Előfizetés

Szánalmas élet az EPP-n kívül

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.04. 06:00
-
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP or licensors
Távozik a Fidesz az Európai Néppárt EP-frakciójából. Minden korábbinál kedvezőtlenebb geopolitikai helyzetben találja magát, ahol nehéz lesz szövetségesekre szert tennie.
Már rövidebb távon is nagy károkat okoz a Fidesznek az Európai Néppártból való távozása. Jelentősen veszít nemzetközi politikai súlyából, mivel a jelenlegi uniós geopolitikai helyzet nem kedvez egy olyan bevándorlásellenes, populista, ultrakonzervatív európai blokk létrehozásának, amely idővel az Európai Néppárt riválisává válhatna. A magyar kormányfő korábban már próbálkozott az európai jobboldali populista hálózat megalakításával, de a kísérlet kudarcba fulladt. A szövetség egyik tagja az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lett volna. Heinz Christian-Strache pártelnök röviddel az Ibiza-botrány kirobbanása előtt, 2019 májusában Budapesten járt, ahol Orbán Viktor lelkesen így fogadta: „Isten hozta az alkancellár urat!”. Ám Strache hamarosan ment Isten hírével, bukott politikussá vált, kizárták az FPÖ-ből, a Szabadságpárt pedig kiszorult a kormányból és mindmáig nem is talált magára. Sebastian Kurz kancellár Osztrák Néppártjának (ÖVP) EPP-delegációja közben a Fidesz leghevesebb bírálói közé tartozott. A potenciális populista szövetség másik fontos tagja Matteo Salvini lett volna, aki szintén vezető szerepre törekedett egy ilyen csoportban. 2019 májusában, az akkori európai parlamenti választás előtt olasz belügyminiszterként Milánóban jobboldali radikális nagygyűlést hirdetett, ami az euroszkeptikusok erődemonstrációja lett volna, de a Strache-botrány miatt nem lett az. Felszólalt mások mellett Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) és Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) elnöke, a német Alternatíva Németországért pártot (AfD) irányító Jörg Meuthen, valamint a szlovák populista párt, a Család Vagyunk vezetője, Boris Kollár, aki aztán a pozsonyi parlament elnöke lett. A gyűlés óta nem egészen két év telt el, s ezalatt tovább vesztett befolyásából a szövetség. Ráadásul épp Salvini int búcsút a populistáknak, hiszen pártja támogatja Mario Draghi olasz egységkormányát. A Liga szavazóinak 80 százaléka helyesnek tartja ezt a lépést, de többen nyilatkoztak úgy, hogy csalódtak „a Kapitányban”, aki a jobboldal széléről most éppen középre kívánja irányítani a Ligát, és egyre közelebb kerülne az EPP-hez. Ő tehát kiesik. Esetleges szövetségesként Olaszországból Giorgia Meloni és pártja, az Olaszország Testvérei (FdI) jöhetne szóba a Fidesz számára. Orbán Viktor konkrét lépést is tett, múlt héten összefogásra szólította fel az FdI-t, ami annak is a beismerése, hogy elvesztette a Ligát szövetségesként. Nem volt ez túl diplomatikus lépés a magyar kormányfő részéről, hiszen az FdI az egyedüli parlamenti párt Olaszországban, amely nem támogatja Draghi kabinetjét. Melonit egyébként szeptemberben választották meg az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja elnökének. Orbánnak ezt a levelét hírek szerint igen rossznéven vették a német uniópártok, egyenesen nyílt provokációnak tartották. Erre utalnak Daniel Caspary, a CDU/CSU delegációvezetőjének a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában idézett szavai. Mint leszögezte, a Fidesz csak akkor maradhatna az EPP-ben, ha hitet tesz a keresztény-konzervatív politika mellett. „Ezek viszont nem Giorgia Meloni értékei” – hangoztatta. Az EP-ben a Liga mellett a Nemzet és Szabadság Európája frakciójában foglal helyet Marine Le Pen pártja. Bár Matteo Salvini a Le Figaro értesülései szerint WhatsApp üzenetekben próbálta nyugtatni a Nemzeti Tömörülés (RN) elnökét, hogy együttműködésüket nem érinti a Liga kormányzati szerepvállalása, a tények nem ezt mutatják. A Liga EP-képviselői néhány hete megszavazták a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alapot, az RN honatyái viszont tartózkodtak. A Ligában már hallani elhatárolódást a Nemzeti Tömörüléstől. Giancarlo Giorgetti, a Liga főtitkárhelyettese, aki a gazdaságfejlesztési tárcát irányítja Draghi kormányában, azt mondta, hogy pártját nem lehet Marine Le Pen tömörüléséhez hasonlítani. Elvi esélye lehetne ugyan annak, hogy Marine Le Pen pártja, és a Fidesz között jöjjön létre egy potenciális szövetség, amiből idővel egy európai hálózat nőhetne ki, de ezt a lehetőséget is elvethetjük. A 2019-es EP-választás után Le Pen még úgy fogalmazott, „örömmel látná” a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) mellett a Fideszt is a jobboldali radikális képviselőcsoportban, de a francia belpolitikai történések Le Pent is változtatásra ösztökélhetik. Jövőre elnökválasztás lesz, ami az utolsó esélyt jelenti számára, viszont csak akkor nyerhet, ha ő is a centrum felé viszi a pártot. Ez a stratégia akár sikeres is lehet, a Harris ügynökség felmérése szerint ha most kellene választani, Emmanuel Macron államfő mindössze négy százalékkal végezne Le Pen előtt. Francia források szerint egyébként Le Pen Orbán nem egy döntését túl radikálisnak tartotta, ezért sem valószínű a Fidesz és a Nemzeti Tömörülés stratégiai megállapodása. A német Alternatíva Németországért nem elég erős ahhoz, hogy egy nemzetközi populista szövetség meghatározó szereplőjévé váljon. A párt egy éve folyamatos válságban van, belső konfliktusok sorával kell megküzdenie, s valószínűtlen, hogy ezeket átvészeli a szeptemberi német parlamenti választásig. A német alkotmányvédelmi hatóság ráadásul megfigyelés alá helyezi a pártot szélsőséges megnyilvánulásai miatt. Egyértelmű tehát, hogy az EPP-bő való kilépés révén jelentősen szűkül a Fidesz európai mozgástere.

Távolodóban Közép-Európától is

A visegrádi együttműködés már csak papíron létezik, Orbán Viktor a térségben is egyre inkább magára marad, s ez független a Fidesztávozásától az EPP-ből. Szlovákiában 2012-ben még Robert Fico akkori szlovák miniszterelnökkel közös pálinkázással jelezte, mennyire jól megértik egymást. Ficót azonban elsodorta az oknyomozó újságíró, Jan Kuciak meggyilkolását követő felháborodási hullám. Orbán sem az őt követő Peter Pellegrinivel, sem a tavalyi választáson győztes populista Igor Matoviccsal nem került szorosabb kapcsolatba.  Andrej Babis cseh miniszterelnököt nem nevezhetjük Orbán nagy szövetségesének, csak akkor találják meg a közös hangot, ha a bevándorlás elutasításáról van szó. Azért sem léphetnek tartósan együtt az Európát érintő kérdésekben, mert Babis pártja, az Ano az EP liberális frakciójában foglal helyet. Az októberi prágai választás után pedig a maradék jó viszony is megszűnhet. Ha valóra válik a bukmékerek jóslata, akkor a következő miniszterelnök Ivan Bartos lesz, s a kalózpárti politikus Orbán vonalának az egyik legkeményebb cseh ellenzője. 2019-ben a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Babis csak kispályás a magyar miniszterelnökhöz képest. A magyar kormány egyetlen igazi szövetségese Varsó, de a magyar kormány oroszbarát politikája miatt ez a viszony sem felhőtlen . Ráadásul a Jaroslaw Kaczynski nevével jelzett éra sem tart örökké. Lengyelországban 2023-ban rendeznek parlamenti választást és most valószínűtlennek tűnik, hogy a PiS megismételje a 2019-es 43,6 százalékos eredményét. A választók már jobban bíznak az ellenzékben, mint a kormányban, az ország helyzetét csak 29 százalék értékeli jónak, 54 százalék szerint viszont rossz az irány.

Tárt karokkal várja a szélsőjobbosok frakciója a Fideszt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.03. 22:12
Jörg Meuthen
Fotó: AFP/ROLF VENNENBERND
Ugyan még nem eldöntött tény semmi, de van, ahol örömmel vennék a néppártot elhagyó magyar képviselők csoportjának csatlakozását.
Szívesen látják a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőit az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióban -

- közölte szerdán Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt társelnöke, az ID-frakció képviselője az MTI szerint.

Az EP negyedik legnagyobb frakciójában dolgozó német képviselők vezetője közleményében kifejtette: "nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor és a Fidesz tartalmilag sokkal közelebb áll az ID-hez, mint az Európai Néppárthoz (EPP)". Ez a közelség "megmutatkozik a migráció, az identitás és a nemzeti szuverenitás kérdésében" - tette hozzá Jörg Meuthen, megjegyezve, hogy a Fidesz mindig is "az álkonzervatív EPP konzervatív fügefalevele volt". A Németországban a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló párt társelnöke kiemelte, hogy a Fidesz távozása az EPP-frakcióból "mindenekelőtt Manfred Weber (CSU-s politikus, EPP-frakcióvezető) és a CDU/CSU súlyos veresége". Mint írta, az AfD, és minden bizonnyal az ID többi delegációjának részéről senki nem ellenezné a Fidesz csatlakozását, éppen ellenkezőleg, közös meggyőződés, hogy Európa hazafias és szabadelvű erőinek együtt kell működniük. Az ID-nek 76 képviselője van a 704 tagú EP-ben, többségüket az olasz Liga, a francia Nemzeti Tömörülés és az AfD politikusai teszik ki. Korábban lapunk is megírta, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, Novák Katalin azt mondta, nem időszerű beszélni arról, hogy a Fidesz melyik másik - esetleg jobboldali - pártcsaládhoz csatlakozik a jövőben. Jelenleg megfelel számukra az, hogy függetlenként dolgoznak.

Három országnak is Pfizer-vakcinákkal segít be az EU

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.03. 21:30

Fotó: MTVA - Kovács Tamás
Prága szeretné felpörgetni az oltási folyamatot.
Csehország, Szlovákia és Ausztria soron kívül száz-százezer adag Pfizer/BioNTech vakcinát kap az Európai Unió többi tagállamától

- jelentette az IHNED.cz cseh hírportál szerda este, jól értesült forrásokra hivatkozva.

Az MTI szerint az értesülést Andrej Babis cseh kormányfő megerősítette a Twitteren. Babis szerint az uniós tagállamok szerdán döntöttek erről a lépésről, a vakcinákat pedig a jövő hét folyamán szállítják ki az említett három országba. Az IHNED.cz értesülései szerint a három állam támogatását az tette lehetővé, hogy a Pfizer cégnek sikerült növelnie és meggyorsítania a vakcinák előállítását. "Az Európai Unió szolidaritásának köszönhetően a jövő héten plusz százezer Pfizer vakcinát kapunk. Ez lehetővé teszi, hogy felgyorsítsuk az oltási folyamatot, amire nagy szükségünk van" - írta a cseh miniszterelnök a Twitteren, aki egyben köszönetet mondott az uniós partnereknek a szolidaritásért. Csehország a közös uniós eljárás alapján mintegy három millió Pfizer/BioNTech vakcinát rendelt. Ezen kívül Csehországban a Moderna és az AstraZeneca vakcinával oltanak. A csehek az Európai Unióban jóvá nem hagyott vakcinákat nem használják. Csehországban eddig több mint 700 ezer személyt oltottak be koronavírus-elleni vakcinákkal. Jan Blatny egészségügyi miniszter szerint jelenleg naponta mintegy 25 ezer embert tudnak beoltani Csehországban, ezt a következő hetekben legalább napi 30 ezerre szeretnék növelni - írja összefoglalójában a magyar állami hírügynökség.