Kritikus terhelés nehezül a magyar egészségügyre

Ezer lélegeztetett beteg körül van a kórházak teherbíró képessége, de a kormányfő által előre vetített covidos betegszám ennek a dupláját eredményezheti.

Drámai kihívásokra kell felkészülni a hazai kórházakban – jelentette ki Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatában. A miniszterelnök ezt arra alapozza, hogy 6867 koronavírusos beteg szorul jelenleg intézményi ellátásra, közülük 677-en lélegeztetőgépen vannak, de a járvány harmadik szakaszának még csak a felszálló ágában vagyunk. A fertőzöttek és a kórházba kerülők számának drasztikusan gyors emelkedéséből és nemzetközi tapasztalatokból kiindulva az operatív törzs számításai szerint a kórházi ellátásra szorulók tömege 15 ezerre nőhet, de felmehet akár 20 ezerig is – ismertette a kormányfő a sokkoló kilátásokat.

Ha a miniszterelnök által jósolt növekedés megtörténik, akkor a közeljövőben kritikus helyzetet alakulhat ki a hazai egészségügyi ellátórendszerben. Jelenleg a kórházba kerülők 9,8 százalékának van szüksége gépi lélegeztetésre, 15 ezer beteget feltételezve ez 1470 gépi lélegeztetésre szorulót jelent, 20 ezer ápoltnál már 1960-at. Gépekkel elvileg bírná a terhelést a rendszer, tavaly nyáron 16 ezer készülék volt az országban, s bár azóta a magyar kormány eladományozott valamennyit, feltételezhetjük, hogy maradt elegendő. Ágy is van, legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a magyar egészségügy most 33 ezer ágyon tud koronavírusos betegeket fogadni. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász 1800-2000 intenzíves ágyról tud, amit 15-20 ezres kórházban ápolt fertőzött esetében már azt valószínűsíti, hogy teljességgel telítődik a rendszer, új, intenzív ellátásra szorulót nehezen tudna fogadni.

Ám ha Merkely Béla kardiológus professzor decemberi kijelentését vesszük alapul, akkor még ijesztőbb a trend. A Semmelweis Egyetem rektora szerint a „magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el”. Ennek magyarázata az ellátó személyzetnél meglévő létszámhiány. Mint arról korábban beszámoltunk: az országban összesen kétezer intenzíves orvos és 2400 intenzíves nővér vethető be a legsúlyosabb állapotban lévők ellátására, egy 12 órás gyorstalpalón ezen túl 2500 segédnővérnek mutatták meg a gépek működését.

Ez két műszakra is alig elegendő szakember, ráadásul a kórházakból kiszivárgó hírek alapján a március elsejétől kikényszerített jogviszonyváltás miatt épp a sürgősségi és intenzív ellátásból relatíve sokat távoztak. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban már arról beszélt, hogy az eddiginél is több dolgozót vezényelnek át más osztályra, más kórházba, s a munkába bevonják a rezidenseket, sőt a végzős orvostanhallgatókat is.