Előfizetés

Kultúra karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.05. 09:30

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.

Építészeti filmnapok

Elstartolt a 13. Budapesti Építészeti Filmnapok, március 13-áig 17 film debütál a magyar közönség előtt. A Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló, 13. alkalommal megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok programja helyváltoztatás nélküli utazásra invitálja az érdeklődőket, San Franciscótól Koppenhágáig, Havannától Londonig, Marseille-től Dubajig. A mottó Reconnect, azaz a filmnapok fő témája az újrakezdés és az újrakapcsolódás. Olyan döntések és kérdések következményeit láthatjuk a filmeken, amelyek meghatározzák mindennapjainkat. Egyén és közösség újra egymásra találása, a szolidaritás, a másokkal szembeni empátia, a természettel való tudatosabb, érzékenyebb viszony, a környezetszennyezés nélküli utazás, valamint a fenntartható fejlődés víziója. Budapest Távmozi

Tóth Dániel dalpremierje

Tóth Dániel jelenleg Bécsben végzi tanulmányait a zeneművészeti egyetem jazz-ének szakán. Októberben részt vehetett a HOTS könnyűzenei exportiroda Songlab pályázatán, amely az NKA Hangfoglaló programjának támogatásával valósult meg. A pályázat keretében We Can't Find A Way című szerzeményét Jake Gordon angol producer segítségével fejezhette be, aki többek között olyan előadók hangmérnöke volt, mint Emeli Sandé és JP Cooper. A dalhoz Bécs belvárosában készült klip, ami ma debütál a YouTube-on. A dal fő üzenete: e felgyorsult, digitális világban is próbáljunk meg több időt tölteni azokkal, akiket szeretünk. A klip az alábbi linken érhető el: https://youtu.be/quWGqHuHnds

Pályázati színjátékok - a kulisszák mögött zajlanak az igazgatóváltások

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2021.03.05. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Miközben a színházak hónapok óta nem fogadhatnak nézőket, a kulisszák mögött zajlanak az igazgatóválasztások, többnyire előre borítékolható minisztériumi forgatókönyvekkel.
A tavalyi törvénymódosítás keményen érintette a színházigazgatók kinevezési gyakorlatát. Miközben a jogszabály csak annyit rögzít, hogy a vegyes fenntartású színházak esetében meg kell egyezniük az igazgató személyéről a fenntartóknak, ez praktikusan akár zsarolási helyzetet is eredményezhet. Gondoljunk csak Egerre, ahol a város szembe ment a szakmai bizottsággal, ki is nevezte Szőcs Arturt, de mivel ebben az esetben az állam kivonult volna a finanszírozásból, a város visszakozott és mégis a korábbi direktor, Blaskó Balázs maradt az igazgató. Kompromisszumos megoldást választott végül Pécs is. Szombathelyen is az egyszerűbb variáció jött be: akárcsak a baranyai megyeszékhelyen, a társulat egyik tagja viszi tovább a színházat.   

Botrány nélkül

Az ellenzéki vezetésű Szentendrén a héten az előző példákra rácáfolva viszonylag csendes, botrányoktól mentes kinevezés történt, hiszen a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnöke, a Budapesti Operettszínház volt főigazgatója, Lőrinczy György kulturális menedzser lett öt évre a Szentendrei Teátrum igazgatója. Lőrinczynek egy vetélytársa volt: Réczei Tamás dramaturg, aki tizenkét éven át Cseke Péter igazgató mellett a kecskeméti teátrum művészeti vezetője volt, jelenleg pedig az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője, Köves Slomó kulturális tanácsadójaként tevékenykedik. Mindkét pályázó kötődik a Dunakanyarhoz, Réczei Szentendrén él. Úgy tudjuk, a szakmai bizottság Lőrinczyt javasolta, a nyolc fős kuratóriumból a város delegáltjai közül csupán ketten nem szavaztak rá, ám így is meggyőző többségűnek mondható a rá adott voksok aránya. Végül a polgármester a közgyűlés tagjaival online konzultálva elfogadta Lőrinczy ajánlását és a komoly szakmai rutinnal és kapcsolatrendszerrel rendelkező kulturális menedzsert nevezte meg jövőbeli igazgatónak. Információink szerint a leendő direktor felajánlotta Réczeinek, hogy működjenek együtt. Lapunk úgy tudja: az EMIH rövidesen egy új alapítványt hoz létre, amely művészeti produkciókat támogat, a vezetője pedig Réczei Tamás lesz.    

A város dönthet

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház élére ketten pályáztak: a teátrumot 2016 óta vezető Őze Áron és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kulturális államtitkárságának főosztályvezetője, Ragány Misa. Nem lenne példa nélküli egyébként hogy minisztériumi pozíciójú személy színházat vezetne: Fülöp Péter az EMMI helyettes államtitkáraként a kaposvári Csiky Gergely Színház direktora. Ragány indulása mégis hordoz némi pikantériát, annál is inkább, mert az eddig színházvezetői gyakorlattal nem rendelkező osztályvezető igyekezett inkognitóban maradni, az Index szerint nem kívánta magát felfedni. (Hacsak az nem számít az EMMI-nél színházvezetői gyakorlatnak, hogy Ragány sajtós-marketinges volt a Békéscsabai Jókai Színháznál akkoriban, amikor a teátrum vezetője a jelenlegi kulturális államtitkár, Fekete Péter volt.) A portál arról is írt, hogy a szakmai bizottság öt tagját levélben maga az egyik jelölt, vagyis a főosztályvezető titkársága delegálta. Ha már szakmai bizottság, a mostani törvény azt a furcsa helyzetet hozta létre, hogy az általában kilenc fős testületbe négy tagot küld a minisztérium szakmai tanácsadó testületeként működő Színházművészeti Bizottság, egyet maga a miniszter és így könnyen többséget tudnak alkotni. Úgy tudjuk, Dunaújvárosban azonban ugyanannyian szavaztak Ragányra és Őzére is, öten-öten. Ez azt jelentheti, hogy az öt minisztériumi delegált közül egyvalaki – megbontva az eddig politikai szavazási egységet – mindkét jelöltet támogatta. Így a bizottság mindkettőjüket ajánlja igazgatónak az ellenzéki városvezetésnek. Tehát a direktor személyéről a város dönthet.  

Vidnyánszky is beszállt

Nagy falatnak számít a győri teátrum. Több ok miatt is: először is Borkai Zsolt polgármester távozása óta szenvedélyes helyi polémia bontakozott arról, mi legyen a jelenlegi színházépülettel. Korábban a felújítását tervezték, tervpályázatot is kiírtak rá, de az új városvezető más koncepciót pártolna. Mégpedig egy új, funkciójában a pécsi Zsolnay Negyedre emlékeztető zöldmezős beruházást, ahol egy új kulturális központban helyet kaphatna a színház mellett a balett, és a Filharmónia is. Érdekesség, hogy a régi épületre (ami nem is annyira régi, hiszen a hetvenes években épült) annak a Sándor Jánosnak a tervező cége nyerte meg a tervpályázatot, aki a mostani direktorválasztáson indult is. Ám az utolsó pillanatban formai okokból érvénytelenítették a pályázatát, mert nem felel meg a kiírásnak, vagyis nincs szakirányú felsőoktatási képesítése (építész diplomája van.). Így végül három aspiráns maradt. Egyikük Markó Róbert, a Győri Vaskakas Bábszínház művészeti vezetője. Az általa intézmény szakmai körökben progresszívnek számít, Markó közzétett pályázatában is egy modern, nyitott színházat képzel el. Maradna a pozíciójában Forgács Péter, aki tíz éve irányítja a győri színházat. Egy videóinterjúban ugyan szóvá tette, nem érti, miért csak két évre írták ki a pályázatot, és ha már így van, miért változtatnak pandémia idején. Ha marad, egyszerűen átemelné a következő évadba a most kényszerűen nézők nélkül, zárt körben bemutatott előadásokat, illetve színre vinné a Moulin Rouge című világhírű musicalt. A zenés műfaj a pályázat favoritjának számító Bakos-Kiss Gábor számára sem idegen. Bakos-Kiss – ahogy fogalmazott egy bemutatkozó kisfilmben – Győrbe nősült, egyébként a Nemzeti Színház tagja, nemrég vendégként játszott az Operettben is Vidnyánszky Attila rendezésében. Győri álmai előadásának az Anyegint nevezte meg a világhírű, legutóbb Magyarországon a Nemzeti Színházban rendezett Silviu Purcarete színrevitelében –igaz, a Co-Opera koprodukciójában, ők viszont valószínűleg más városba is vinnék a produkciót. Más, a Magyar Teátrumi Társaság közelében lévő rendezőket is ígér, mások mellett Bozsik Yvette és Szente Vajk is dolgozna Győrben, ha Bakos-Kiss nyer. Arra pedig nagy az esély. A szakmai bizottság tegnap hallgatta meg a jelölteket, a testületben pedig bent ült Vidnyánszky Attila is, őt Vincze Balázs, Rázga Miklós és Somogyi-Tóth Dániel mellett a Színházművészeti Bizottság delegálta a grémiumba. Úgy tudjuk: nem várható meglepetés, mivel a bizottság nagy többsége Bakos-Kisst támogatta.   

Szolnokon is megvan a favorit

A szolnoki színház élére hárman pályáztak – közölte a Magyar Narancs. Aspirál a posztra Barabás Botond, a színház jelenlegi színművésze, Kiss József, a teátrum korábbi művészeti vezetője és Szolnoki Tibor színművész, művészeti vezető. Mint ismert, a színházat 2007 óta vezető Balázs Péter – aki nyíltan felvállalta, hogy szimpatizál a kormánnyal – bejelentette, hogy nem indul a posztért. A lap szerint a direktori szék várományosa Barabás Botond, akit az orgánum a fideszes polgármester jobb kezének közeli rokonaként, a színház sajtósának a férjeként is titulálnak. 

Elhunyt Palcsó Sándor kétszeres Liszt-díjas operaénekes

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.04. 13:36

Fotó: Shutterstock
A Magyar Állami Operaház örökös tagja kilencvenegy éves volt. Pályafutása alatt kitüntetések sorával ismerték el a művészetét.
Életének 92. évében csütörtökön elhunyt Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja – közölte a dalszínház. Palcsó Sándor búcsúztatásáról később intézkednek. A karaktertenor 1929-ben született Pécsett, énektanulmányait a Honvéd Művészegyüttes kariskolájában végezte Kis István és Érsek Mária tanítványaként, 1952 és 1957 között a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának szólistája volt. Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, ezt követően az intézmény sokoldalú művésze lett, aki több mint 70 opera tenorszerepét alakította. Palcsó Sándor magyarországi karrierje mellett rendszeresen fellépett Európa több országának – az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Ausztria, Németország, Svédország, Norvégia, Dánia és Bulgária – színpadain is. Hangját és alakításait rádió- és televíziófelvételek őrzik, a Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett és népdal felvétele található a szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig 15 filmben működött közre. A Liszt Ferenc-díjat két alkalommal, 1962-ben és 1971-ben is odaítélték neki, 1974-ben érdemes művész, 1980-ban kiváló művész elismerésben részesült, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2010-ben középkeresztjét is megkapta. A Magyar Állami Operaház 2014-ben vette fel örökös tagjai közé.