Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás

Egyébként is jó üzlet mostanság kórházi termékeket gyártásába fogni.

A kormány és a jegybank évek óta hangoztatja, hogy a magyar gazdaság versenyképességének javítására az egyik lehetséges kitörési pont az egészségipar fejlesztése lenne. Ám ennek mantraszerű hangoztatásán kívül éveken keresztül nem történt semmi, mindaddig míg az új típusú koronavírus járvány egyértelművé tette, hogy komoly ellátási problémák alakulhatnak ki egyik hétről a másikra az egészségügyben megfelelő gyártókapacitások nélkül. A kormány ebből okulva tavaly elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium.

A magyar egészségipar felvirágoztatásán egyszerre dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint a pénzügyi tárca. Míg az aprómunkát a Pénzügyminisztérium (PM) kapta, a zászlóshajó projektért, a nemzeti oltóanyaggyártás újbóli megteremtésért Palkovics László innovációs miniszter felel. A - meglepő módon - nevében mindenféle előtagot nélkülöző Oltóanyaggyár Zrt.-t tavaly decemberben alapította a Debreceni Egyetem (DE), a cég tevékenységi körébe egyelőre csak az épületépítési projektek szervezése került bele, vagyis szó nincs még tehát vakcinagyártásról. Ám Palkovics László Debrecenbe járva egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 55 milliárd forintos beruházással hozzák létre a céget, és 2022 végén már meg is kezdenék a hazai koronavírus-vakcina gyártását. A miniszter azt mondta, a kormány döntése értelmében a „Nemzeti oltóanyaggyárat”, és kifejezetten a Covid-19 elleni oltóanyag gyártására „Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat” hoznak létre, utóbbiban a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd. Az oltóanyaggyárat a Debreceni Egyetem által e célra alapított gazdasági társaság fejleszti, a gyár egyetemi tulajdonban marad - hangsúlyozta Palkovics. Márpedig az egyetem fenntartóváltás előtt áll, és várhatóan a debreceni is csatlakozik azon egyetemek sorához, amely átáll alapítványi fenntartásba, vagyis az állam az egyetem által alapított cégek, így a Oltóanyaggyár Zrt. esetében is elveszítheti befolyását. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis azokon a egyetemeken, amelyek alapítványi formába alakultak át, a kuratóriumot kormányközeli potentátokkal (képviselőkkel, miniszterekkel) és NER-üzletemberekkel töltötték fel. Ezt megelőzően a kormány még az idei feladatokra mintegy 17 milliárd forint költségvetési forrást nyújt az oltóanyaggyárnak.

Miközben a ITM a oltóanyaggyártás újraindítása körül bábáskodik, a Pénzügyminisztérium a magyar egészségipar fejlesztésére - csak tavaly - kiosztott mintegy 50 milliárd forintot. Az Egészségipari Támogatási Program az új aranyláz, ugyanis számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. Varga Mihály épp a napokban jelentett be három újabb beruházást: 1,1 milliárd forintos beruházással orvosi gumikesztyűk gyártására készül Kiskunfélegyházán a Metris3d Kft., amely az 1,1 milliárdos beruházáshoz 905 millió forintos kormányzati támogatást kapott. A cég saját tőkéje a nyilvánosan fellelhető cégiratok szerint 98 millió forint volt, vagyis a képtelen lett volna saját erőből kigazdálkodni egy ilyen beruházást. A Podiart Kft. szintén egymilliárdos beruházásra készül – 3D-s nyomtatással talpbetétek gyártását tervezik –, ehhez a PM 579 millió forintos vissza nem térítendő támogatást adott – közölte Varga Mihály egy Facebook-videóban. A Podiart Kft. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott meg a cég.

Még ennél is cifrább a harmadik nyertes támogatása: a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházáshoz - amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz -, műtéti tálcák robotizált gyártására és fejlesztésére kapott támogatást. A céginformációs adatbázis szerint a Zorinvest 2019-ben mindössze egy főt foglakoztatott, a cég árbevétele pedig 10 millió forint volt.

Ez csak három kiragadott beruházás a PM által működtetett Egészségipari Támogatási Programból, ám eddig már 49 támogatási szerződést hagyott jóvá a minisztérium, s ezekből 70 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg, tudtuk meg Varga Mihály videóüzenetéből. A támogatási intenzitás, azaz a közpénz-rész a teljes programban eléri a 70-80 százalékot, ami gyakorlatilag ingyenpénzt jelent a pályázók számára. A pénzügyminiszter láthatóan ennek is örül is, ugyanis szerinte ezek a kiemelten támogatott egészségipari beruházások erősítik az ország önellátását, új munkahelyeket teremtenek és segítik a gyors kilábalást a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból.