Előfizetés

A vád tanúi és az HBO ítélőszéke

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.25. 10:00

Bár több nyomozás tisztázta, hogy Woody Allen nem gyermekmolesztáló, Kirby Dick és Amy Ziering filmje azok táborát erősíti, akik a rendezőt élve elásnák. Erről árulkodik az is, ahogy az életrajzi könyvével bánnak.
Woody Allen állítása szerint csak múlt év novemberében, mikor – mintegy három gyártási év után – az Allen kontra Farrow már az utómunkálatoknál tartott, keresték meg őt és feleségét, Soon-Yi Prevint a film készítői, hogy kamera elé álljanak. Nemet mondtak. Akárhogy is volt, valószínű, hogy hasonló „lehetőséget” nem kínáltak fel Mia Farrow egyik fogadott fiának, Moses Farrow-nak. Moses-nek több mint másfél évtizedbe telt, hogy Mia akarata ellenére újra felvegye a kapcsolatot Woody Allennel, miután az író-rendező elűzetett a Farrow család közeléből. Moses nemcsak azt állítja, hogy annak idején anyja tanította be az akkor hétéves Dylan Farrow-nak, vallja azt, Woody Allen megrontotta, hanem azt is: Mia Farrow gyermekbántalmazó, aki felelős két adoptált gyermeke öngyilkosságáért, és azért is, hogy egy harmadik elhagyatva halt meg egy New York-i kórházban. Lehet a megrontás sokkját beleszuggerálni egy gyerekbe? Annyi bizonyos, Dylant a zaklatási vád megfogalmazása előtt is már két gyerekpszichológus kezelte, mert nehezen tudta megkülönböztetni a valóságot a fantáziától. Dylan múlt őszén megjelent regénye, a Hush főhőse is e tüneteket mutatja. Bizarr, ha valaki egykori szeretőjének fogadott lányával kezd viszonyt, aki nála harmincöt évvel fiatalabb. „A szív azt akarja, amit akar” – intézte el magát jó időre Woody Allen a közvélemény előtt egy Emily Dickinson-idézettel, miután 1992 januárjában kitudódott kapcsolata Soon-Yi Previnnel, aki mintegy negyedszázada a felesége. A Férjek és feleségek forgatásának utolsó hetében – állítja Woody Allen Apropó nélkül című önéletrajzi könyvében – Mia nem hagyta ott a forgatást, ám körbetelefonálta az ismerősöket, hogy Woody „megerőszakolta a kiskorú, retardált lányát”. Soon-Yi akkor huszonkét éves egyetemista volt. Mia csak nyolc hónappal később vádolta meg Woodyt azzal, hogy Dylant megrontotta a connecticut-i nyaralójukban. Mia meztelenre vetkőztette a kislányt, úgy videózta le a „vallomását”. E videót az FBI visszadobta, végül a Fox News-nál landolt. A négyrészes Allen kontra Farrow első epizódjában e felvétel nem tűnik fel, felteszem, a többiben sem fog. Az Allen kontra Farrow így is erősen apellál az érzelmekre. Az HBO-film Dylan írói énjét hozza előtérbe, Ronan Farrow meggyőző megszólalásaikor sem juthat eszünkbe, hogy Ronant – a Harvey Weinstein zaklatásait felfedő újságírót – Frank Sinatra