Előfizetés

Több mint négy hónapig hiába küzdött egy halászhálóval egy veszélyeztetett bálna

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.02. 10:55
Képünk illusztráció
Fotó: FRANCO BANFI / AFP
Ez a harmadik halott simabálna, amelyet november óta az Egyesült Államok keleti partvidékének déli részén találtak.
Egy újabb, halászzsineget lenyelt példányát találták holtan Dél-Karolina partjainál a világ egyik legveszélyeztetettebb bálnafajának, az északi simabálnának, amelyből már kevesebb mint 400 egyed él az Atlanti-óceán északi részén. A Myrtle Beachtől 25 kilométerre a tengeren holtan talált 11 éves hím bálna több mint négy hónapja vergődött egy halászzsineggel. Az állatot elsőként októberben látták Nantucket partjai mentén a szájából kilógó és a teste mentén végig futó halászeszközzel. A bálnát február közepén Florida partvidékén középső részén észlelték, akkor az amerikai tengeri halászati szolgálat mentőcsapatot küldött a helyszínre, de a szakembereknek nem sikerült megszabadítaniuk az állatot a zsinórtól. Ez a harmadik simabálna, amelyet holtan találtak a jelenlegi ellési szezon novemberi kezdete óta az Egyesült Államok keleti partvidékének déli részén. Biológusok szerint az északi simabálnából már olyan kevés él a Földön, hogy minden egyes példány elvesztése súlyosan visszaveti az erőfeszítéseket, amelyeket a faj kihalástól való megmentésére tesznek. Természetvédők a faj kipusztulásától tartanak, mivel évről évre több állat pusztul el, mint ahány születik. Azonban az idei, április közepéig tartó szezonban eddig 15 újszülött bálnaborjút észleltek a légi megfigyelők, többet, mint bármikor 2015 óta. Mint megírtuk, egy nemrég megjelent vizsgálat szerint jóval nagyobb eséllyel gabalyodnak halászhálókba a bálnák, mint azt korábban vélték. Korábbi becslések szerint évente 300 ezer bálna és delfin pusztul el így, de skót szakértők szerint a simabálnák 60-80 százaléka élete során legalább egyszer halászhálóba akad.
A jelenlegi ellési szezon második áldozatát február közepén hajó ütötte el. A körülbelül két hónapos bálnaborjút az Anastasia nemzeti parkban, St. Augustine közelében találták holtan. A fején és a hátán hajócsavar okozta sérülésekre bukkantak, így a szakértők szerint, bár pusztulásának körülményeit még vizsgálják, az állatot minden bizonnyal egy tengeri jármű gázolta halálra.   Az északi simabálnák novembertől áprilisig az Atlanti-óceán jéghideg északi részéről a melegebb észak-floridai vizekre vonulnak világra hozni utódaikat.

Széncinege-fészekké válhatnak a postaládák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.01. 16:30

Fotó: Orbán Zoltán / MME
Nem kell megijedni, a jelenség ártalmatlan és ideiglenes. Billenőajtóval fedett levélgyűjtővel és mesterséges odúval előzhető meg.
Márciusban számíthatunk idén először arra, hogy széncinege (Parus major) fészkel a postaládába a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye szerint. Az országosan általánosnak, sőt gyakorinak számító jelenséget billenőajtós postaláda, illetve megfelelő minőségű, „B” típusú mesterséges odúk kihelyezésével lehet megelőzni. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat. A szakemberek azt ajánlják, a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára helyezzünk ki alternatív levélgyűjtőt, és értesítsük postást, hogy a postaládánk átmenetileg más feladatot teljesít. A tájékoztatás szerint ilyen esetek akár a nyár második feléig is előfordulhatnak.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat (törpedenevérek és énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei, nagyobb ragadozómadár elejtett pocok zsákmánya) is tartalmazó tápláléklistája; szaporasága (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel); valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe költözés képessége áll. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már fészkét kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.   

Miért a postaláda?

Mint írták, a „techno”-fészkelés hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek. A fészkelőhelyet kereső, majd a fészket építő madarak természetesen nem tudhatják, hogy ez veszélyes. A madarak megszokták, hogy a járdán emberek jönnek-mennek, a levelek, újságok, szóróanyagkötegek kézbesítése pedig olyan rövid ideig tart, hogy nem azt érzik fenyegetőnek, pedig a bedobott levelek veszélyeztethetik a kotló madarat, a tojásokat és a fiókákat is. A szakemberek szerint a postaláda nyílásának betömésével és egy mellé helyezett mesterséges odú kihelyezésével rá lehet venni a széncinegéket az átköltözésre.

Műhold figyeli az esőerdőket Brazíliában

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 13:05

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
Az indiai űrközpontból fellőtt Amazonia 1 segít ellenőrzés alatt tartani a mezőgazdasági tevékenységet is.
Az amazóniai erdőirtásokat is figyeli Brazília első saját fejlesztésű, tesztelésű és működtetésű műholdja, amelyet vasárnapra virradóra bocsátottak fel a Satish Dhawan indiai űrközpontból. Az esőerdők megfigyeléséért felelős brazil űrkutatási intézet (INPE) közlése szerint az Amazonia 1 műhold segít ellenőrzés alatt tartani a mezőgazdasági tevékenységet és az esőerdőket, főleg az Amazonas vidékén. A brazil műhold ötnaponta tud felvételt készíteni a Föld bármely pontjáról. Ez különösen fontos segítség az amazonasi erdőirtások megfigyeléséhez, mert a sűrű ismétlődés növeli az esélyét, hogy felhőmentes időpontokban is készüljön felvétel. Brazil sajtójelentések szerint a 400 millió realos (21,4 milliárd forint) projekt többször is majdnem meghiúsult a pénzhiány miatt. A források szűkössége miatt az INPE épp az Amazonia 1 felbocsátása előtt kényszerült megvonni az ösztöndíjat 100 tudóstól.