Azonnali jogvédelmet kérnek Iványi Gáborék

Tucatjával indítottak már pereket az állammal szemben, most a Kúriához fordulnak. Számításuk szerint évi másfél milliárd forinttól estek el a kormány jogsértőnek tartott magatartása miatt.

Az adóhatóság 2018-2019-re mintegy 160 millió forintos adókülönbözetet állapított meg velünk szemben, ezen kívül megközelítőleg 90 milliós adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot is kiszabott – emlékeztetett Ónodi István, az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és intézményei gazdasági igazgatója.

A határozat ellen fellebbeztek, majd keresetet nyújtottak be. A perben most született elmarasztaló ítélet, amely kézbesítésének napján – február 22-én, hétfőn – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal megterhelte adófolyószámlájukat. A gazdasági igazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához, ennek keretében azonnali jogvédelmet kérnek. Az azonnali jogvédelem lényege, hogy a Kúria a határozat végrehajtását a végleges döntés meghozataláig felfüggesztheti. „Ha az állam kifizetné a minket jogosan megillető összegeket, azonnal rendezni tudnánk a járulékokkal kapcsolatos elmaradást” – hangsúlyozta Ónodi István.

A gazdasági igazgató közlése szerint tizenöt körül mozog a jelenleg is zajló pereik száma. Többségük a Fővárosi Törvényszéken folyik, néhány pedig – felülvizsgálati szakaszban – a Kúria előtt van. A perek nagy részét a Magyar Államkincstár ellen indították, mivel a kincstárnak kellene megállapítania az egyházi kiegészítő támogatás összegét. Hivatkozási alapként az Alkotmánybíróság egyik 2013-as határozata szolgál, amely kimondta, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi jogállását nem veszítette el, egyesületi átalakulása nem kényszeríthető ki. Az Alkotmánybíróság döntése elvileg mindenkire nézve kötelező, de – mivel az ágazati jogszabályok (szociális törvény, köznevelési törvény) módosítása nem történt meg – a hatóságok nem alkalmazzák az Iványi Gáborék számára kedvező határozatot.

„Minden évben pert indítunk az egyszázalékos felajánlások érvényessége miatt, ezekben eljárásjogi okok alapján pert tudtunk nyerni a NAV ellen. 2021-ben már van érvényes technikai számunk, így e pereket várhatóan nem kell folytatnunk. 2016-tól 2019-ig azonban nem részesültünk semmifajta egyszázalékos támogatásban és kártérítésben sem” – állapította meg a gazdasági igazgató.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára tavaly ősszel a Magyar Nemzetnek egyebek mellett azt állította, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az állam két részletben majdnem 2,2 milliárd forintot fizetett ki a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, „ezzel eleget tett az ítéletben foglaltaknak, egyetlen fillérrel sem tartozik”. Egyébként is: Iványi Gábor felekezete 2010 óta összesen 22,8 milliárd forintot kapott az államtól.

Ónodi Istvánnak egészen más véleménye van arról, hogy az állam teljesíti-e törvényi kötelezettségét. Az általuk fenntartott intézményekben mintegy 3 ezer – túlnyomó többségében halmozottan hátrányos helyzetű – tanuló kap komplex nevelési, szociális ellátást. Hatszáz férőhelyen biztosítanak hajléktalanok számára éjjeli, nappali ellátást. Egészségügyi centrumot, utcai szociális szolgálatot működtetnek, mintegy háromszáz idős személy számára idősotthoni gondozást nyújtanak. Mindezen intézmények fenntartása évi 6 milliárd forintot tesz ki. Az állam ennek mintegy a felét vonta vissza azzal, hogy 2017 januárjától még részleges kártérítést sem adott: az egyházi státusszal kapcsolatos döntés a mai napig nem született meg, húzódik 2019 áprilisa óta és nem látszódik a vége.

2016-tól nem kapják meg az egyszázalékos támogatást, 2017-től a szociális és közoktatási intézmények után járó kiegészítő támogatást, a munkatársak bérkompenzációs támogatását és számos egyéb támogatást, amelyet pedig más szociális vagy közoktatási intézmények megkapnak – sorolta a gazdasági igazgató. Az állam tisztában van ugyanis azzal, hogy mindezen kiegészítésekkel együtt lehet csak nullszaldóra kihozni a költségvetést. Hisz az „oktatási intézményeinkben a hátrányos helyzetben élő szülők nem tudnak hozzájárulni az oktatáshoz, hanem nekünk kell biztosítani bizonyos ellátást, például a hétvégi étkeztetést is, mert a családok sok esetben nem tudnak enni adni a gyermekeknek”.

Az állam tartozásának pontos összegét több tényező együttes alkalmazásával lehet meghatározni – folytatta Ónodi István. Elsősorban a tanulók, ellátottak számának van jelentősége, a támogatás összege és számítási módja a költségvetési törvényben évente változik. Azt lehet mondani, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az egyházi státusz hiányában nagyságrendileg évente másfél milliárd forintnyi támogatástól esik el olyan jogcímeken, amelyeket egyébként az állam a kártérítési tárgyalások során elismert. Vannak a kárnak nehezen számszerűsíthető elemei is, ilyenek például a kizárólag egyházak részére meghirdetett pályázati források.