özvegye, Barbara és lánya, Nancy kiröhögte mint Sinatra „szerelemgyerekét”. (Mia Farrow 2013-ban állította, hogy Ronan nem Woody édesgyermeke, hanem az énekesé. Ezt Sinatra végrendelete is cáfolja, Ronan a DNS-vizsgálatot nem forszírozza.) A családi idillt idéző archív filmrészletek mellett a Farrow család barátai azt sejtetik, Woody már korábban is zaklathatta Dylant. A stáblistából nem derül ki: egyikük, Priscilla Gilman a család bébiszittere volt, a másik, Casey Pascal a főnöke. De vajon miért nem szólalhat meg a filmben az egykori házvezetőnő, Judy Hollister? Aki – Woody Allen emlékirata szerint – azt vallotta, a vád megfogalmazása idején Dylan sírt, és azt mondta neki: „Anyu azt akarja, hogy hazudjak.” Vagy hol van Monica Thompson nevelőnő, aki Mia manipulációiról vallott? Persze, mondhatják a film készítői, Woody Allen olyan háttérhatalommal rendelkezik, hogy azt is sikerült elérnie, a fél világ ne álljon szóba velük. Így Harlene Rosen és Louise Lasser sem, a rendező két korábbi felesége, sem az egykori élettárs, Diane Keaton. Mindhárman Woodyt támogatják – aki „hálából” egyikükről sem írt csupa jót a könyvében. A „kiegyensúlyozottság” kedvéért persze válogatott mondatok hangozhatnak el az Apropó nélkülből – a filmkészítők ügyeltek arra, azok ne mondjanak ellent Mia állításainak. Olyan „apróságok” tekintetében, mint a viszonyuk, Mia nevelési gyakorlata, vagy Dylan és Moses adoptálása. Feltehetően az sem fog elhangozni: Mia ügyvédei felajánlották, hétmillió dollár ellenében elállnak a vádtól. Ám e történetben pusztán két ellentétes állítás ütköztetése is fals volna, a bűnös vagy ártatlan kérdését nem az HBO ítélőszékének kellene megválaszolnia. A connecticuti állami rendőrség hét hónapig nyomozott, ennek részként Woody Allen átment a hazugságvizsgálaton, Mia Farrow nem vetette alá magát. A Yale–New Haven Kórház Gyermekkori Szexuális Abúzus Klinikája megállapította, Dylan nem vált szexuális bántalmazás áldozatává, vizsgálta az ügyet New York állam Gyermekjóléti Hivatala is. Woody Allent két további bíró világította át, mikor Soon-Yivel két kislányt örökbe fogadtak. Már felnőttek, apjuk mellett állnak. Az Allen kontra Farrow dokumentumfilmnek nem nevezhető: egy olyan harmincéves vád filmes lenyomata, ami többször, több állításában is módosult. A néző nem lepődhet meg, ha a következő részekben feltűnik a connecticuti ügyész, akinek karrierjén nem lendített, hogy az ügyet nem sikerült vádemelésig eljuttatnia, vagy egy filmszakértő, aki megállapítja majd, Woody Allen az alkotásaival érzékenyítette a nézőit, hogy elfogadják leplezett „démonitását”.  INFÓ: Allen kontra Farrow Rendező: Kirby Dick és Amy Ziering HBO Woody Allen: Apropó nélkül Jaffa Kiadó, 2020

