Előfizetés

Nem aggályos Mészáros Lőrinc állami reklámozása

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.01. 11:49

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kormány szerint az, hogy az állami MVM telefonos ügynökei az állami egészségbiztosítást lehúzva Mészáros Lőrinc biztosítójának termékeit ajánlják, nem etikátlan, csak "segítség a kiadáscsökkentéshez".
Tóth Bertalan írásbeli megkeresésére Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterhelyettes ismét kiállt amellett, hogy (amiként a pártelnök fogalmaz) az MVM ügyfeleinek - az állami egészségbiztosítást rossz színben feltüntetve - a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia baleset- és egészségbiztosításait is ajánlja. Az ellenzéki pártelnök - feltehetőleg az ügyről szóló korábbi tudósításaink alapján is - azt tudakolta, mennyit kap ezért az MVM, illetve a kormány etikusnak tartja-e az állami vállalat eljárását. Fónagy János szerint a "piacon bevett ellentételezés" fejében végzett szolgáltatás keretében az MVM Otthon Plusz Zrt. nem a magánegészségügyet reklámozza az államival szemben, hanem "segíti az ügyfelek magánszolgáltatások során felmerülő kiadásainak csökkentését". Tóth Bertalan hasonló megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Rétvári Bence államtitkár válaszában a témát nem érintve saját kormányát dicsérő, a szocialistákat pedig bíráló politikai fordulatokkal élt.

362,51 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 08:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint jegyzése hétfő reggel, az euróval szemben erősödött, a frankhoz viszonyítva gyengült, a dollárral szemben pedig stagnált a péntek esti szintekkel összevetve a bankközi devizapiacon.
Az euró reggel fél hétkor 362,51 forinton állt, alacsonyabban a péntek esti 362,64 forintnál. A svájci frank jegyzése 329,82 forintról 330,32 forintra erősödött, a dolláré pedig 300,17 forint volt, ugyanúgy, mint péntek kora este. Az euró árfolyama 1,2080 dolláron stagnált.

Csak aprópénz jut természetvédelemre

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.01. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel
Az elkövetkező tíz évben a magyar kormány összesen 1600 milliárd forintot szán uniós forrásból környezetvédelmi és energiahatékonysági programokra. Természetvédelemre azonban ennek csak töredéke, 49 milliárd jut.
A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia a következő tíz évre meghatározza a természet védelmének itthoni irányvonalait. A biológiai sokféleség megőrzésének 2030-ig szóló programját idén kell kidolgozni és az Országgyűlésnek elfogadnia, összhangban a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A civil szervezeteknek és az érdekképviseleteknek lesz lehetőségük véleményezni a stratégiát – ígéri az Agrárminisztérium (AM). Valóban voltak korábban is egyeztetések és remélhetőleg lesznek most is, de az eddigi tapasztalatok nem sok jóval biztatnak – nyilatkozta a Népszavának Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás kampányfelelőse. Az agrártárca növényvédelmi tanácsát a nem kormányzati (civil, vagy más néven NGO) szervezet szakembere azért hagyta ott, mert egyetlen javaslatát sem fogadta el a minisztérium.  A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia fő célja a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok kezelése, valamint az, hogy az élővilág megőrzésének szempontjai a biodiverzitásra ható ágazatok döntéshozatalában minél jobban érvényesüljenek – hangsúlyozta az agrártárca. Nagy kérdés, hogy ezeknek az elképzeléseknek megvannak-e a jogi, közigazgatási, pénzügyi feltételei. Miközben ugyanis a természetvédelemre, a biodiverzitás megőrzésére átlagosan évi 7 milliárd forintot adna a kormány az uniós forrásból, addig megújuló energiagazdaságra, például napelemes beruházásokra, átlagosan 97 milliárd forint jutna. A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2021-2030-as időszak tervezetének előkészítése jelenleg is zajlik. A civil (zöld) szervezetek és az érdekképviseletek most abban reménykednek, hogy a 2022-es választások előtt a kormány óvatosabbnak mutatkozik a természetvédelemmel kapcsolatban is. Köztudott, hogy a kormánydöntések előtt a háttérben folyamatosan szondázzák a közvélemény hangulatát. Sokan ennek tulajdonítják, hogy az eddig mostohán kezelt állatvédelem is jobban előtérbe került, és végre megszületett az úgynevezett kutyaszaporítók dolgát legalábbis megnehezítő jogszabály. A kötelező társadalmi egyeztetéshez rossz kiindulási pont, hogy az agrárminiszter szerint lehetetlen a 2030-as határidőig a hazai mezőgazdasági területek 25 százalékán az ökogazdálkodásra áttérni, ahogyan azt az Unió szeretné. Nem erősíti a bizalmat az sem, hogy 2013-2014-ben Fazekas Sándor, akkori agrárminiszter közreműködésével számolták fel az ország egyik legpatinásabb és legnagyobb ökogazdaságát Kishantoson. Nagy István mostani miniszter szerint jelenleg a mezőgazdaságilag művelt területek kevesebb, mint 7 százalékán – 2019-es adat szerint 303 ezer hektáron – folyik olyan gazdálkodás, ami a biológiai sokféleséget is szolgálja, ám ide számítják a vegyszerekkel nem kezelt legelőket is. Így valójában csak 185 ezer hektáron folyik öko zöldség-, gyümölcs- és gabonatermesztés. Ez alig több, mint a teljes terület 3 százaléka. A mintaországnak tekintett Ausztriában ez az arány egy 2018-as Eurostat felmérése szerint meghaladja a 20 százalékot. De nem csak ez jelent gondot. A Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse szerint drámai az őshonos, védett erdeink helyzete is. Az állami erdészetek a nemzeti parkok területén is kezelik az erdőket, és szinte kizárólag gazdasági szempontokat vesznek figyelembe. A Bükki Nemzeti Park területén például egy 180 éves bükköst vágtak ki. A parkok igazgatói ugyan felléphetnének a védett erdők érdekében, de ez rendre elmarad. A helyzetet jól jellemzi, hogy még a többségében kormányközelinek tartott alkotmánybíróság is visszadobta az erdőtörvény tervezetét, mert az már számukra is elfogadhatatlannak bizonyult, hogy még a fokozottan védett területeken is a gazdasági érdekek számítanának elsődlegesnek a természet- és klímavédelmi szempontokkal szemben. A hazai környezet- és természetvédőknek az adhat reményt, hogy Brüsszelben az eddigieknél szigorúbban ellenőrzik majd a források fölhasználását, és csak olyan programokra folyósítanak támogatást, amelyek mérhetők és megfelelnek a közösségi zöldmegállapodásban foglalt céloknak. Az AM szerint a jelenlegi hatósági rendszer megfelelő. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásokat a megyei kormányhivatalok folytatják le. A kormányhivataloknak, mint természetvédelmi hatáskörben eljáró hatóságoknak a beruházások engedélyezése során vizsgálniuk kell, hogy a tervezett tevékenység milyen hatással lesz a védett fajok egyedeinek az élőhelyére, vagy a védett természeti területekre.  A kormányhivatalokat politikai kinevezettek irányítják és a környezet és természetvédelmi hatóság egy a többi között, és az egyeztetések során többnyire alulmarad az erősebb lobbiérdekeket szolgáló társszervekkel szemben – jegyezte meg Rodics Katalin. A megoldást egy erős jogosítványokkal bíró környezet- és természetvédelmi minisztérium, illetve a hatósági rendszer újbóli felállítása jelentené.

