Dubai;

- Rabság a mesterséges paradicsomban

Ha a mesebeli királylányt elrabolja a sárkány, egy királyfi előbb-utóbb kiszabadítja a vártoronyból. De kitől remélhet segítséget Latifa hercegnő, a dubaji emír lánya, aki a saját apja foglya?

„A fürdőszobában csinálom ezt a videót, mert ez az egyetlen helyiség, aminek zárható az ajtaja. Fogoly vagyok. Rabként tartanak bezárva. Az életem nem az én kezemben van.” E drámai üzenetet egy 35 éves, kapucnis melegítőfölsőt viselő nő küldte a világnak. Sápadtan, megviselten, de összeszedetten beszél, angolul. Latifa al-Maktúm hercegnőt három éve tartja fogságban apja, Dubaj emírje. Vád, tárgyalás, ítélet nélkül. Bűne annyi, hogy a maga életét élné. Mohammed bin Rásid sejk aranykalitkában tartotta, nehogy el­csábítsa a nyugati nők függetlensége. Házon belül középkori ön­kény­úrként viselkedik a gazdaságot modernizáló milliárdos uralkodó (lásd keretes írásunkat).

A megrázó monológot a hercegnő egy becsempészett okostelefonnal vette fel tavalyelőtt, és a BBC Panoráma című műsora mutatta be februárban. „Attól, hogy egy villában tartják, ne tegyünk úgy, mintha ez rendben volna – figyelmeztet Ken Roth, a Human Rights Watch igazgatója. – Ezt a nőt bezárták. Gyakorlatilag magánzárkában van, csak az őreit láthatja. A magánzárkát pedig széles körben a kínzás egyik fajtájának tekintik, amikor hosszúra nyúlik, ahogy jelen esetben is.” Azóta minden kapcsolat megszakadt Latifával. Barátai félnek, hogy lebukott a telefonnal, és büntetésből még rosszabb körülmények között sínylődik. Az ENSZ bizonyítékot vár az Egyesült Arab Emirátusoktól, hogy a hercegnő életben van.

Nyolc nap a szabadság

 I’m free, szabad vagyok, írta Lafita ismerősének a Whatsappon, 2018 február végén. Egy jachton ült, és úgy tűnt, akciófilmbe illő menekülése sikerül. Régóta tervezgette ezt a második szökést. Elsőre, tizenhat évesen elkapták a határon, utána három évet töltött magánzárkában, elmondása szerint meg is verték. Ezúttal egy francia üzletember és exkém, Hervé Jaubert segített, akivel titkon tartott kapcsolatot finn capoeiraedzőjének közvetítésével. Tiina Januhiainen végig ott volt Latifa oldalán, ahogy autóval átjutottak a szomszédos Ománba, tengerre szálltak, csónakkal, majd jet-skível nemzetközi vizekre értek. Ott vette fel őket az amerikai zászló alatt hajózó jacht. Indiába tartottak az óceánon. Az volt a terv, hogy Latifa az Egyesült Államokba repül, és menedéket kér.

Nyolc napig élvezhette a szabadság mámorító, sós levegőjét. Már­cius­ 4-én feltartóztatta őket egy másik hajó, fegyveresek rontottak a fedélzetre. A hercegnő akkor is a fürdőszobába zárkózott be, de füstgránátokkal előkényszerítették. Harcolt, rúgott és harapott, amíg injekciós tűt döftek belé. Elmondása szerint egy indiai hadihajóra vitték, de hiába bizonygatta, hogy nem követett el semmit, nincs ellene elfogatóparancs, nemzetközi vizeken vannak. Tiina, a tánc­oktató szerint a végletekig kétségbeesett fiatal nő azt mondta: inkább lőjék agyon, csak vissza ne vigyék az Emirátusokba. Visszavitték.

Nyugati barátai ezek után publikálták azokat a videókat, amelyeken Latifa az életéről, helyzetéről, vágyairól beszél. Ezeket minden eshetőségre felkészülve („just in case”) rögzítette, mielőtt nekivágott az is­meretlennek. Külföldi segítőit két hét fogság után kiebrudalták Dubajból. A hercegnő maradt, és eltűnt a világ szeme elől. Hivatalosan azt közölték, hogy pszichiátriai kezelésre szorul, az emberrablás pedig „mentőakció” lett. Meglepetésre ehhez a narratívához csatlakozott Mary Robinson volt ír köztársasági elnök, az ENSZ korábbi emberjogi főbiztosa. Úgy nyilatkozott, hogy Latifa „zavart fiatal nő”, bipoláris hangulatzavarban szenved. Találkozójukról fényképeket is kiadtak. Rászedték mindkettejüket.

