Rabláncon vezették be Hollandia korábbi tiszteletbeli konzulját, Csengő Andrást a Kaposvári
Törvényszékre, a pécsi buszper szerdai előkészítő tárgyalására. Az évtizedeken át cégvezetőként
dolgozó, 58 éves férfi a másodrendű vádlottja az eljárásnak, s mivel az első két tárgyalási napra nem jött el, a bíróság letartóztatta őt, hogy a továbbiakban ne gátolja a pert.
Azt a pert, aminek előzményei nagy szerepet játszhattak abban, hogy 2019-es önkormányzati
választáson az összefogó ellenzék súlyos vereséget mért a kormánypárti erőkre Pécsen. A fideszes városvezetés ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a város tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. 2015-ben a piaci árnál lényegesen drágábban vegyen meg egy 115 használt Volvo-buszból álló járműflottát. Az ügyészség szerint ez 700 milliós kárt okozott a cégnek és gazdájának, az önkormányzatnak. Az ügyészség a Tüke akkori irányítóját, P. Istvánt gazdasági csalással vádolja. Csengő a járműveket eladó holland Bus and Coach képviselőjeként az elvégzett munkához viszonyítva aránytalanul magas, félmilliárd forint jutalékot vett fel a vádhatóság szerint.
A két vádlott ártatlannak vallja magát. A mérnök végzettségű P. István állítja, nem ő tárgyalt a buszok megvásárlásáról, csak műszaki szakértőként vett részt ebben a munkában, a vásárlásról a város és a térség fideszes politikusai döntöttek. Ezért a Tüke volt irányítója és ügyvédje indítványozta, hogy ezeket a politikusokat hallgassa meg a bíróság tanúként. Köztük Páva Zsolt polgármestert és Bánki Eriket, aki pártja régiós vezetője és parlamenti képviselője.
Csengő sem ismeri el bűnösségét, szerinte a kapott jutalék reális volt. Ugyanakkor a holland-magyar állampolgárságú, s az üzletben alapvetően tolmácsként résztvevő Csengő ennél többet eddig nem mondott saját szerepéről. A korábbi tárgyalásokról egyébként tüntetőleg maradt távol, így tiltakozott a szerinte „rákosista ügyészség” alaptalannak tartott vádja ellen. A 43 rács mögött töltött nap megtörte a férfit, aki bocsánatot kért eddigi magatartásáért, és megígérte, hogy mostantól a bíróság rendelkezésére áll. Igaz, mindjárt jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy ne vegyen részt a tárgyaláson. Egyben kérte, hogy engedjék szabadon, hisz nincs szándéka elbújni, eddig se tette ezt. A bíróság megszüntette Csengő előzetes letartóztatását, ám a tanács elnöke, Vadócz Attila figyelmeztette, hogy ha megint távollétével akadályozza a munkát, akkor újra előzetesbe kerül, s az már kitart az ítéletig. Az ügynek volt egy harmadrendű vádlottja, a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgár, P. Endre, aki a buszügylet okán 500 ezer eurót kapott, noha semmit sem csinált ezért. A pénzmosással vádolt férfi elismerte bűnösségét, ám vallomást nem tett. A bíróság őt felfüggesztett börtönre és 179 millió forint vagyonelkobzásra ítélte januárban. Noha P. Endrét jogerősen elítélték, vélhetően mégis vissza kell térjen a bíróságra, mivel az első rendű vádlott ügyvédje tanúként kívánja őt beidéztetni. Az ügyvéd azt szeretné megtudni, hogy P. Endrét ki vonta be az ügybe, merthogy a vádiratban erről egy
szó sincs. Az ügyvéd – a jelek szerint – azt feltételezi, hogy a buszvásárlás valódi mozgatóit és
haszonélvezőit a nyomozás nem találta meg, ám P. Endre vallomása segíthet a tisztánlátásban. A németföldön élő magyart a pécsi városházán és a Tüke Zrt.-nél senki se ismeri, ugyanakkor P. Endre épp a buszvásárlás idején kapcsolatban volt Bánki Erikkel, hisz a Dél-Dunántúlon nagy befolyással bíró, fideszes politikus németországi cégének ügyvezetője volt. Vádlottként P. Endre megtehette, hogy hallgasson, tanúként viszont köteles válaszolni a bíróság kérdéseire.
A pert elnapolták, a tárgyalás májusban folytatódik. Addig a bíróság eldönti, hogy beidézi-e a már említett fideszes politikusokat és P. Endrét. Az általunk megkérdezett jogászok szerint nincs oka annak, hogy a bíróság ezt ne tegye meg.
