Már rövidebb távon is nagy károkat okoz a Fidesznek az Európai Néppártból való távozása. Jelentősen veszít nemzetközi politikai súlyából, mivel a jelenlegi uniós geopolitikai helyzet nem kedvez egy olyan bevándorlásellenes, populista, ultrakonzervatív európai blokk létrehozásának, amely idővel az Európai Néppárt riválisává válhatna.
A magyar kormányfő korábban már próbálkozott az európai jobboldali populista hálózat megalakításával, de a kísérlet kudarcba fulladt. A szövetség egyik tagja az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lett volna. Heinz Christian-Strache pártelnök röviddel az Ibiza-botrány kirobbanása előtt, 2019 májusában Budapesten járt, ahol Orbán Viktor lelkesen így fogadta: „Isten hozta az alkancellár urat!”. Ám Strache hamarosan ment Isten hírével, bukott politikussá vált, kizárták az FPÖ-ből, a Szabadságpárt pedig kiszorult a kormányból és mindmáig nem is talált magára. Sebastian Kurz kancellár Osztrák Néppártjának (ÖVP) EPP-delegációja közben a Fidesz leghevesebb bírálói közé tartozott.
A potenciális populista szövetség másik fontos tagja Matteo Salvini lett volna, aki szintén vezető szerepre törekedett egy ilyen csoportban. 2019 májusában, az akkori európai parlamenti választás előtt olasz belügyminiszterként Milánóban jobboldali radikális nagygyűlést hirdetett, ami az euroszkeptikusok erődemonstrációja lett volna, de a Strache-botrány miatt nem lett az. Felszólalt mások mellett Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) és Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) elnöke, a német Alternatíva Németországért pártot (AfD) irányító Jörg Meuthen, valamint a szlovák populista párt, a Család Vagyunk vezetője, Boris Kollár, aki aztán a pozsonyi parlament elnöke lett.
A gyűlés óta nem egészen két év telt el, s ezalatt tovább vesztett befolyásából a szövetség. Ráadásul épp Salvini int búcsút a populistáknak, hiszen pártja támogatja Mario Draghi olasz egységkormányát. A Liga szavazóinak 80 százaléka helyesnek tartja ezt a lépést, de többen nyilatkoztak úgy, hogy csalódtak „a Kapitányban”, aki a jobboldal széléről most éppen középre kívánja irányítani a Ligát, és egyre közelebb kerülne az EPP-hez.
Ő tehát kiesik. Esetleges szövetségesként Olaszországból Giorgia Meloni és pártja, az Olaszország Testvérei (FdI) jöhetne szóba a Fidesz számára. Orbán Viktor konkrét lépést is tett, múlt héten összefogásra szólította fel az FdI-t, ami annak is a beismerése, hogy elvesztette a Ligát szövetségesként. Nem volt ez túl diplomatikus lépés a magyar kormányfő részéről, hiszen az FdI az egyedüli parlamenti párt Olaszországban, amely nem támogatja Draghi kabinetjét. Melonit egyébként szeptemberben választották meg az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja elnökének.
Orbánnak ezt a levelét hírek szerint igen rossznéven vették a német uniópártok, egyenesen nyílt provokációnak tartották. Erre utalnak Daniel Caspary, a CDU/CSU delegációvezetőjének a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában idézett szavai. Mint leszögezte, a Fidesz csak akkor maradhatna az EPP-ben, ha hitet tesz a keresztény-konzervatív politika mellett. „Ezek viszont nem Giorgia Meloni értékei” – hangoztatta.
Az EP-ben a Liga mellett a Nemzet és Szabadság Európája frakciójában foglal helyet Marine Le Pen pártja. Bár Matteo Salvini a Le Figaro értesülései szerint WhatsApp üzenetekben próbálta nyugtatni a Nemzeti Tömörülés (RN) elnökét, hogy együttműködésüket nem érinti a Liga kormányzati szerepvállalása, a tények nem ezt mutatják. A Liga EP-képviselői néhány hete megszavazták a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alapot, az RN honatyái viszont tartózkodtak. A Ligában már hallani elhatárolódást a Nemzeti Tömörüléstől. Giancarlo Giorgetti, a Liga főtitkárhelyettese, aki a gazdaságfejlesztési tárcát irányítja Draghi kormányában, azt mondta, hogy pártját nem lehet Marine Le Pen tömörüléséhez hasonlítani.
Elvi esélye lehetne ugyan annak, hogy Marine Le Pen pártja, és a Fidesz között jöjjön létre egy potenciális szövetség, amiből idővel egy európai hálózat nőhetne ki, de ezt a lehetőséget is elvethetjük. A 2019-es EP-választás után Le Pen még úgy fogalmazott, „örömmel látná” a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) mellett a Fideszt is a jobboldali radikális képviselőcsoportban, de a francia belpolitikai történések Le Pent is változtatásra ösztökélhetik. Jövőre elnökválasztás lesz, ami az utolsó esélyt jelenti számára, viszont csak akkor nyerhet, ha ő is a centrum felé viszi a pártot. Ez a stratégia akár sikeres is lehet, a Harris ügynökség felmérése szerint ha most kellene választani, Emmanuel Macron államfő mindössze négy százalékkal végezne Le Pen előtt. Francia források szerint egyébként Le Pen Orbán nem egy döntését túl radikálisnak tartotta, ezért sem valószínű a Fidesz és a Nemzeti Tömörülés stratégiai megállapodása.
A német Alternatíva Németországért nem elég erős ahhoz, hogy egy nemzetközi populista szövetség meghatározó szereplőjévé váljon. A párt egy éve folyamatos válságban van, belső konfliktusok sorával kell megküzdenie, s valószínűtlen, hogy ezeket átvészeli a szeptemberi német parlamenti választásig. A német alkotmányvédelmi hatóság ráadásul megfigyelés alá helyezi a pártot szélsőséges megnyilvánulásai miatt.
Egyértelmű tehát, hogy az EPP-bő való kilépés révén jelentősen szűkül a Fidesz európai mozgástere.
