Előfizetés

Pofon

Az Európai Néppárt már régóta ugyanabban a dilemmában őrlődik, mint az Európai Bizottság. Mit kezdjen azzal a tagjával, amely szembehelyezkedik az uniós alapértékekkel? Az EU alapító atyái nem alakítottak ki olyan mechanizmust, amely megakadályozná, hogy egy tagország visszatérjen a diktatúrához. Igaz, ők természetesnek tartották, hogy egy állam, amely bekerül egy értékközösségbe, nem is kíván kilépni onnan. Tévedtek, amint az Európai Néppártot megalkotók sem számoltak azzal, hogy egy tagpárt majd nyíltan szembehelyezkedik mindazzal, amit a konzervatív pártcsalád képvisel. Míg azonban az uniós alapszerződések módosítására nincs esély, így a magyar kormány megfenyítésére csak nagyon korlátozottak a Bizottság lehetőségei, az EPP-nél az eljárási szabályzat szerdai módosításával végre pontot tehetnek a Fidesz kálváriájának végére. A néppártnál is tudják: már rég meg kellett volna oldani a kérdést, hiszen az EPP-re nagyon rossz fényt vet, hogy megtűr egy olyan pártot, amely hazájában csúfot űz a demokráciából, fittyet hány a jogállamiság alapszabályaira és olyan szólamokat hangoztat, mint azok az euroszkeptikus erők, amelyek az EU jelenlegi vezetésének legnagyobb ellenfelei. Mivel azonban a Fidesz kizárására nem volt meg a kellő többség az EPP-ben, így a magyar párt hosszú időn át a néppárt szégyenfoltja maradt. Az eljárási szabályzat módosítása azonban végleg megpecsételi a Fidesz sorsát, amely várhatóan nem is várja meg, hogy képviselőit szégyenpadra ültessék, inkább saját maga távozik. A megromlott házasság gyors lezárása az EPP számára is könnyebbséget jelentene. S bár a Fidesz nyilván a távozást is világraszóló győzelemnek állítja majd be, valójában óriási vereség a számára. A párt még jobban eltávolodik a neki oly fontos német uniópártoktól, így maradék befolyását is elveszti. Lehet ugyan új szövetséget építeni az euroszkeptikus erőkkel, de az európai geopolitikai helyzet sem kedvez egy ilyen szerveződésnek. Nem kérdés, a Fidesz fennállásának egyik legnagyobb pofonját kapja. 

Világútlevél

Ahogy a vírus elleni harcnak nem lehet hívószava a titkolózás, úgy a tervezett oltási igazolványnál/vakcinaútlevélnél sem lehet(ne) cél a minél kevesebb tudás. Az éppen robbanó harmadik járványhullám idején rosszabbat nem is nagyon tehetne a kormány, mint hogy olyan ismereteket satíroz ki, amelyeknek már a birtokában vagyunk. Pedig a legújabb húzás épp erről szól. Eszerint az oltási igazolványban nem kell szerepelnie annak, kit milyen típusú vakcinával oltottak be. Ráadásul, ha jól értjük, úgy kigyomlálják ezt az információt, hogy még az elektronikus felhőben sem lesz elérhető. Az okokról csak találgatni lehet. Valószínű, hogy mivel egyre több a beoltott Európában, és közeledik az utazási szezon, a megkötések nélküli nyaralások előtt akarják egyengetni az utat akkor is, ha az EU országok jó eséllyel csak az ott alkalmazott vakcinákra (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) adják majd meg a lehetőséget. A lengyeleknél ez már látszik, az Európai Bizottság vezetői pedig eltökéltnek tűnnek abban, hogy ha lesz európai igazolvány, annak tartalmaznia kell, kit mivel oltottak be. Orbánék megint külön úton járnak, és olyan idiótának nézik az uniós tagállamokat, hogy ezt a satírozós trükköt nem veszik észre. Ám az adatgyomlálásból más gond is lehet. Mi van, ha valakinél később erős mellékhatás vagy betegség lép fel, de nem tudjuk, mivel oltották? Vagy ha – miként az szóba került – harmadik dózist is be akarnak adni, de nem tudják, milyen vakcinából kapta az első kettőt az illető? Vagy ha új mutációk jelennek meg, és ezek ellen valamelyik vakcina hatékony, míg egy másik nem? Pontos oltási adatok nélkül jó eséllyel csak vágyálom marad a mindenhova érvényes vakcinaútlevél és a nyugati utazás. Mintha bő 30 évet lépnénk vissza az időben, amikor a keleti blokkból néztük, hogyan utazgathattak világútlevelükkel a szerencsés nyugatiak.  

Víruskampány

Azt már tudjuk, hogy az ellenzéki pártszövetség moslékkoalíció, azt is, hogy ők a halál vámszedői, sőt hogy a halálkampányukkal az életmentő kínai oltóanyag ellen agitálnak, mert nekik csak Brüsszel számít. A járvány alaposan felforgatta az amúgy is viharosnak ígérkező választási kampányt, és a kormánypártok láthatóan a vírust tolják be a közepébe. Nem is tehetnek mást: ez határozta meg az utóbbi egy évet, és ez határozza meg a következőt is. A kormányzat - és az ország - nagy bajban van, a járvány nem csillapodik, a kabinet kezéből végleg kicsúszni látszik a valóság, amit nemcsak a becsmérlő jelzők mutatnak, hanem a tehetetlenség is. Aligha enyhíthetik a lezárásokat, amik már-már elviselhetetlenné teszik a bezártság szociális feszültségeit, és sötét fellegekbe burkolják a gazdaság jövőjét. A józan ész  nagyobb szigort követelne, bármit hozzon is a "nemzeti konzultáció". Mindezt tetézi a vakcinák beszerzése körüli homály és kormányzati maszatolás. Mert meglehet, mind az orosz, mind a kínai oltóanyag tökéletes, "csak" egyetlen feltétel nem teljesült: hogy a két vakcinát az Unió szaktestülete engedélyezze. Ami pedig a Moderna beszerzését illeti, a kormány összevissza beszél. Mint most kiderült, az ár miatt nem igényeljük a nekünk jutó uniós mennyiséget, miközben a kínai oltóanyag egyelőre ismeretlen áron érkezik, az orosz meg alig, mert ott is szűkös a gyártási kapacitás. Az oltás felvétele is zűrzavaros. A szervezetlenséget végülis a háziorvosok nyakába tolták, és most fog kiderülni, hogy a lepusztított rendszer elbírja-e ezt a terhelést is. Az már csak habkérdés a vírustortán: mit segít az élet újraindításán egy olyan oltás, amelyet az EU nem fogad el? Lehet persze a propagandában EU nyakába varrni minden felelősséget, ám a víruskampányban a görcsbe rándult hatalom vesztésre áll. Nem az ellenzék miatt.