Előfizetés

Rekordtámogatás a NER-alapítványoknak

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.25. 08:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A gazdaságvédelmi pénzek közé bújtatva csak tavaly 217 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak a NER-alapítványok.
A kormány az 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése címén mintegy 3600 milliárd forintot fizetett ki cégeknek, jogi személyeknek gazdaságvédelem címszó alatt, részint ennek következtében tavaly az államháztartás hiánya 5548 milliárd forintot ért el. A költségvetési kiadások között megbújt jónéhány olyan tétel - 217 milliárd forint értékben -, amely a Fidesz hátországához tartozó különböző alapítványokhoz került, részben a gazdaságvédelmi alapból, részben a költségvetés más fejezeteiből. Ez az összeg rekordnak számít, soha egyetlen kormány nem költött ekkora pénzt szellemi-támogatói hátországának a hízlalására. Tavaly a kormány ezen felül több százmilliárd forint értékű állami részvényt és ingatlanvagyont juttatott különböző vagyonkezelő alapítványoknak.  A  vagyonkezelő alapítványok többségét kormánypárti politikusok, illetve a kormány által felkért magánszemélyek felügyelik. Ebbe a vonulatba tartozik az egyetemek tulajdonjogának kiszervezése magánalapítványokba, de ezen felül a kormánytöbbség – parlamenti döntéssel – több kulturális alapítványnak is juttatott ingatlanvagyont. A legnagyobb – 130,8 milliárd forintos – készpénzes költségvetési támogatást 2020-ban a Tihanyi Alapítvány kapta a Magyar Államkincstár adatai szerint. A Tihanyi Alapítvány - illetve utódaként már a  Mathias Corvinus Collegium Alapítvány működteti a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) és a Corvinus Egyetemet. Az MCC tavaly a parlament fideszes többségének jóváhagyásával a tehetséggondozó programjához tavaly több vidéki ingatlant kapott ingyenesen a kormánytól, illetve a Mol és a Richter Nyrt. 10-10 százalékának tulajdonjogát is. A részvénycsomag értéke több mint 365 milliárd forint. Az erről szóló elemzésünket itt találja. Már tavaly további 63,2 milliárd forintot fizetett ki  kormány az költségvetésből a különböző vagyonkezelő alapítványok támogatásra.  Ez az összeg a következő években ugrásszerűen növekedni fog, hisz ép ezekben a hetekben a jelentősebb vidéki egyetemeket is alapítványi formára állítják át. Ha ez megtörténik, akkor döntéshozatal centruma az egyetemek szakmai vezetésétől és szenátustól kormányemberek által uralt alapítványi kuratóriumok kezébe kerül, amelyek már szabadon dönthetnek az egyetemek kiadásairól, azaz együttesen évi mintegy száz milliárd forintos megrendelésről. Évek óta jelentős költségvetési támogatást kap a Schmidt Mária történész által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem Társadalomkutatásért Közalapítvány – amely tavaly összesen 9,3 milliárd forintot kasszírozott a büdzséből. Az alapítvány üzemelteti többek között a Terror Házát és Kertész Imre Intézetet. A közalapítvány 2019-ben 5,5 milliárdnyi közpénzt kapott, ami már így is egymilliárdos növekedés volt 2018-hiz képest. További közpénzmilliárdokhoz  - összesen 7,2 milliárd forinthoz - jutott tavaly a még Antal József miniszterelnök kezdeményezésre alapított Batthyány Alapítvány, míg a fideszes új generáció hátországaként szolgáló Kommentár Alapítvány 4,9 milliárd forintot kapott. A sor végén Áder János Köztársasági elnökhöz köthető Kék Bolygó környezetvédelmi alapítvány kullog – amely tavaly "potom" 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatásból védte meg a Földet. Az alapítványoknak juttatott direkt támogatáson kívül közbeszerzések és közvetlen kormányzati beruházások keretében további több száz milliárd forintnyi „piaci” megrendelés került a NER-üzletembereihez, amelynek egy része szinten alkalmas a kormánypárt politikai tevékenységének finanszírozásra. Csak tavaly 13,9 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az új atlétikai stadionnal kapcsolatos munkálatokra, amit konzorciumban a Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B. Á. L. Zrt. nyert el. Szintén Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyerte meg egy kínai céggel közös konzorcium részeként a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítását, amelyre csak tavaly 81 milliárd forintot fizetett ki a kormány. Több olyan állami céget alapított a kormány, amelyekről egyelőre nehezen képzelhető el, hogy azok az adófizetőknek valaha is hasznot hoznak, viszont alkalmasak lehetnek a NER-holdudvar megrendelésekkel való ellátására : ilyen például az Adria Port Zrt., amelynek csak a tavalyi tőkeemelésére 5 milliárd forintot költött a tárca. Az Adria Port száz százalékos állami cég, amely egy telket vett az olaszországi Trieszt tengerpartján, ahova a magyar kormányzat magyar tengeri kikötőt álmodott. A projekt egyelőre csendben áll, de ha beindul a fejlesztés, azon minden bizonnyal megjelennek a NER-építőipari cégei. A kormány a Magyar Államkincstár adatai szerint  kommunikációra 48 milliárd forintot költött el – ezen pénzek jelentős része szintén a NER-holdudvarához kerültek. Jól tükrözi az RTL és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó TV2-csoport állami reklámbevételeinek aránya. Médiai 1 értesülései szerint az RTL-csoport tavaly nettó 2,5 milliárd forintos állami reklámbevételre tett szert. Ezzel szemben a hasonló nézettségű TV2 csoport mintegy 20 milliárd forintos állami reklámbevételhez jutott- a kilencszeres különbség nézettségi, illetve piaci szempontokkal aligha magyarázható. 

Költségvetési támogatások alapítványoknak 2020-ban, milliárd forint

Tihanyi Alapítvány  130,8 Vagyonkezelő alapítványok 63,2 KKE-i Történelem és Társadalom Kutatásáért Közal. 9,3 Batthyány Lajos alapítvány 7,2 Kommentár Alapítvány 4,9 Kék Bolygó Alapítvány 1,3 Forrás: Magyar Államkincstár  

Fáradtak és idegesek a bolti eladók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.25. 07:30

Fotó: Shutterstock
Lesújtó képet fest a kereskedelemben dolgozók anyagi helyzetéről és mentális egészségéről egy friss felmérés. Nem csak nyaralásra, tűzifára és rezsire sem mindig futja a bérből.
Se a napi szintű zöldség-gyümölcs fogyasztásra, se a viseltes ruhák lecserélésére nem telik a fizetésből a kereskedelemben dolgozók jelentős részének. A nyaralásról pedig a többség legföljebb csak álmodhat – derül ki a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) felkérésére készült kutatásból, amelynek eredményei még a nagy kereskedelmi láncok egyes vezetőit is meglepték. A tavaly ősszel készült online felmérés kérdéseire 1133 dolgozó válaszolt: háromnegyedük a négy nagy kiskereskedelmi áruházlánc - Auchan, Penny, Spar, Tesco - valamelyikében dolgozik, ezen kívül az OBI munkavállalói képviseltették még nagy számban magukat. Mivel a többség családban él, a kutatás során csaknem 3400 ember megélhetési körülményeire derült fény. A válaszok nem túl szívderítők: a dolgozók negyede nem tud mindennap húst tenni az asztalra, 40 százalékuk számára elérhetetlen a zöldség-gyümölcs napi fogyasztása, 54 százalékuk nem tudja idejében lecserélni a családtagok viseltes ruhaneműit, 45 százalékuknál nincs a családban minden évszakra 2 pár cipője a családtagoknak, így ha a lábbelivel netán történik valami, nincs miben munkába vagy iskolába menni. A saját autó 42, a megfelelő méretű és beosztású ingatlan 58 százalékuk számára elérhetetlen, de a lakás megfelelő kifűtése vagy a rezsi időben történő befizetése is egyaránt negyedüknek okoz gondot. A kereskedelemben dolgozók 70 százaléka nem tud elmenni belföldre egy évben egy hétre nyaralni, külföldre pedig még kisebb arányban, csupán 11 százalékuk jut el. A koronavírusjárvány idején különösen figyelemre méltó, hogy a nagy munkaterhelésnek és fertőzésveszélynek kitett kereskedelemi dolgozók háromnegyede nem engedheti meg magának, hogy egy kisebb betegség esetén táppénzre menjen. Ötödük még a gyógyszereit sem tudja megvenni, csaknem felük nem tud vitaminokat, gyógyhatású készítményeket vásárolni. Karsai Zoltánt, a KASZ elnökét nem érték váratlanul a fenti válaszok, a szakszervezetnél ugyanis gyakran igényelnek anyagi gondok miatt segélyt a dolgozók. Előfordul, hogy a gyerek elszakadt nadrágja helyett nem tudnak másikat venni, vagy a fűtéshez nem tudják megvásárolni a fát. A szakszervezet balatoni üdülője is minden nyáron dugig van, pedig nem kínálnak luxus-körülményeket, viszont kedvezményes áron lehet ott pihenni. Karsai Zoltán szerint táppénzre is azért nem tudnak elmenni a dolgozók, mert nem engedhetik meg maguknak a jövedelemkiesést, annyira „ki vannak centizve”.