Kronológia1949 - Mohammed bin Rásid al-Maktúm születése 1981 - Lánya, Samsza hercegnő születése 1985 - Kisebbik lánya, Latifa hercegnő születése 2000  - Samsza szökési kísérlete és elrablása 2002 -  Latifa első szökési kísérlete 2004 - Mohammed feleségül veszi Haja hercegnőt 2006 - Mohammed hivatalosan is Dubaj uralkodója 2008 - Latifa találkozik nővérével 2018 -  Latifa második szökési kísérlete 2019 - Haja, az uralkodó felesége Londonba menekül; Latifa üzeneteket küld egy becsempészett telefonon 2020 -  A brit bíróság kimondja, hogy Samszát és Latifát elrabolták; Latifától nem jön életjel

A nagy átverés

„Nagy hibát követtem el”, nyilatkozott a múlt héten Mary Robinson. Őt Haja hercegnő, az uralkodó felesége hívta meg, és már előre közölte Latifa „diagnózisát”. Megszervezte a rövid személyes találkozót, és kérte az ír vendéget, kerülje a kényes témákat. Ugyanakkor Latifának azt mondta nála csupán 11 évvel idősebb mostohaanyja, hogy ez a beszélgetés egyfajta teszt. Ha „jól reagál”, ígérte, akkor enyhítik a szigort, talán szabadon is engedik. Így a két félrevezetett nő udvariasan eldiskurált személytelen témákról, miközben egy pillanatra sem maradhattak kettesben.

Már Robinson asszony is aggódik Latifáért. Tiináéknak sikerült kapcsolatot teremteniük a fogollyal. Finn bizalmasa többször is beszélt vele a becsempészett telefonon, ekkor készültek a legutóbb nyilvánosságra hozott üzenetek is. Latifa hercegnőt, mint beszámolójából kiderül, kíméletlenül elszigetelik. Elsötétítették az ablakait (az állandó mesterséges fény magyarázhatja feltűnő sápadtságát is). Az utolsó videókból süt a rémület. „Mindennap féltem a biztonságomat, az életemet. Nem tudom, hogy túlélem-e ezt a helyzetet. A rendőrök fenyegetnek, hogy fogságban leszek egész életemben, és többé nem látom a Napot. Itt nem vagyok biztonságban.” Amióta elszakadt a drót, nincs életjel.

Még két szökés

  Alig három hónappal Mary Robinson dubaji útja után drámai fordulat következett. Haja emírné, aki segített a megtévesztésben, megszökött. Ő volt a hat feleség közül a „celeb”, az egyetlen, aki nyilvánosan szerepelt az uralkodó oldalán, főleg lóversenyeken. Haja ugyanis olimpikon lovas és született arisztokrata: a néhai Husszein jordániai király lánya (II. Abdalláh jelenlegi uralkodó féltestvére, az őseit a Prófétáig visszavezető hásimita dinasztia szülötte). Mohammed állítólag azért kezdett ellenségesen viselkedni vele, mert foglalkozott Latifa ügyével. Haja viszont, állítása szerint, csak ekkor tudta meg, mit művel az uralkodó szökésen kapott lányával.

Ezek után az asszony sem érezte magát biztonságban, Angliába menekült, és magával vitte két kis­gyermekét is. Őket egy német diplomata segítette a bulvárlapok szerint. Haja brit bírósághoz fordult, amely kimondta, hogy megfenyegették, Latifát elrabolták és jogszerűtlenül tartják fogva, ugyanakkor kétségbe vonta a gyermekfelügyeletet követelő sejk jóhiszeműségét. Az elhagyott férj dühében verset írt, és kitette az Instagramra. „Áruló” feleségének meg­üzente: „hazug napjaidnak vége”. A feldúlt emír, hosszú idő óta először, kihagyta a szezon legnevesebb ang­liai lóversenyét, az Epsomi Derbyt. Az asszony jelenleg ismeretlen helyen rejtőzködik bosszúja elől.

