Előfizetés

Üzleti célú dubajozás és síelés a pandémia árnyékában

Batka Zoltán Kósa András Unyatyinszki György Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.10. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A NER-közeli luxusrepülő egzotikus országok és Budapest között ingázik, de nem csak a gazdasági és politikai elit utazgat külföldre.
„Inkább azzal van most a baj, hogy érkeznek be mutánsok, vagy hurcolnak be mutánsokat Magyarországra ilyen exkluzív, vagy ilyen különleges üdülőhelyekről hazatérő honfitársaink: Tanganyika, Maldív-szigetek, Dubaj” – többek között ezzel magyarázta Orbán Viktor egyik rádiónyilatkozatában, hogy miért olyan erős a járvány harmadik hulláma. A luxus turistaparadicsomok megnevezése azért is érdekes, mert a sajtó a napokban többször is foglalkozott azzal, hogy a NER-elit és a kormányzati politikusok által is használt magánrepülőgép többször is megjárta a Maldív-szigeteket, Valentin-napon pedig kint járt Dubajban. Amikor az Alfahír nevű portál megpróbálta lefényképezni, kiket szállított a gép, a kiszolgálószemélyzet mindent megtett annak érdekében, hogy a fotós ne tudjon képeket készíteni. Úgy fest, nemcsak a gazdasági és politikai elit utazgat külföldre csöppet sem tartva a vírustól. A Kleine Zeitung napilap szerint megugrott az Ausztriában ideiglenes lakcímmel bíró honfitársaink aránya. Ugyan nyugati szomszédunk tiltja a turisztikai célú beutazást, az sípályához tartozó településen élők szabadon síelhetnek – ha kedvező az időjárás, Ausztriában húsvétig is kitarthat a síszezon. Az osztrák lap szerint Turrach településen karácsony óta 700-zal nőtt az ideiglenes lakcímmel bírók száma, csak az egyik üdülőbe 36 magyar jelentkezett be. Ugyanakkor feltűnően megszaporodtak az „üzleti utak” is. A Kleine Zeitung szerint Kreischbergben a magyar tulajdonú Club Hotelben két tucat magyar tartózkodott, amikor a rendőrség ellenőrzést végzett. A Népszava érdeklődésére a hotel készséggel válaszolt: Király Ádám szállodavezető szerint a lap téves számot közölt: nem is 24, hanem 19 magyar volt náluk az ellenőrzés idején, hét vendég, köztük három „üzletember”, akiket kiskorú gyermekeik is elkísértek, valamint 12 főnyi személyzet, akik életvitelszerűen laknak és dolgoznak Ausztriában. Ők – mivel turistákat nem fogadhatnak –, „az épület felújításán dolgoznak”.  A hotel az Osztrák Kereskedelmi Kamarától és a Szállodaszövetségtől is állásfoglalást kért korábban a vendégek ellenőrzésével kapcsolatban, ez alapján minden esetben a munkáltatónak kell igazolnia, hogy munkavállalója valóban üzleti célból jött Ausztriába. Az igazolás hitelességét a szálloda nem ellenőrizheti, hiszen nem hatóság. Egy névtelenséget kérő, az osztrák szállodaiparban jártas szakember ugyanakkor azt mondta lapunknak, mivel az ideiglenes bejelentkezés egyszerűen és gyorsan megy – utóbbihoz elég egy ott élő ismerős, s az egész procedúra online elvégezhető –, tapasztalatai szerint sokan használják ki a lehetőséget egy kis síelésre, nemcsak magyarok, hanem svéd, brit, német állampolgárok is. Ráadásul engedélyezett a tranzitút, ezért akadnak olyanok, akik erre hivatkoznak a határon, majd feketén megszállnak a kis sípályák közelében magánszállásokon. Információink szerint az „illegális sítúrázók” saját maguk menedzselik útjaikat – ugyanis a lapunk munkatársai által „inkognitóban” megkeresett utazási irodák mindegyike elzárkózott attól, hogy megszervezze a kért kiutazást. Szakmai forrásunk „elképzelhetőnek, ám minden bizonnyal nem jellemzőnek” nevezte az osztrák lap által tárgyalt ügyet, hozzátéve: a legvalószínűbb, hogy olyan vendégek folyamodhattak ehhez megoldáshoz, akik évek óta összejártak telente síelni és az idén sem akarták kihagyni a szezont. 

