Hullaszagtól bűzlő város, hiénáknak hagyott holttestek Etiópiában

Kiderült, hogy tömegesen végeztek ki civileket eritreai katonák a tavaly novemberben kirobbant etiópiai háborúban, pedig Eritrea hivatalosan nem is vesz részt a harcokban.

Fegyvertelen civilek százait mészárolták le Etiópia legszentebbnek tekintett városában, Akszúmban tavaly novemberben a Tigré tartományba bevonuló eritreai katonák. Az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet és az AP nemzetközi hírügynökség egymástól függetlenül derített fényt az atrocitásokra.

Az AI jogvédői több mint 60 emberrel, köztük túlélőkkel és szemtanúkkal készítettek interjúkat. Beszámolóikból az derül ki, hogy az etiópiai és eritreai hadsereg egységei kíméletlenül ostromolták a tigréi szakadár milíciák által ellenőrzött várost: válogatás nélkül ágyúzták, nem törődve az esetleges civil áldozatokkal. Az Akszúm elfoglalása utáni időszakban pedig az eritreai katonák fosztogattak és tömegével végeztek ki fegyvertelen civileket.

Az erőszak november 28-án ért el tetőpontjára, amikor az eritreai csapatok kegyetlenül megtorolták a civileken, hogy helyi fegyveresek megtámadták őket a hegyekben. A vallomások szerint a katonák délután tértek vissza Akszúmba és kezdték el a mészárlást. Mindenki célpont volt, aki éppen az utcán tartózkodott. Egy férfi azt mesélte az Amnestynek, hogy egy félkész épület rejtekéből látta, ahogyan megölik egy szomszédját. “Ott állt, szerintem nem is értette, mi történik. Nagyjából tíz méterre voltak tőle a katonák. Fejbelőtték.” - mondta el a szemtanú. Az eritreai csapatok az etiópiai ortodox egyház legszentebb helyénél, a Miasszonyunk Sioni Mária Templomnál is vérfürdőt rendeztek, betörtek az épületbe, kirángatták az ott összegyűlt híveket és lelőttek mindenkit, aki menekülni próbált - emlékezett vissza az AP-nek a templom egyik diakónusa.

Másnap folytatódtak a tömeges kivégzések, az Amnesty szerint a katonák házról-házra járva vadásztak a férfiakra, esetenként kiskorú fiúkat, illetve nőket is meggyilkoltak. A hírügynökségnek nyilatkozó szemtanúk azt mesélték, hogy az utcák tele voltak holttestekkel, de a katonák sokáig nem engedték eltemetni azokat. A város hullaszagtól bűzlött, a gyászoló helyiek éjjelente azt hallgatták, ahogy dögevő hiénák gyalázzák meg kivégzett szeretteik emberi maradványait. Az AI jelentése némileg árnyalja a képet, a jogvédők szerint az áldozatok többségét már november 30-án eltemették, de az összes holttest összegyűjtése napokba tellett. Az eritreai csapatok azt követő napokban is folytatták Akszúm lakóinak terrorizálását, több száz férfit gyűjtöttek a város különbözői pontjain, megverték és újabb kivégzésekkel fenyegették meg őket, ha ellenállást tanúsítanak. A szemtanúk által leírt hidegvérű gyilkosságok és a civilekkel szembeni kollektív büntetés alkalmazása kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát.

Eritrea felháborító hazugságnak minősítette az AP riportjának állításait, a Nobel-békedíjas Abij Ahmed miniszterelnök vezette etiópiai szövetségi kormány is tagadja, hogy az atrocitások megtörténtek. Pénteken, az Amnesty-jelentés közzététele napján azonban az etióp állami emberi jogi bizottság közleményben tudatta, hogy vizsgálják az ügyet, és álláspontjuk szerint az eritreai katonák ténylegesen lemészároltak civileket. Ez a megállapítás azért is jelentős, mert az etiópiai szövetségi kormány következetesen tagadja, hogy az eritreai hadsereg résztvenne a tigréi offenzívában, amelyet Abij Ahmed indított a tartomány előző, szakadárnak minősített vezetése ellen, állítólagos provokációkra hivatkozva. Habár az etiópiai miniszterelnök már Tigré székhelyének, Mekellének november végi elfoglalása után győzelmet hirdetett, a szakadár milíciák továbbra is ellenállnak. A harcok intenzitása lecsökkent, de a hatóságok még mindig nem engedik be a jogvédőket és az újságírók a régióba. Az akszúmi vérfürdőre is csak azért derülhetett fény, mert nemrég visszaállították a telefonszolgáltatást a régióban, amely lehetőséget adott a város lakóknak, hogy beszéljenek az elszenvedett atrocitásokról.