Peren kívül

Számos interjú mellett Mia Farrow 1997-es, Miután szétesik című emlékiratában is pedofilként írja le Woody Allent. Miután Mia, Dylan és Ronan az elmúlt években többször is felmelegítette e vádakat, a rendezőről számos színész fordult el, a Hachette könyvkiadó megtagadta a memoárja kiadását, az Amazon pedig elállt filmjei gyártásától és forgalmazásától. Woody Allen 68 millió dollárra perelte be a streamingszolgáltatót, novemberben született peren kívüli egyezség.  

Pedofil a családban

Mia Farrow öccse, John Charles Villiers-Farrow 1992-ben került a lapok címoldalára azzal a kijelentésével, hogy Woody Allent vád alá fogják helyezni, a rendező börtönbe kerül. Később mindez vele történt meg: két kiskorú fiút több éven át szexuálisan molesztált, jelenleg tízéves börtönbüntetését tölti. Woody Allen az Apropó nélkülben felidézi: Villiers-Farrow a bíróság előtt azzal védekezett, apja, John Farrow filmrendező abuzálta őt, és valószínűleg a testvéreit is.

Kultúra karanténban

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.02.24. 13:30

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.
Egy rendezői életút A Deák17 Galéria online pályaorientációs beszélgetésén Deák Kristóf Balázs Béla-díjas filmrendezőt kérdezi Kovács Andrea művészeti menedzser. Az alkotó 2014 óta szabadúszó vágóként és rendező-forgatókönyvíróként dolgozik, többek között ő rendezte a Hacktion sorozat első két évadjának epizódjait, az Oscar-díj nyertes Mindenki, és a többszörös díjnyertes A legjobb játék c. kisjátékfilmeket, és a Foglyok című egész estés tévéfilmet. 2020 őszén kezdte első nagyjátékfilmje, Az unoka forgatását, amely egy nyomozós thrillerbe oltott felnövés-történet, a fekete komédia elemeivel árnyalva. Deák17 Galéria Facebook-oldala, 17.00   
Dante és a virtuális bugyrok Ki itt belépsz, hagyj fel minden egyébbel! Avagy jelentkezzen Ön is a Digita' Commedia című online mesterkurzusra, melyen Dante Isteni színjátékáról esik szó minden alkalommal. A MűGond mesterkurzusa arra vállalkozik, hogy terzináról terzinára haladva a világirodalom öt legfontosabb művének egyikét – jelen esetben az Isteni színjátékot – művészeti, teológiai és filozófiai szempontból is, átfogóan értelmezze. A kurzus mindenki számára nyitott, olasztudás és irodalomtudományos előképzettségtől függetlenül. muveszetesgondolat.hu, 17.00  
Muzikális tanítványok A Zeneakadémia mai estjén az Amadinda Ütőegyüttes lép fel fiatal tehetségekkel. Az Amadinda Percussion Project nevű program keretében ugyanis a zenekar tagjainak irányításával és részvételével fiatalabb muzsikus nemzedékeket is bevonnak munkájukba, és izgalmas kamarazenei koncertprogramokat állítanak össze együtt. Az együtteshez a legkülönbözőbb módon kötődő tanítványok az elmúlt évtizedekben a hazai ütőhangszeres előadó-művészet meghatározó képviselői lettek, hogy a legfontosabb nagyzenekarokban és kortárs ensemble-formációkban vigyék tovább az Amadinda szellemiségét. Zeneakadémia Facebook-oldala, 19.30 

