Előfizetés

Újra bezárhatják a plázákat és az iskolákat?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.27. 08:45

Fotó: koronavirus.gov.hu
Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője ezt látná jónak.
"A legfontosabb a kontaktusok számának csökkentése az emberek között. A közösségek találkozását kell csökkenteni, rendezvényeket már rég nem tartunk, de például az üzletek nyitva tartását esetleg egy kéthetes periódusra lehetne korlátozni azzal, hogy csak a létfontosságú élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, bankok, posták maradjanak nyitva.

- jelentette ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője péntek este a Hír TV-ben. Galgóczi Ágnes elmondta, hogy szerinte ez indokolt lenne, hiszen a plázákban az emberek ott vannak. Már egy ilyen rövid lezárási időszak is komoly eredményeket hozhat - tette hozzá, majd kijelentette: a gyerekek körében is erőteljesen terjed a vírus, ezért megfontolandó lenne az is, hogy az alsó tagozatos osztályok rövid időre digitális oktatásra álljanak át. Véleménye szerint elég volna minderre két hét, ez alatt nagyon sok védőoltást lehetne beadni, ami hatékony lenne és a járvány megfékezését szolgálná. Lapunk arról írt a korlátozásokkal kapcsolatban, hogy bár a kabinet aggódik, még sem vezet be újabb szigorításokat.  

Városliget: az élmény felzabálja a zöldet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.27. 08:00

Fotó: LADJÁNSZKI MÁTÉ
Olyan sok épületet, futókört, játszóteret, sportpályát, pavilont, ballonkilátót, miegyebet zsúfolnak a parkba, hogy lassan elveszíti park jellegét.
A Városliget átalakulása immáron visszafordíthatatlannak tűnik. A városi közpark gyorsuló ütemben alakul át tematikus szórakozónegyeddé, némi zölddel körítve. Ahogy Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója mondta a Mandinernek: „a vízióból valóság lett. Ez már nem az árnyas liget, ahová kiülünk egy üveg vörösborral.” Valóban. A projekt még évekre van a befejezéstől, de a városi park már most csak nyomokban fedezhető fel a különféle szórakoztató és sportlétesítmények egymás mellett elszórt egyvelegében. Az elsők között készült el a kutyás élménypark, amelyből alig két hónap alatt kikopott a fű. Hogy ez ne történhessen meg még egyszer, speciális kutyabarát műfű burkolatot tettek le fű helyett. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint ez is jelzi, hogy rossz az irány. Már a projekt indítása előtt is túlhasznált volt a Liget, ami a létesítmények megnyitása után az elviselhetetlenségig növekszik majd. Baán László, a projekt megálmodója szerint ez nem igaz, a Liget korábban alulhasznosított volt, de a beruházás lezárása után Élménypark, nem liget annyi turistát vonz majd, hogy 10-20 év alatt visszahozza a ráfordított pénzt. (Ez azért a számokat látva erősen kérdéses.)
Látványosságból mindenesetre lesz bőven. A parkban eddig felépült futópálya, illetve a kültéri fitneszparkok és sportpályák mellett megújult a most zárva tartó Vakok Kertje és Mőcsényi Mihály neves tájépítész botanikus kertje is, amelyet tavaly decemberben adtak át, de néhol máris romlásnak indult. Az újjászületett Olof Palme-ház Millennium Háza néven nyitott meg, belsejében egy étteremmel és egy a Városliget aranykorát bemutató új kiállítással, amelybe sikerült becsempészni egy nagy képet Orbán Viktorról, ahogy a Hősök terén Nagy Imre 1989-es újratemetésén beszédet mond. Hatalmas népszerűségnek örvend a léghajós játszótér, amely egy téli hétköznap délelőtt is tele van. (A szintén Szinyei Merse Pál festménye ihlette ballonkilátót az eddig érintetlen Mimóza-dombon alakítják ki, ahonnan egy 150 méter magasra emelkedő hőlégballonból lehet majd gyönyörködni a panorámában.) A létesítményeket átadásuk óta több mint másfél millióan látogatták meg. A Liget terhelése azonban ennél is nagyobb, mivel a park be nem épített részét eddig csaknem száz alkalommal adta bérbe a Városliget Zrt. például bárányfesztiválra, a Kun Hagyományok Kulturális bemutatójára, filmforgatásra, pörköltfőzésre és őszi ízek vásárára.
A Dózsa György út alatti 800 férőhelyes mélygarázs – tetején a korábban ígért park helyett javarészt kőburkolattal – viszont egyelőre csaknem üresen tátong, ami az ingyenes parkolás visszavonásával és a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza megnyitása után megváltozhat. Épülnek az új éttermek, kávézók, a Páva-sziget, a Városligeti Színház, az Új Nemzeti Galéria és az Innováció Háza. A Városliget egy része most építési felvonulási terület, a másik része végletekig lepusztult. A fű megkopott, kiszáradt, az átültetésre váró vagy már át is ültetett, fakerítéssel körbezárt, pányvával kifeszített öreg fák java szánalmas látványt nyújt. A Néprajzi Múzeum mögött elültetett új fenyőfák többsége kiszáradt. A szintén frissen ültetett többi fáról egyelőre nehéz megállapítani, hogy túlélték-e a telet. 
A fű viszont egy nagyobb eső után ki se látszik a vízből. Az építkezések megkezdése előtti időkben legfeljebb felhőszakadások idején tárult olyan látvány a parklátogatók elé, mint ami most februárban fogadta őket. – Több oka is van ennek. Egyrészt itt mindig is magas volt a talajvíz, hiszen a középkorban itt még mocsár volt. Másrészt az öntözésfejlesztés, a föld alá telepített szikkasztók, talajszondák, záportározók, a hatalmas föld alatti építmények elzárják a föld alatti vizek áramlását. A Liget projekt tervezésekor készült hidrogeológiai modellszámítások csupán a résfalakkal 21 méter mélyre lenyúló Dózsa György úti mélygarázs építése miatt 30–60 cm-es talajvíz-emelkedéssel számoltak. Emellett a felszín egyre nagyobb részére kerül valamiféle burkolat. Egyszerűen nem tud leszivárogni a víz – magyarázza Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő, aki szerint nemcsak a felgyülemlő talajvíz, hanem a föld alatti vízfolyások elzárása miatt kiszáradó talaj is gondot okozhat, megsüllyedhetnek a Dózsa György út másik oldalán álló házak.