Kettős üzenet Orbántól

A Fidesz akkor sikeres, ha sok hangon tud játszani – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző Orbán Viktor miniszterelnök és Fürjes Balázs a Miniszterelnökség államtitkárának urizálást kritizáló nyilatkozatairól. Szerinte a Fidesznek sokféle szavazót kell megszólítania a 2,8 milliós táborából, köztük ingadozókat, akik “befogott orral szavaznak” a Fideszre. A politológus szerint ezt a réteget zavarja a miniszterelnök veje, Tiborcz Istvánnak, valamint Mészáros Lőrincnek a gazdagodása, életmódja. A politológus szerint Orbán és Fürjes empátiát közvetítenének a szavazók felé, mondván: értjük a problémátokat, de ettől még ne szavazz az ellenzékre, igyekszünk rendet tartani a saját körünkben. – Orbán Viktor nem csak a választóknak, hanem a belső politikai holdudvarnak is üzent, hogy nagyobb visszafogottságot vár el a korábban urizáláson kapott köröktől – mondta Nagy. - U. Gy.

Könnyen beszerezhető engedély

Nincsenek tömeges visszaélések az üzleti célú úti igazolásokkal; a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) legalábbis nem tud ilyen etikátlan gyakorlatról – mondta kérdésünkre Perlusz László, a szövetség főtitkára, hangsúlyozva, hogy a VOSZ ezt nem is tűrné el. Igazolást ettől függetlenül könnyen készíthet vagy készíttethet bárki, még akkor is, ha egyéni vállalkozóként vagy egyszemélyes kft.-t működtetve dolgozik. Az okmány akkor szabályos, ha tartalmazza az utazás konkrét célját, és gazdasági-üzleti okát, a munkáltató jóváhagyását, valamint ha cégszerű aláírás és két tanú aláírása is hitelesíti. Ha cég egyszemélyes vállalkozás, akkor az ő szignója is elég az érvényességhez. Perlusz arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályos, a határellenőrzésen is elfogadott igazoláshoz érdemes a rendőrség vagy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján megtalálható igazolásmintákat le- és kitölteni. Az osztrák síparadicsomokban lebuktatott magyarok ügyében megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is, de jelezték: „külföldi országok hatóságai által tett intézkedésekről a magyar rendőrség információval nem rendelkezik, azokról statisztikát nem vezet.”

Épp a válság közepén vonták be a védőhálót azok alól, akiknek lakhatása veszélybe kerülhet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.10. 06:00