A KASZ a felmérés eredményeit az év eleji bértárgyalásokon a munkáltatókkal is ismertette, egyes vezetők egészen meg voltak döbbenve a dolgozók helyzetén – mondja a szakszervezeti vezető. A fenti válaszokon ugyanakkor nem nagyon van mit csodálkozni, hiszen a kereskedelemben dolgozók fizetése a hivatalos KSH statisztikák szerint is elmarad az átlagbértől. Tavaly októberben például a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 264 ezer, a kereskedelemben pedig 248 ezer forint volt a KSH szerint. A KASZ megbízásából készült felmérésre válaszolók viszont mindössze nettó 198 ezer forintos jövedelemről számoltak be. A vezető beosztás vagy az éjszakai műszak persze növeli a kereseteket, az azonban már kevésbé természetes, hogy a nők fizetése 25 ezer forinttal marad el a férfiakétól. Ezek után nem meglepő, hogy a kereskedelemben dolgozók 94 százaléka elégedetlen a fizetésével. A vezető beosztásúak között némileg jobb az arány, de körükben is ötből négy dolgozó elégedetlen. A bérek vizsgálatakor azt is figyelembe kell venni, hogy abból több családtagot is el kell tartani. A megkérdezett kereskedelmi dolgozók többsége ugyanis nem egyedül él: harmaduk kétszemélyes, negyedük háromszemélyes, ötödük négyszemélyes, 15 százalékuk ennél is nagyobb családban él. A háztartások átlagos összbevétele 355 ezer, az egy főre jutó jövedelem 117 834 forint. Ez 20 ezer forinttal elmarad a KSH által mért 2019-es egy főre jutó - az aktív keresővel rendelkező háztartásokra vonatkozó - havi átlagjövedelemtől. A biztonságos megélhetéshez ugyanakkor a kereskedelmi dolgozók azt tartanák jónak, ha minden egyes családtagnak havi 40 ezer forinttal több jutna. A tisztes megélhetési bér azért lenne fontos, mert hozzájárulna ahhoz, hogy a munkavállalók kiegyensúlyozottabb, egészségesebb, életükkel elégedettebb emberek legyenek, és ebből következően hatékonyabban végezzék munkájukat. Ehhez képest a kereskedelmi dolgozóknak csupán a harmada tudja „megvenni, ami kell”, másik harmada „épp, hogy kijön”, ötöde viszont „nehezen jön ki” a jövedelméből, minden tizedik dolgozónak pedig „gondjai, elmaradásai vannak”. Az ország állapotát jól jellemzi, hogy ezek az arányok nem számítanak kirívónak, hiszen a KSH adatgyűjtése szerint a nagy nehézségekkel, illetve nehézségekkel élő háztartások aránya országosan 28, a kereskedelemben dolgozók körében pedig 30 százalék. A kereskedelmi dolgozók helyzetét ugyanakkor az is nehezíti, hogy ötből négyüknek van valamilyen hiteltartozása: az átlagos havi törlesztőrészlet 77 800 forint háztartásonként. Ezt levonva a jövedelemből, még rosszabb anyagi helyzet körvonalazódik. Ebben a helyzetben pedig nem mondhatók éppen kiegyensúlyozottnak a kereskedelmi dolgozók. Harmaduk küzd valamilyen krónikus betegséggel, ötödük rossznak vagy nagyon rossznak ítéli meg egészségi állapotát. A mentális helyzetük pedig még rosszabb. Kétharmaduk állandóan, vagy gyakran fáradt, kimerült. Minden második dolgozó állandóan, vagy gyakran ideges, feszült. Az állandó, illetve gyakori fásultság, egykedvűség szintén a dolgozók felét jellemzi. Az állandó idegesség, feszültség a vezető beosztású fizikai dolgozók körében még gyakoribb, 63 százalékuk küzd ezzel. A kutatás egyik figyelemreméltó megállapítása ugyanakkor, hogy ez a probléma a fiatalokat hatványozottan érinti. A legfiatalabb munkavállalók háromnegyede ugyanis állandóan vagy gyakran ideges. A kereskedelmi dolgozók csaknem harmada tervezi is, hogy hamarosan munkahelyet vált, ennek okaként pedig kiemelkedő arányban jelölték meg az alacsony fizetést, a munkakörülmények okozta stresszt és a vezetők felől érzékelt rossz bánásmódot.      

