a KSH heti monitor adatai szerint a vásárlók 3 százalékkal több pénzt költöttek el idén január 8. és február 5. között a kiskereskedelmi üzletekben, mint tavaly ilyenkor. Ez a statisztika az online kasszák adatai alapján mutatja a folyóáras változást, ezért a tényleges forgalomnövekedéshez ebből le kell vonni az inflációt. A járványhelyzet miatt megugró webáruházas költések viszont nem szerepelnek ezekben az adatokban, így ez összességében mintegy 1-2 százalékos forgalomnövekedést jelenthet a teljes kiskereskedelem számára, amire nyár óta nem volt példa. Pedig az idei év alapvetően nem indult jól a boltosok számára: az első három hétben csak 0,1, a teljes januárra vonatkozóan 0,5 százalékos pluszt mutattak a pénztárgépek. Ez azonban a drágulás miatt inkább a forgalom visszaesését jelezte,  pláne, hogy - ahogy a válság során már megszokottá vált - főként az élelmiszervásárlásokból állt össze növekvő költekezés. Márpedig az élelmiszerek ára az átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik, vagyis a minimális folyóáras növekedés még a ténylegesen megvásárolt árumennyiség csökkenését jelenthette.  Az élelmiszer, ital, dohányáru kategóriában az év eleji 3,9-ről 6 százalékra, a nem szakosodott vegyesboltoknál – ezek főként a hipermarketek – 7,8-ról 10,2 százalékra gyorsult február elejére a növekedés a kasszaadatok alapján. Úgy tűnik, az emberek ráadásul nem csak a spórolást, de az otthonülést is megunták, az üzemanyagforgalom visszaesése legalábbis mérséklődni látszik: január első három hetében még 6,7 százalék volt a mínusz, a január 8. és február 5. közötti időszakban viszont már csak -2,1 százalékot mutatnak az adatok. Az iparcikkes boltok viszont továbbra is komoly forgalomcsökkenést szenvednek el, pedig már tavaly is nagyon gyatra évet zártak. Miután a diákok és a munkavállalók jelentős része gyakorlatilag egész évben otthon ült, így új ruhákra sem igazán volt szükségük, 2020-ban a 2015-ösnél is kevesebbet - a 2019-es 743 milliárd után mindössze 561 milliárd forintot - költöttek az emberek ruházkodásra. Sok butik be is zárt, a tavalyi első félévben a 17 ezer ruhaüzlet száma a Blokkk.com szerint mintegy 500-al csökkent. A karácsony sem úgy sikerült a boltosoknak, ahogyan azt szerették volna, még a népszerű ajándékcikknek számító termékek – könyv, számítástechnikai-, műszaki cikkek – forgalma is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Az új év első heteihez képest a február eleji adatokkal is kiegészített statisztika még mindig jelentős visszaesést mutat a kulturális, szabadidős cikkek terén, igaz, könyvre, újságra, sportszerekre és játékokra már nem negyedével, hanem „csak” ötödével kevesebbet költöttek a vásárlók.