Fotó: Népszava
Most ugyan hozhat pár milliárdot a kormánynak az eszközkezelő felszámolása, ám így valódi segítség nélkül maradnak azok, akiket lakásvesztés fenyeget.
Hárommilliárd forint bevételre számít a kormány a bukott devizahitelesek lakásainak kiárusításából az idén. További 500 milliót pedig a megmaradt bérlőktől lakbér címén remél – derül ki egy, a Parlament honlapján elérhető, a költségvetéshez még tavaly készült dokumentumból. S ez csupán a kezdet, hiszen a tavaly bezárt Nemzeti Eszközkezelő Zrt. több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel 2012-től a megugrott hiteltörlesztésüket fizetni nem tudó tulajdonosoktól. Ezek könyv szerinti értéke csaknem 140 milliárd forintra rúgott. A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők lakás-visszavásárlását lehetővé tévő törvényjavaslatot 2018 novemberében nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A részletszabályokat meghatározó kormányrendeletből egyértelművé vált, hogy a cél a program teljes felszámolása. A lakásokat alacsony áron vehették meg a vevők, és további kedvezmény járt az egyösszegű vásárlásért. Budapesten átlag 6,2 millió forintot, az agglomerációban kicsit többet 7,5 milliót fizettek a lakásokért, a községekben pedig elég volt 2,5 millió az újbóli tulajdonossá váláshoz. A szakértők és a segítő civil szervezetek ennek ellenére kétkedtek a kormányzati akció sikerében. Ezt a vélelmet erősítette a bérlők által felhalmozott jelentős lakbérhátralék. A záró beszámoló szerint 270 napon túli tartozások összege 789 millió forint volt. Mindezek után kérdéses volt, hogy honnan is lesz pénzük a bérlőknek a lakások megvásárlására. Végül az egykori adósok mintegy kilencven százaléka, több mint 27000 család döntött a visszavásárlásról. Közülük 5630 bérlő egy összegben fizetett az ingatlanért. (A lakbérhátralékot vagy közüzemi tartozást felhalmozó rossz adósok ajánlatot sem kaptak az eszközkezelőtől.) A kiárusítás végére – a nemzeti vagyonkezelő közleménye szerint – jószerivel csak a hátralékosok sokasága, 4600 bérlő maradt. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t tavaly októberben bezárták. A megmaradt bérlőket és ingatlanjaikat az Antall-kormány által létrehozott Teleki László Alapítvány (TLA) feladatellátásának támogatására létrehozott, majd az alapítvány megszűnésével a magyar állam tulajdonába került TLA Vagyonkezelő és hasznosító Kft.-re bízták. Fő feladatuk a bajba jutott devizahitelesektől felvásárolt lakások gyorsított végkiárusítása és a pénz beszedése. A céget hiába kerestük kérdéseinkkel. A Nemzeti Eszközkezelő tavaly őszi bezáratása aligha tekinthető egyszeri bevételnövelő akciónak, hiszen az eladott 27 ezer ingatlan teljes 115 milliárdos vételárából 84,5 milliárd csak apránként folyik majd be a költségvetésbe. Sokkal inkább üzent ezzel az eszközkezelő: a kormány nem akar foglalkozni a járványt követő gazdasági-társadalmi válságban adósságcsapdába kerülőkkel. Ezt jelzi, hogy nem csupán a programot számolták fel, hanem a céget is megszüntették, lehetőséget sem adva a program esetleges kiterjesztésére. Holott a Fidesz-kormánynak ez volt az egyetlen olyan szakpolitikai intézkedése, amely nagy tömegeket elérve, kifejezetten rászorultsági alapon támogatta a megfizethetőségi problémák által érintett lakásszegénységben élőket – mutatott rá a Habitat for Humanity Magyarország tavalyi jelentésében. Most már ez se maradt. A döntés megdöbbentette a lakhatási szegénységgel foglalkozó szakembereket. A több mint 30 ezer ingatlan ugyanis kiváló alap lehetett volna egy új bérlakásrendszerhez, és a bezárás előtt folyamatos volt a konzultáció az eszközkezelő menedzsmentje és a szakértők között ennek kialakításáról. Az eszközkezelő kifejezetten partner volt a szükséges jogszabályi és működési korrekciókat elemző egyeztetéseken és támogatta a helyi szociális segítőszervezeteket a bérlők mentorálásában. Ennek ellenére a hátralékosok száma nőtt, ami a kormánynak nem tetszett, a nagy médiafelhajtással járó eszközkezelős kilakoltatásokat pedig mindenképpen el akarták kerülni. Ráadásul a cég működtetése is nagyon sokba került. A cégzáráskor készült beszámoló szerint 2020-ban – beleértve a 2019-ről maradt pénzt is – 2,24 milliárdot kaptak az ingatlanok karbantartására, és 3 milliárd forintot a működésre. A Medián tavaly augusztusi felméréséből kiderül, hogy a koronavírus járvány miatt a munkavállalók közel harmadának csökkent a jövedelme, alig két hónapra van tartalékuk. A legnagyobb európai és hazai követelésbehajtó cég, az Intrum – a Habitat által idézett – felmérése szerint a válaszadók 60 százalékának romlott a pénzügyi helyzete 2020 nyarára. A járvány ráadásul azóta újabb hullámmal jelentkezett, ami még súlyosabb korlátozásokat eredményezett, ami a korábban éppen talpon maradók közül is sokakat magával ránthatott. Elvégre teljes szektorok vannak – rövid nyári megszakítás után – lassan egy éve zár alatt. Mindezek pusztító hatása egyelőre nem érzékelhető teljes nagyságában. A kormány intézkedéseit a közgazdászok és az érintettek is keveslik. A 2021 júniusáig meghosszabbított hiteltörlesztési moratórium legfeljebb rövid távon kezeli a problémát, utána valósággá válnak az addig elfedett törlesztési nehézségek. A családokhoz befolyó kisebb jövedelem miatt nehézzé válik a közműszámlák fizetése is. A halmozódó tartozásokból pedig gyorsan összeállhat egy olyan adósságörvény, amelynek a vége a lakásvesztés.

Megtelt a hatvani kórház

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.09. 18:39

Fotó: Komka Péter / MTI
A korábbiaktól eltérően inkább a 40-50 éves korosztályból kezelnek koronavírusos betegeket.
Az Albert Schweitzer Kórház COVID-19 igazolt fertőzött és fertőzésgyanús kapacitásai az elmúlt hét folyamán megteltek – írja a heol.hu. – A harmadik hullám során megállapítható, hogy a korábbiaktól eltérően inkább a 40-50 éves korosztályból kezelünk betegeket, akik közül egyre több az intenzív terápiát, illetve lélegeztetést igénylő. Kérünk mindenkit, a járványügyi intézkedéseket betartva vigyázzunk egymásra – közölte a lap kérdésére sajtóreferense, Zelnik Krisztina.

Két hétre bezár a tatai kórház

A Szent Borbála Kórház vezetésétől kért és kapott tájékoztatás szerint, az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet szakrendelései 2021. március 10-én szerdától előreláthatólag két hétig Tatabányán lesznek elérhetőek - közölte Facebook-oldalán a város önkormányzata. Az indoklás szerint a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében megemelkedett betegszámok miatt szükségessé vált a tatai telephelyen rendelő szakorvosok átirányítása a Tatabányai Szent Borbála Kórházba.