Jelentősen, mintegy 20 százalékkal csökkenni fognak a középszintű matematika érettségi új, 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő vizsgakövetelményei. Ugyanakkor közép- és emelt szinten is megjelennek új, elemző típusú feladatok – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből. Középszintről eltűnt például a trigonometrikus függvények (szinusz, koszinusz) értelmezése.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint bár az új követelményrendszer tervezete a matematika esetében kompatibilis az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) – amit tavaly szeptembertől kezdtek bevezetni felmenő rendszerben –, de úgy véli, a felkészítés, különösen emelt szintre, komoly nehézségekbe fog ütközni.
– A felkészítést már a 9. évfolyamban az új rendszer szerint kellett volna elkezdeni, ezért jobb lett volna, ha az új NAT bevezetésekor már a megváltozott érettségi követelményeket is ismerjük. Ráadásul még nincsenek meg azok a feladatgyűjtemények, mintafeladatok sem, amelyek illeszkednek az új követelményekhez, és nagy szükség lenne rájuk a felkészítésben – mondta Totyik Tamás.
A matematikához hasonlóan a középszintű kémia érettségi követelményei is csökkennek a tervek szerint. Erre számítani lehetett, miután a NAT-ban a tantárgy alap óraszámai is csökkentek. Több téma – mint például a nemesgázok tulajdonságai vagy a DNS, RNS szerkezete, felépítése – középszintről felkerült emelt szintre. Változás az is, hogy középszinten a szóbeli érettségi kísérleti részét ki lehet majd váltani projektmunkával, amit önállóan vagy csoportban is el lehet készíteni, szaktanár felügyelete mellett. A vizsgaleírás szerint a projektmunka egy kísérletből vagy megfigyelésből áll, melynek témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd a konzulens szaktanárával egyezteti. A munka folyamatát, eredményeit egy minimum 15 ezer leütés terjedelmű dolgozatban kell összegezni, majd a vizsgán bemutatni. Az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak megkezdéséig kell majd benyújtani. Ha ez nem sikerül, akkor a szóbelin kihúzott tétel B feladatát kell megoldania a vizsgázónak.
A fizika tekintetében a NAT-ban megjelenő új tananyagtartalmak – mint az időjárás, környezetvédelem, különböző járművek működése – bekerültek a követelményrendszerbe is, ugyanakkor a PSZ alelnöke szerint az problémát jelent, hogy több olyan témát is tartalmaz az új követelmények tervezete, amelyek a tantervben nincsenek benne. Középszinten itt is, valamint a biológia tantárgy esetében is megjelenik a projektmunka lehetősége. A biológiánál a PSZ a legnagyobb problémának azt tartja, hogy míg az óraszámok csökkentek, a tananyag mennyisége nem, három helyett most két év alatt kell majd megtanítani, megtanulni ugyanazt a mennyiséget – így viszont a követelményeket még középszinten is úgy lehet majd sikeresen teljesíteni, ha a diákok fakultációnak a biológiát választják.
A tervezeteket megkapta a Nemzeti Pedagógus Kar is, melynek elnöke, Horváth Péter a Népszavának úgy nyilatkozott: a munkaanyagok „nem tökéletesek, de nem is teljesen rosszak”. A legtöbb kérdést szerinte a magyar érettségi új követelményeinek tervezete vetette fel (erről lapunk múlt hétfői számában írtunk részletesebben). A PSZ is a magyar vizsgakövetelményeit tartja a legproblémásabbnak, szerintük az teljes átdolgozásra szorul.