Átalakuló számok

A kezdetben még 50 milliárdosra becsült projekt teljes költsége 2015-ben már 160 milliárd volt. A Városliget Zrt. vezetője legutóbb 1 milliárd euróról (mai árfolyamon 357 milliárd forint) beszélt. Baán László, a projekt megálmodója pedig már azt mondta a G7-nek a végső árról, hogy „felelősen ilyen szám nem prognosztizálható”. Mindenesetre tavaly év végén a projekt kapott újabb 3,9 milliárdot parkfejlesztésre, idén februárban pedig a gazdaságvédelmi alapból csoportosították át a beruházásra 62,8 milliárdot. A projekt megvalósításából a NER teljes válogatottja kiveszi a részét: Valton-Sectől, Hungarikum Alkuszon, B+N Referencián, a ZÁÉV-en, WHB-n, a Magyar Építőn, a Marketen át egészen a New Land Médiáig. De ez korántsem a teljes névsor. 

Vásárolt elismerések

A Városliget Zrt. mindent elkövet, hogy elhitesse a Liget Projekt szakmailag is kiváló. Ha nem megy másként, akkor fizetnek érte. A Városliget Zrt. 2018-ban különleges építészeti diadalokról számolt be. A Néprajzi Múzeum tervét előbb Európa, majd a világ legjobb középületévé választották, a majdani biodómot pedig Európa legjobb szabadidős épületévé. Csakhogy az előbbi az International Property Awards ingatlanszakmai versenyen kapta az elismerést, amelyen csak Európában 35 „legjobbat” hirdettek. A pályázaton 400–500 ezer forintos nevezési díjjal lehet részt venni. Az utóbbi pedig csak két törökországi épülettel „versenyzett” a címért. De a MIPIM 2017-es ingatlanszakmai kiállításán a Best Futura Mega Project kategóriában a japán Kashiwa-no-ha Smart City nyert, a többi induló helyezéséről a MIPIM nem döntött – azaz a Liget „európai győztesként” tálalása enyhén szólva is vitatható. Tavaly az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) nyerte el az „Európa legjobb középület fejlesztése” díjat. A versenyen 630-2500 font közötti regisztrációs díj befizetése után indulhatnak az épületek, több kategóriában több tucatnyi díjat osztanak. Szinte mindenkinek jut valami. Speciel az OMRRK kategóriájában nem volt más európai versenyző. 

Elképesztő a változás a bíróságokon

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.27. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A büntetőügyek többségében az ügyészség a tárgyalás nélkül ítélethozatalt javasolja. A „klasszikus” eljárások aránya húsz százalék alatt van.
A bírósági tárgyalás nélkül meghozott ítélet jogintézménye teret ad a diszkriminációnak – állapította meg lapunknak nyilatkozva Ivány Borbála ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. A téma apropóját Donáth László evangélikus lelkész, volt MSZP-s parlamenti képviselő esete adja. A bíróság – az ügyészi indítványnak megfelelően – „aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége” miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki vele szemben. Donáth László kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a bíróság mindenfajta tárgyalás nélkül hozta meg döntését: ez nem ítélet, hanem olyan büntetővégzés, amit neki jogában áll nem elfogadni. A lelkész nem ismeri el bűnösségét, ragaszkodik a nyilvános tárgyaláshoz, elutasítja a végzést. Ivány Borbála elmondása szerint a bírósági tárgyalás nélkül hozott végzés illeszkedik ahhoz a – máskülönben helyes – jogalkotói szándékhoz, amely szeretné rövidíteni és egyszerűsíteni a gyakran elhúzódó eljárásokat. A büntetővégzésre az ügyészség tesz javaslatot olyan ügyekben, amelyek elméletileg kevésbé bonyolultnak, könnyebben áttekinthetőnek számítanak. A törvény így fogalmaz: „a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha a) az ügy megítélése egyszerű, b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva és c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető”. A tárgyalás nélküli büntetővégzést – más „eljárásgyorsító jogintézmények” mellett – 2018-ban vezették be. Az ügyészségi statisztikák szerint 2019-ben már országos szinten a vádemelések csaknem hatvan (egész pontosan: 58,6) százalékában az ügyészség a tárgyalás mellőzését indítványozta a bíróságnak. Bács-Kiskun, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében az ilyen büntetőügyek aránya a kétharmadot is meghaladta, de még a Központi Nyomozó Főügyészégnél is közelített az ötven százalékhoz. Közben azoknak az eseteknek a száma, amikor az ügyészség klasszikus eljárást, hagyományos értelemben vett bírósági tárgyalást javasol, nem éri el a húsz százalékot sem (17,6 százalék). „Ez elképesztő változás a korábbi állapotokhoz képest” – jelentette ki Ivány Borbála. Bár a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának erről már nincs kimutatása, erős a gyanúja, hogy a bíróságok szinte automatikusan eleget tesznek az ügyészségi javaslatnak. A vádlott elutasíthatja a végzést (ahogyan Donáth László is tette), vagy elfogadhatja az abban kiszabott büntetést. Utóbbi esetben a végzésből jogerős ítélet lesz.  Ha valakit riaszt a komoly pszichés megterhelést jelentő bírósági procedúra, vagy egyszerűen nincs pénze arra, hogy ügyvédet fizessen, csapdahelyzetbe kerülhet – mondta Ivány Borbála. Előfordulhat, hogy a vádlott csak részben, esetleg egyáltalán nem tartja megalapozottnak a vádakat. Ennek ellenére, ha már ilyen lehetőség adódik, kényszerűségből inkább elfogadja a végzésben kiszabott büntetést. Különben hosszadalmas, akár évekig tartó, ráadásul kétes kimenetelű pereskedés vár rá. A büntetővégzésben meghatározott büntetés elvileg enyhébb annál, amit akkor kaphat valaki, ha bírósági tárgyalást követően marasztalják el az illetőt. A bíróság az enyhébb büntetést kínálja fel azért, hogy a vádlott hajlandó lemondani a tárgyalás jogáról. Az persze olykor nem kiszámítható, hogy milyen korábban nem vizsgált körülményekre derülhet fény a tárgyaláson, ami alapján a büntetővégzésnél is enyhébb büntetést szabhat ki a bíró. Esete válogatja tehát, hogy mikor nevezhető indokoltnak a büntetővégzés – jegyezte meg a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Mostani formájában az eljárás diszkriminatív a kevésbé iskolázott vádlottakkal szemben – folytatta. Sokan nem tudják értelmezni a végzésben foglaltakat, nincsenek tisztában azzal, hogy nyolc napon belül választ kell adniuk. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza egy másik szempontot is megemlített: a vádirat elkészítésekor az ügyészség jellemzően nem törekszik rá, hogy teljeskörűen feltárja azokat az enyhítő körülményeket, amelyek egy bírósági tárgyalás során nagyobb valószínűséggel felszínre kerülhetnek. Akár működhetne jól is a bírósági tárgyalás nélküli büntetővégzés jogintézménye, de ahhoz, hogy ez a valóságban így legyen, Ivány Borbála szerint megfelelően kellene finanszírozni a „nép ügyvédje” rendszerét: az állam által kirendelt ügyvédekről van szó, akik a szakmában szokásos óradíjnak jelenleg nagyjából csak a harmadát kapják.