Németország;zöldek;CDU;Baden-Württemberg;FDP;Armin Laschet;

Aggodalom a CDU-nál, oda lehet a kancellári szék

Két német tartományban is tartományi választást rendeznek jövő héten vasárnap. Ezek a szeptemberi voksolásra is hatással lehetnek.

Szuper választási évnek nevezik 2021-et Németországban, hiszen nem csak a szövetségi parlamenti választást rendezik meg idén ősszel, hanem hat tartományi voksolásra is sor kerül. Ezek közül rögtön kettőt tartanak március 14-én, Baden-Württemberben és Rajnavidék-Pfalzban. Ezek a voksolások különösen jelentősek a CDU januárban megválasztott új elnöke, Armin Laschet számára, hiszen ha a kereszténydemokraták jóval a várakozások alatt szerepelnének, az az Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnök kancellári esélyeit is rontaná.

Baden-Württemberg 2011-ig tradicionálisan a kereszténydemokraták bevehetetlen fellegvárának számított. Bár az akkori választást is megnyerte, mivel a Zöldek és a szociáldemokraták együttesen többséget szereztek, a pártnak 1953 óta először ellenzékbe kellett vonulnia. Öt évvel később ráadásul még nagyobb pofont kapott az akkor még Angela Merkel által irányított politikai erő, hiszen mindössze 27 százaléka már csak a második helyre volt elég a környezetvédők mögött. Az a megaláztatás érte a CDU-t, hogy egykori bástyájában kisebbik koalíciós partner lett Winfried Kretschmann koalíciós kormányában.

Tavaly úgy látszott, van esély arra, hogy a párt visszaszerezze vezető szerepét a tartományban. A jobboldali pártokat általában az átlagosnál valamivel magasabban mérő INSA ügynökség szeptemberben, majd novemberben is az élen látta a CDU-t, megelőzve a környezetvédőket, de januárban már fej-fej mellett mérte a két pártot, legutóbb, február közepén pedig még a Zöldek elsőségét mutatta ki. Ezen felmérés szerint CDU 31, a környezetvédő párt 28 százalékot kaphat. Az Infratest dimap március elején közzétett felmérése viszont sokkal lesújtóbb a CDU szempontjából, hiszen a konzervatív politikai erőnek 25, a Zöldeknek 33 százalékot jósol. Ha a rosszabbik forgatókönyv válna valóra, az valósággal Armageddonként érne fel a helyi CDU számára, s azok a belső konfliktusok, amelyeket eddig igyekeztek a szőnyeg alá söpörni, előtérbe kerülhetnek, ami a szeptemberben esedékes Bundestag-választás közeledtével szövetségi szinten is gyászos hír lenne a CDU számára. A papírforma mindenesetre azt sejteti, hogy ismét a Zöldek és a CDU alakíthat kormányt, az előbbiek vezetésével, de az sem kizárt, hogy a CDU ellenzékbe szorul, s a környezetvédők a szociáldemokratákkal és az FDP-vel szövetkeznek.

A rajnavidék-pfalzi választáson viszont a szociáldemokratáknak van a legtöbb veszítenivalójuk. 2016-ban az SPD még 36 százalékot szerzett, a CDU 32-t, így ismét a népszerű Malu Dreyer alakíthatott kormányt. Mivel azonban a 2011 óta működő szociáldemokrata-környezetvédő már nem szerzett abszolút többséget, harmadik partnernek bevették a tartományi parlamentbe akkor visszakerülő FDP-t. Ez az egyedüli német tartomány, ahol a két baloldali párt a CDU-tól jobbra álló szabaddemokratákkal alakítottak közös kormányt.

Idén minden jel arra vallott, hogy a CDU megnyeri a választást, február végéig az összes közvélemény-kutatás a kereszténydemokratákat látta az élen. Ám az Infratest dimap ügynökség szerint az SPD épp a finisben fordította meg az állást, a csütörtökön közzétett felmérés ugyanis 30 százalékot jósolt a szociáldemokratáknak és 28-at a kereszténydemokratáknak. Az is elképzelhető, hogy végül célfotó dönt a két párt között. Bármilyen eredmény szülessen is, minden jel szerint az SPD történelmének legrosszabb eredményét éri el a tartományban. Az eddigi negatív rekord még öt és fél évtizeddel ezelőtt, 1955-ben született, amikor 31,7 százalékot ért el.

Bár az SPD öt év alatt láthatóan sokat vesztett népszerűségéből, s komoly küzdelem várható az első helyért a kereszténydemokratákkal, Malu Dreyer tartományi miniszterelnök sokkal népszerűbb a kereszténydemokraták kormányfőjelöltjénél, Christian Baldaufnál. Ráadásul a helyiek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a hárompárti koalíció munkájával. Igaz, ez hét százalékos csökkenés januárhoz képest. Felmérések szerint minél kevesebben laknak egy adott településen, annál kevesebben elégedettek a kormány munkájával. A nők pedig hét százalékkal jobban kedvelik a kabinetet, mint a férfiak. A korcsoportok tekintetében nincs számottevő különbség a kormány megítélését illetően. A legnagyobb esély arra van, hogy folytatódik a szokatlan a szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata együttműködés.

Akárhogy alakul is a két választás, Armin Laschet számára messze nem mindegy, hogy szerepel a CDU.