A járvány tovább rontotta a családok helyzetét

Közepes osztályzattal értékelték a kereskedelemben dolgozók a koronavírus-járvány munkahelyi kezelését, ötödük kifejezetten elégedetlen volt e téren. A dolgozók saját jövedelmük elvesztéséről csak elenyésző arányban számoltak be, háromnegyedük nem érzékelt változást a saját bevételében. Ez érthető, hiszen a felmérésben élelmiszerláncok, illetve barkács áruházak dolgozói vettek részt, ezek a boltok pedig a kijárási korlátozások idején sem zártak be, és a kiskereskedelmi forgalom visszaesése idején is jól teljesítettek. A háztartások szintjén már más a helyzet: e téren minden negyedik válaszadó „elviselhető mértékű” jövedelmi romlást érzékelt, további 17 százalékuknak pedig „jelentős mértékben” romlott jövedelmi helyzete. Ennek oka részben az is, hogy 14 százalékuknál volt olyan háztartástag, aki a járvány miatt elveszítette állását. A családok felében viszont semmilyen elkölthető megtakarítás nem állt rendelkezésre. Minden ötödik válaszadónak volt valamilyen megtakarítása, amit teljes mértékben, vagy nagy részben felélt.  

Már az EU-s fizetések kétharmadával elégedettek lennének

A kutatás során megkérdezték azt is: mekkora bért tartanának méltányosnak a kereskedelemben dolgozók. Vagyis mi lenne az az összeg, amely lehetővé tenné az elemi szükségletek kielégítésén túl a pihenési, kikapcsolódási lehetőségek igénybevételét, a sportolást, művelődést, rekreációt, a felelős gyermekvállalást, és a máról holnapra élés helyett a megtakarítást. A kereskedelmi dolgozók válaszai szerint átlagosan 34 százaléknyi bér, azaz 101 ezer forint hiányzik a fizetésekből ahhoz, hogy keresetüket „biztonságot adó, méltányos bérnek” érezzék. A dolgozók ugyanis átlagosan nettó 299 159 ezer forintos fizetést tekintenének méltányosnak, ami némileg magasabb a hazai nemzetgazdasági átlagbérnél. A 357 forintos euróárfolyammal számolva ez az összeg ugyanakkor még mindig csak 838 euró, vagyis alig a kétharmada az EU-s nettó átlagkeresetnek.

Megint sztrájkolnak a Continentalnál - a dolgozók holnap délutánig nem veszik fel a munkát

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.24. 17:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ma délután 24 órás sztrájk kezdődött a gumigyárban a kedvezőtlen munkakörülmények miatt.
Megkezdődött a 24 órás sztrájk a Continental makói telephelyén. A gumigyárban – a Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. telephelyén – szerda délután 14 órától csütörtök délután 14 óráig akadozni fog vagy teljesen leállhat a termelés – közölte lapunkkal a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ) és a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség. A gumigyári dolgozók a számukra kedvezőtlen módon megváltoztatott munkakörülmények, a túl sok túlóra és a tíz évnél hosszabb ideje ott dolgozók plusz juttatásainak elvétele ellen tiltakoznak, illetve a túlórákat is szabályozó, a korábbi kollektív szerződésben foglalt jogaikért harcolnak. A cég ugyanis tavaly nyáron egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést, azóta pedig számos dolgozó kilépett. A maradókat a szakszervezet szerint agyonhajszolják, miközben a válságban is kitartó régi munkavállalók pluszjuttatásait elveszik. A kérdésben folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, a gyárban ezért sztrájkbizottság alakult. A dolgozók a múlt héten már tartottak egy 2 órás figyelmeztető sztrájkot, majd szombaton 8 órán keresztül nem vették fel a munkát, ám eddig az akció nem hozott megálapodást. A 24 órás munkabeszüntetés jogszerű és törvényes lebonyolítását most sztrájkőrség felügyeli.   A cég MTI-nek kiadott közleményében leszögezte: folytatni kívánják az új kollektív szerződésről zajló egyeztetéseket a szakszervezetekkel, ettől azonban az MGSZ elzárkózik. A szakszervezet igénye, hogy a sztrájk követeléseivel kapcsolatos eredményeket egy külön, az MGSZ és a munkáltató közötti megállapodásban rögzítsék. A vállalat álláspontja azonban az, hogy az egyenlő érdekképviselet jogát minden munkavállalónak és az üzemben működő mindhárom reprezentatív szakszervezetnek - MGSZ, MTSZSZ és a Contitech Dolgozók Független Szakszervezete - részére biztosítani kell. Az egyeztetéseket a munkáltató ezért továbbra is a kollektív szerződés tárgyalás keretei között kívánja folytatni. A cég munkavállalóinak az átmeneti időszakban is folyamatosan biztosítja a juttatásokat, belső szabályzatokban rögzítve az új kollektív szerződés megkötéséig. A jelenleg kialakult helyzet nem szolgálja a közös érdekeket, mivel üzleti károkat okoz és a makói gyár versenyképességét is rontja - áll a vállalkozás közleményében.