Latifa egyik üzenetében sürgette, hogy a brit hatóságok vizsgálják ki újra nővére eltűnését. Samsza hercegnő tizennyolc évesen, egy angliai családi birtokról szökött meg az ezredfordulón. Az apja nem értesítette a rendőrséget, a saját embereit küldte a nyomába. Két hónappal később egy cambridge-i utcáról arab férfiak elrabolták. Erőszakkal helikopterre rakták, majd Franciaországból magánrepülővel szállították Dubajba. Mindjárt negyvenéves, de azóta sem mutatkozott nyilvánosan. Samsza hosszú időt töltött magánzárkában, vélhetően bántalmazták is. Latifa találkozott vele, és siralmas képet festett az állapotáról. Úgy látta, nővére erős nyugtatók hatása alatt volt, alig állt a lábán. Megtörtnek tűnt, mint aki feladta a kilátástalan harcot.

Legek lovasaA 71 éves Mohammed bin Rásid al-Maktúm maga a megtestesült dúsgazdag arab olajsejk. Dubaj uralkodója, az Egyesült Arab Emirátusok alelnöke és kormányfője egy személyben. Gyengélkedő bátyjától vette át a monarchia irányítását a kilencvenes években, hadügyminiszteri címét pedig már azóta viseli, hogy országa függetlenné vált Nagy-Britanniától (1971). Trónörökösként Cambridge-ben tanult angolul, féléves kiképzést kapott az aldershoti kadétiskolában. A nyugati kultúrában szerzett jártassága tette sike­ressé. Dubajt nemzetközi üzleti, pénzügyi, légi, turisztikai központtá fejlesztette: csillogó-villogó felhőkarcolók emelkedtek a sivatagból az Perzsa (Arab)-öböl partján. Hárommilliónál több külföldi lakik a városban, amelynek a múlt század közepén negyvenezer lakosa volt. Egyre kevésbé függ az olajtól: GDP-jének csupán 5 százalékát adja a folyékony arany. Mohammed sejk mert nagyot álmodni. Legekbe szökő ambícióira jellemző, hogy jelenleg az övé a földkerekség legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa és legnagyobb bevásárlóközpontja, a Dubai Mall. Jelképpel ér fel az impozáns mesterséges síparadicsom is. Mindamellett a nagy ingatlanbiznisz kockázatos játék: a pénzügyi válság idején csak a testvéri emírség, Abu Dzabi gyorskölcsönével úszták meg az összeomlást (2008). Mohammed bin Rásid al-Maktúmot még a hangzatos címeknél, milliárdos profitnál, égig érő toronynál is jobban izgatják a lovak. Gyerekfejjel a tengerparton vágtatott, majd Angliában lett a lóverseny szerelmese. Az övé a sportág egyik legkomolyabb istállója, a Godolphin; Angliában, az Egyesült Államokban, Írországban, Japánban és az Emirátusokban is vannak létesítményei. Lovai hatezer versenyt nyertek meg 1992 óta, közülük 315-öt a rangos Group One sorozatból. A lósport összehozta az angol királynővel: a Royal Ascot derbin együtt kapták lencsevégre II. Erzsébetet és a viktoriánus eleganciával öltözött Mohammedet. Szívesen fényképezkedett díjugrató feleségével is, amíg Haja le nem lépett. Dubaj­ban nő nem vezethet autót, és még nagyon sok mindent nem csinálhat, vagy csak férfi (férj, apa, fivér) felügyeletével. Az uralkodónak hat felesége és 30 gyermeke van, minden jel szerint zsarnokként bánik velük.

Tóth Krisztina író-költő a minap azt nyilatkozta, hogy Jókai Az arany ember című művét, illetve Szabó Magda Bárány Boldizsárát ki kellene húzni a kötelező olvasmányok listájáról, mégpedig a bennük szereplő nőalakok ábrázolása miatt. Jókai művében ugyanis „Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja”, vagyis „rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit”, míg „Noémi szerelmes, de osztozik a férfin”, viszont „sose kérdez, csak örül”, „nem lázadozik, hanem csinosan várja Timárt”. Az írónak a Bárány Boldizsárral is hasonló a gondja, hiszen abban Borbála „szerény, halkszavú, szorgos”, ezzel szemben az apa, Bertalan „zord, kevés szavú”, amikor pedig Boldizsár elcsavarog, „komoran lecsatolja a nadrágszíját”. Tóth kijelentése az interneten máig tartó porvihart kavart, kommentelők garmadája fejtette ki ellenérveit, hol finoman, hol támadóan. Később a szerző egy Facebook-posztban reagált, kitérve arra is, hogy betiltásról senki nem beszélt, tőle csak a véleményét kérdezték, melyet csak szabad elmondania. Mi történik azonban akkor, ha az interjú szövegétől egy kissé eltávolodunk, és az író által felvetett problémát megpróbáljuk szélesebb társadalmi-kulturális szempontból megvizsgálni?