Előfizetés

Szerbiában újabb korlátozásokat vezettek be

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.06. 09:30

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP or licensors
Az új rendelkezések értelmében szombat 12 óra és hétfő reggel 6 óra között kizárólag az élelmiszerüzletek, a benzinkutak és a gyógyszertárak tarthatnak nyitva, a középiskolák pedig hétfőtől áttérnek az online oktatásra.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 4071-gyel 478 878-ra, Koszovóban 564-gyel 72 008-ra, Észak-Macedóniában 509-cel 105 791-re, Montenegróban 574-gyel 78 634-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 621-gyel 135 513-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 17-tel 4515-re, Koszovóban héttel 1634-re, Észak-Macedóniában kilenccel 3174-re, Montenegróban szintén kilenccel 1048-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 28-cal 5321-re nőtt.

Aggodalom a CDU-nál, oda lehet a kancellári szék

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.06. 09:00
Armin Laschet
Fotó: MICHAEL KAPPELER /
Két német tartományban is tartományi választást rendeznek jövő héten vasárnap. Ezek a szeptemberi voksolásra is hatással lehetnek.
Szuper választási évnek nevezik 2021-et Németországban, hiszen nem csak a szövetségi parlamenti választást rendezik meg idén ősszel, hanem hat tartományi voksolásra is sor kerül. Ezek közül rögtön kettőt tartanak március 14-én, Baden-Württemberben és Rajnavidék-Pfalzban. Ezek a voksolások különösen jelentősek a CDU januárban megválasztott új elnöke, Armin Laschet számára, hiszen ha a kereszténydemokraták jóval a várakozások alatt szerepelnének, az az Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnök kancellári esélyeit is rontaná. Baden-Württemberg 2011-ig tradicionálisan a kereszténydemokraták bevehetetlen fellegvárának számított. Bár az akkori választást is megnyerte, mivel a Zöldek és a szociáldemokraták együttesen többséget szereztek, a pártnak 1953 óta először ellenzékbe kellett vonulnia. Öt évvel később ráadásul még nagyobb pofont kapott az akkor még Angela Merkel által irányított politikai erő, hiszen mindössze 27 százaléka már csak a második helyre volt elég a környezetvédők mögött. Az a megaláztatás érte a CDU-t, hogy egykori bástyájában kisebbik koalíciós partner lett Winfried Kretschmann koalíciós kormányában. Tavaly úgy látszott, van esély arra, hogy a párt visszaszerezze vezető szerepét a tartományban. A jobboldali pártokat általában az átlagosnál valamivel magasabban mérő INSA ügynökség szeptemberben, majd novemberben is az élen látta a CDU-t, megelőzve a környezetvédőket, de januárban már fej-fej mellett mérte a két pártot, legutóbb, február közepén pedig még a Zöldek elsőségét mutatta ki. Ezen felmérés szerint CDU 31, a környezetvédő párt 28 százalékot kaphat. Az Infratest dimap március elején közzétett felmérése viszont sokkal lesújtóbb a CDU szempontjából, hiszen a konzervatív politikai erőnek 25, a Zöldeknek 33 százalékot jósol. Ha a rosszabbik forgatókönyv válna valóra, az valósággal Armageddonként érne fel a helyi CDU számára, s azok a belső konfliktusok, amelyeket eddig igyekeztek a szőnyeg alá söpörni, előtérbe kerülhetnek, ami a szeptemberben esedékes Bundestag-választás közeledtével szövetségi szinten is gyászos hír lenne a CDU számára. A papírforma mindenesetre azt sejteti, hogy ismét a Zöldek és a CDU alakíthat kormányt, az előbbiek vezetésével, de az sem kizárt, hogy a CDU ellenzékbe szorul, s a környezetvédők a szociáldemokratákkal és az FDP-vel szövetkeznek. A rajnavidék-pfalzi választáson viszont a szociáldemokratáknak van a legtöbb veszítenivalójuk. 2016-ban az SPD még 36 százalékot szerzett, a CDU 32-t, így ismét a népszerű Malu Dreyer alakíthatott kormányt. Mivel azonban a 2011 óta működő szociáldemokrata-környezetvédő már nem szerzett abszolút többséget, harmadik partnernek bevették a tartományi parlamentbe akkor visszakerülő FDP-t. Ez az egyedüli német tartomány, ahol a két baloldali párt a CDU-tól jobbra álló szabaddemokratákkal alakítottak közös kormányt. Idén minden jel arra vallott, hogy a CDU megnyeri a választást, február végéig az összes közvélemény-kutatás a kereszténydemokratákat látta az élen. Ám az Infratest dimap ügynökség szerint az SPD épp a finisben fordította meg az állást, a csütörtökön közzétett felmérés ugyanis 30 százalékot jósolt a szociáldemokratáknak és 28-at a kereszténydemokratáknak. Az is elképzelhető, hogy végül célfotó dönt a két párt között. Bármilyen eredmény szülessen is, minden jel szerint az SPD történelmének legrosszabb eredményét éri el a tartományban. Az eddigi negatív rekord még öt és fél évtizeddel ezelőtt, 1955-ben született, amikor 31,7 százalékot ért el. Bár az SPD öt év alatt láthatóan sokat vesztett népszerűségéből, s komoly küzdelem várható az első helyért a kereszténydemokratákkal, Malu Dreyer tartományi miniszterelnök sokkal népszerűbb a kereszténydemokraták kormányfőjelöltjénél, Christian Baldaufnál. Ráadásul a helyiek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a hárompárti koalíció munkájával. Igaz, ez hét százalékos csökkenés januárhoz képest. Felmérések szerint minél kevesebben laknak egy adott településen, annál kevesebben elégedettek a kormány munkájával. A nők pedig hét százalékkal jobban kedvelik a kabinetet, mint a férfiak. A korcsoportok tekintetében nincs számottevő különbség a kormány megítélését illetően. A legnagyobb esély arra van, hogy folytatódik a szokatlan a szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata együttműködés. Akárhogy alakul is a két választás, Armin Laschet számára messze nem mindegy, hogy szerepel a CDU. 