Ökoturizmus buktatókkal

A biodiverzitástól, a környezet- és természetvédelemtől elválaszthatatlan az ökoturizmus. Jelenleg több mint 800 ökoturisztikai létesítmény található az országban, melyek közel felét a nemzeti park igazgatóságok, felét az erdőgazdaságok üzemeltetik. Az ország ökoturisztikai létesítményei évente ötmillió látogatót fogadnak, ebből 3,3 milliót az erdőgazdaságok. A nemzeti parkok éves regisztrált látogatószáma eléri az 1,6 milliót. Magyarország területének 21 százaléka tartozik a Natura2000 hálózatba, továbbá 29 úgynevezett ramsari-területtel (védett vizes élőhellyel) és 10 nemzeti parkkal rendelkezik - sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az elmúlt években megvalósuló, összehangolt fejlesztéseknek köszönhetően komoly szintugrást értünk el a turisztikai piacon, hiszen egy sor európai színvonalú, minőségi, akadálymentes és környezettudatos beruházások valósult meg - jegyezte meg.  Például a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület magterületén belül, mintegy 60 hektáron fedett sportkomplexum, apartmanházak, 100 szobás 4 csillagos szálloda épülne. A Népszava kérdésére, hogy az Ügynökség kezdeményez-e egyeztetést a helyi civilszervezetek szerint természet- és környezetromboló Fertő-tavi 30 milliárdosra tervezett nagyberuházás leállításával kapcsolatban, kitérő választ kaptuk.  

Egyelőre nem fúr a MOL az Őrségben

Felfüggesztette a MOL az Őriszentpéter tőszomszédságába tervezett próbafúrásra benyújtott engedélyezési eljárási kérelmét a Vas megyei kormányhivatalnál. A felfüggesztés hat hónapig érvényes, ha ez alatt nem újítja meg a cég a kérelmét, az hatályát veszti. Az Őriszentpéter Galambos szer település részének szélső házaitól alig több mint  400 méterre kezdődne a fúrás, miközben a hatástanulmány szerint is 700 méteres körben a zajszint meghaladná meg a megengedett felső határt. A tervek szerint a fúrás 4-6 hétig napi 24 órában tartott volna.  A helyiek szinte kizárólag a turizmusból élnek, s a megélhetésüket veszélyeztetné a kutatófúrás. Így nem meglepő, hogy néhány hét alatt mintegy 20 ezren írták alá az Őrségi Nemzeti Parkba (ŐNP) tervezett kutató fúrás ellen tiltakozó petíciót, s ez motiválhatta a MOL visszakozását. Az esetleges földgázkitermelés pedig környezeti károkkal is járna, és a nemzeti parki, illetve  a Natura 2000-es területen a közvélekedés szerint amúgy sem lehet ipari tevékenységet folytatni. Holoda Attila olajmérnök szerint azonban ez félreértés, mert a védett területeken is lehet például kőolaj vagy földgázmező után kutatni, csak be kell tartani a tevékenységre vonatkozó korlátozó előírásokat. A szakember a Népszavának elmondta, nem csak a helyreállítást, de azt is előírhatják, hogy naponta mennyi ideig működhet a fúróberendezés. Holoda szerint a hazai vállalatok mindig betartják ezeket a szabályokat és a környezetvédelmi hatóság ezt minden estben szigorúan számon kéri. Ha kitermelésre érdemes mennyiségű szénhidrogénmezőt találnak, akkor szintén nagyon szigorú feltételekkel, akár időkorlátozással építhetik ki a vezetéket. A helyreállítás itt sem maradhat el. A szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a tiltakozások hatására a MOL végleg felhagy a Galambos szer melletti kutatófúrással.