Budapest fejlesztése: Húzhatnak-e egy irányba a lovak?

A fővárosi önkormányzat a hétvégén mutatta be hét éves fejlesztési tervét, ami első hallásra összecseng a Karácsony Gergely főpolgármester által felskiccelt jövőképpel.

A fővárosi önkormányzat a hétvégén mutatta be hét éves fejlesztési tervét. Első hallásra nagyon sok hasonlóság van a Karácsony Gergely főpolgármester által felskiccelt jövőkép és a kormányzat Budapest fejlesztésére felkent emberei – Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezetője – által hangoztatott elképzelések között. (Erre Fürjes Balázs rá is játszott a terv bemutatása után nagy sietve kiadott közleményével, amelyben azt írta, hogy a kormány a következő hét évben 3000 milliárdot költ Budapest fejlesztésére.) Mielőtt belemerülnénk abba a fájóan hiányzó, de legfeljebb a rendszerváltozás utáni első évekre, Demszky Gábor első két ciklusára igaz, Orbán Viktor és Tarlós István által hajtogatott illúzióba, miszerint végre ismét „egyfelé húznak a lovak”, érdemes a szavak mögé néznünk. Hamar kiderül: a politikai játszmák erős szűrőt tesznek a tervek elé.

Vegyük sorra az egyezőségeket és a különbségeket! A főváros által készített hét éves – hivatalosan Integrált Településfejlesztési Stratégiaként futó – terv három pilléren nyugszik: a zöld, nyitott, esélyteremtő városon. Karácsony Gergely választási programja is ezekre épült, most stratégiává mélyítették, sok új nincs benne. A városvezetés az évtized végére fejenként egy négyzetméterrel növelné a fővárosi zöldterületeket, megújítanák a rakpartokat, gyalogos- és kerékpáros baráttá tennék Budapestet. Karácsony szerint már most is „bringás-forradalom” van, amelyet felerősítenének. Ezt szolgálnák a köztér-felszabadító lépések is, amelyekkel visszaadnák a járdákat, sőt esetenként az utcákat is a gyalogosoknak. Élettel, kultúrával, zölddel töltenék meg a belvárost.

A főpolgármester kiemelt célként említette a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának nullára csökkentését, az autósforgalom jelentős csillapítását. Ehhez „be kellene lassítani a várost”. S ez nagyon hasonlít a Vitézy Dávid által hangoztatott elképzelésekre, aki a Népszavában megjelent szombati interjúban az autók visszaszorítását, a fővárosban és az agglomerációban élők közösségi járművekre, új elemként városi közlekedési eszközként is működő elővárosi vonatokra való átültetését tűzte ki. S itt össze is kapcsolódhatunk Fürjes üzenetével, miszerint ezermilliárdokat költenének Budapest fejlesztésére. Ez a rengeteg pénz ugyanis elsősorban a versenyképes elővárosi vasút kiépítésére, a város alatti vasúti alagút előkészítésére, valamint a végletekig lepusztult HÉV-vonalak felújítására és új járművek vásárlására menne el. Nehéz azzal vitatkozni, hogy ez jó lenne a budapestieknek.

A városvezetés azonban egy sokkal színesebb, sokrétűbb városfejlesztést képzel el. Az embereket nem csupán gyorsan, minél kevesebb környezetszennyezés árán szeretnék eljuttatni az agglomerációból Budapestre és azon belül, hanem inkább lehetőséget teremtenének, hogy itt maradjanak. A lakhatási problémák enyhítésére a főváros szociális lakásügynökséget alapít, amelynek révén 2027-re legalább 2500 családot juttatna szociális alapon bérlakáshoz. A főváros – a kormány építőipart felpörgető intézkedéseivel – összhangban azt szeretné elérni, hogy a következő hét évben 50 ezer új lakás épüljön Budapesten.

Elméletileg az is közös pont, hogy Karácsonyék erre elsősorban a most nem használt rozsdaövezeteket használnák. Mint arról a Népszava is többször írt, az erről szóló kormányzati programot Fürjes Balázs hirdette meg, de még mindig nem jelölték ki az akcióterületeket. A közös nevező azonban ezúttal is csak látszólagos. Az önkormányzatok ugyanis erősen tartanak attól, hogy a kormány olyan jogosítványokat ad majd a beruházók kezébe, amellyel őket kiszorítják a döntéshozatalból és nem szólhatnak majd bele abba, hogy hol, mi épül.

S ezzel el is értünk a két legnagyobb ütközési ponthoz. A városvezetés által készített felmérés szerint a budapestiek 90 százaléka fontosnak tartaná a közügyek átláthatóságát és csaknem ugyanennyien bele is szeretnének szólni a fővárosi ügyekbe. Társadalmi egyeztetést a Budapest Fejlesztési Központ is indít, csakhogy ők az általuk tervezett beruházásról kérdezik meg az érintetteket. Mindkettő fontos, de nem ugyanaz. Mint ahogy az sem, hogy a főváros a Karácsony által „csillagászati összegűként” aposztrofált uniós forrásokat – 5500 milliárd forint a helyreállítási alapból, 11 ezer milliárd forint az operatív programokból – az agglomerációs közlekedés javítására vagy a városból kiköltözést megállítására fordítják.