Átlépte a 116 milliót a világszerte regisztrált koronavírusos esetek száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.06. 08:37

Fotó: ISATO TSUCHIYA / The Yomiuri Shimbun via AFP
Ez közel 450 ezer újabb fertőzöttet jelent egy nap alatt.
A világon 116 066 662 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 580 180, a gyógyultaké 65 609 995 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.   Egy nappal korábban 115 618 088 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 569 422, a gyógyultaké 65 383 259 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 28 890 034 fertőzött volt eddig a napig, és közülük 522 761-en meghaltak. Indiában 11 192 045 fertőzöttet, közülük 157 656 halálos áldozatot és 10 854 126 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 10 869 227 fertőzöttről, 262 770 halálos áldozatról és 9 647 550 gyógyultról tudni. Oroszországban 4 252 876-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 86 821-re, a gyógyultaké pedig 3 841 504-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 219 788 a fertőzöttek száma, és 124 495-en haltak meg a betegségben. Franciaországban 3 918 937 fertőzött és 88 427 halálos áldozat szerepel a nyilvántartásban. Spanyolországban 3 149 012 fertőzöttet és 71 138 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 3 023 129 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 99 271, és 2 467 388-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 757 460 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 28 901. Németországban 2 493 887 a fertőzöttek száma, 71 852 a halottaké, 2 302 899-en meggyógyultak. Kolumbiában 2 269 582 fertőzöttet és 60 300 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 2 141 854 a fertőzöttek és 52 784 a halottak száma. Mexikóban 2 119 305 az igazolt vírusbetegek és 189 578 a halottak száma. Lengyelországban 1 766 490 a regisztrált fertőzöttek, 44 912 a halálos áldozatok és 1 459 564 a meggyógyultak száma. Iránban 1 673 470 fertőzöttet, 60 512 halálesetet és 1 428 008 gyógyultat tartanak számon. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 518 979 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 50 566-an meghaltak, 1 437 050-en pedig felgyógyultak. Ukrajnában 1 433 200 fertőzöttet, 28 227 halálesetet és 1 234 839 gyógyultat tartanak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 101 076 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4837 halálos áldozatot és 95 804 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy évvel ezelőtt, 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.