Egy önzetlen erdőlakó - 100 éves a Kisvakond

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.02.24. 12:30

Száz éve született a Kisvakond című rajzfilm alkotója, Zdeněk Miler, akinek hőse nemcsak a barátait, de környezetét is védi.
„Amikor a Kisvakondot rajzolom, magamat rajzolom. Azt értem ezalatt, hogy a Kisvakond az az ideál, amelynek lennem kellene. Csakhogy én képtelen vagyok ennek az ideának megfelelni” – nyilatkozta még Zdeněk Miler cseh illusztrátor, rajzfilmrendező, aki ezen a héten lenne száz éves. A szerény, de világhírű művész rajztehetsége persze már gyerekként megmutatkozott, így huszonévesen először a prágai nemzeti grafikusképzőbe jelentkezett, később pedig a Prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. A második világháború után az 1945-ös alapítású Bratři v triku (Testvérek pólóban) nevű animációs cégnél kezdett el dolgozni, ahol először segédrajzoló, aztán szerző és rendező, végül cégvezető is lett. A korai korszakában még propagandafilmeket készített, melyek közül kiemelkedő az 1948-as „A milliomos, aki ellopta a napot” című etűd, mely egy fukar gyártulajdonosról és annak bűnhődéséről szól. Noha Miler számos mesét gyártott, a leghíresebb sorozata mégis a nevelő célzattal gyártott Kisvakond lett (csehül: Krtek vagy Krteček), melyben a kíváncsi erdőlakó többnyire valamilyen új tárgyra bukkant a lakóhelyén, vagy éppen segített egy bajba jutott társán. Miler elmondása szerint a Kisvakond ötlete akkor fogant meg benne, amikor egy sétája során megbotlott egy vakondtúrásban. Hogy a sorozat sikeres lesz, már az első, 1957-es „Hogyan szerezte meg a vakond a nadrágot” című kisfilm bizonyította (nálunk: A Kisvakond nadrágja), melyet a Velencei Filmfesztiválon Ezüst Oroszlánnal díjaztak. Ebben az epizódban Krtek még emberi nyelven beszélt a társaival, Miler azonban később jobbnak látta, ha a hőse és a többi állat inkább halandzsáznak, így ugyanis a világ bármely pontján élvezhető lesz a mese. A Kisvakond és társainak vékonyka hangját így Miler lányai szolgáltatták. A cseh mesehős pedig kifejezetten motiváló lett a gyerekek számára, a Kisvakond ugyanis nem ismerte a lehetetlent. Az első, 1957-es filmben például elhatározza, ha törik, ha szakad, ő egy kantáros nadrágot varrat magának, amiért képes az erdő számos lakóját felkutatni, hogy azok segédkezzenek a feladatban. A mesehős persze nem éri be ennyivel: az egyik epizódban már autóról álmodozik, egy másikban saját rakétáról. A sorozat azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a személyes céloknál előbbre való a közösség érdeke: mikor Kisvakond egy táskarádiót hallgatva elriasztja az erdő állatait, bánatában úgy dönt, inkább elássa a gépet, csak hogy a társai visszatérjenek. A sorozatban másrészt nagy hangsúlyt kap az elfogadás, a főszereplő ugyanis remekül kijön a többi állattal, legyen az sündisznó, nyúl, madár, csiga, béka vagy kutya. Akin pedig tud, segít: hol a beteg egérnek keres gyógynövényt, hol egy árván maradt sasfiókát nevel fel. A kíváncsi főhős másfelől imádja a fogyasztási cikkeket, amelyekről azonban nem mindig tudja, hogy mi is a funkciójuk: egy tárcsázós telefonnak például a villáján ugrál, a lemezjátszón eleinte forog, míg egy napernyőt a domboldalról gurít le. A túlzott modernizáció persze neki is sok. Ha például szemetelnek a lakóhelyét, attól dühbe gurul, egy epizódban még egy buldózert is eltérít, nehogy az végigguruljon a virágoskertjén. Ebből a szempontból a rajzfilm a nyolcvanas években már kifejezetten kritikus, így a főhős még az emberi társadalommal is kapcsolatba kerül. Az egyik részben például munkások érkeznek az erdőbe, akik kiirtják az összes fát, és a helyükre egy várost húznak fel. Az új környezetben a Kisvakond és két társa, a nyuszi és a sündisznó eleinte jól érzi magát – kipróbálják a mozgólépcsőt, metróra szállnak, és egy gyárba is ellátogatnak –, de az autókból áradó kipufogógáz miatt inkább magukhoz hívatnak három ludat, akiknek a hátára ülve messze repülnek. Egy 1988-as epizódban Miler pedig még a figura népszerűségére is reagál: Kisvakondot egy filmstúdióba invitálják, ahol egy rendező újabb részeket forgat le vele, miután a főhős akkora népszerűségre tesz szert, hogy alakítását már moziban vetítik, díjjal jutalmazzák, egy óriási szobrot is emelnek neki, sőt még nemzetközi eseményekre is meghívják. Kisvakond mindezt persze élvezi, egy idő után azonban kifárad, és rájön, hogy a barátaival mégiscsak jobb az élet, így repülőre száll, és visszatér hozzájuk az erdőbe.  

Hat epizód ingyen

Zdeněk Miler 100. születésnapja alkalmából a budapesti Cseh Centrum a Kisvakondról szóló mesefilmekből hat epizódot ingyenesen elérhetővé tesz a magyar közönség számára. A megtekintés rövid regisztrációhoz kötött. Az ingyenes bejelentkezés az e-mailcím megadásával a Dafilms oldalán keresztül február 28-ig lehetséges.