Szabad szemmel: Orbán egyre nehezebben tud spárgázni

Az azért idekivánkozik, hogy a nyugati sajtó párszor már temette Orbánt, de a jelek szerint a miniszterelnök újra és újra exhumálja magát.

Finacial Times

Európának egyre inkább tele van a hócipője Orbán Viktorral, így a politikus már nem számíthat a német kancellár, valamint az uniópártok által föléje tartott védőernyőre. Ezt mutatta, hogy a Fidesz kilépett az európai kereszténydemokraták strasbourgi képviselőcsoportjából, ami egyben jelzi: mélyül a törésvonal a Nyugat és bizonyos keleti tagok között, élükön Magyarországgal.

A fejlemény az EU számára azért veszélyes, mert a térségben, a Balkánt is ideértve felerősödhet Kína, Oroszország, Törökország és Nagy-Britannia befolyása. Ugyanakkor Orbán sem lehet nyugodt, mert már nem építhet az EPP jelentette védelemre és tiszteletre. Ráadásul fontos fejlemények nem az ő kezére játszanak a világban. Hiszen Biden elnök egyáltalán nem utasítja el a liberális demokráciát, a németeknél pedig ősszel az uniópártok a zöldekkel léphetnek koalícióra a választás után, utóbbiak pedig nagyon nem kérnek az orbáni politikából.

Salvini idáig fontos támasz volt a miniszterelnöknek, amikor az időről időre nekirontott az EU-nak, hiszen úgy állíthatta be, hogy jelentős tényezők állnak mögötte nyugaton. Ám most egyre jobban magára marad, hiszen a Liga vezetője felsorakozott az új, unióbarát Draghi-kormány mögött. Magyarország már eddig is Moszkva szekerét tolta, amikor az EU-ban és a NATO-ban fékezte az ukránok felvételi folyamatát.

Ám mostantól kezdve igencsak nehéz lesz az eddigi spárgázás, tehát hogy egyszerre bújjon Oroszországhoz és Kínához, de közben learassa az unió által nyújtott előnyöket. Vagyis lehet, hogy a következő 10 év remek lesz Magyarország számára, ahogyan azt Orbán az év elején jósolta, de az ő sorsa aligha alakul ilyen jól.

Frankfurter Rundschau

Hanyatlik a magyar kormányfő fontossága, miután a politikus egyre több gonddal néz farkasszemet a Néppárttal történt szakítás után. A zsörtölődés persze szerves része módszereinek, ezért dörmögte azt a minap, hogy ma már nincs érdemi különbség az EPP és az európai baloldal között, miközben a nemzeti-populista Fideszt kitették a kereszténydemokraták soraiból.

Az illiberális demokrácia úttörője új jobboldalt kíván felépíteni a kontinensen, de teljesen mindegy, hogy melyik frakcióba ül most be Strasbourgban: egyre kisebb a politikai súlya. Ő idáig az a rossz fiú volt, aki jó gyerekekkel ült egy asztalnál, de immár egyedül maradt – rossz fiúként – mondja Krekó Péter. Így gondjai lehetnek, amikor megint üközik Brüsszellel.

A cseh és szlovák partnerek nem kívánnak a magyar útra lépni, ugyanakkor a kilépés után elsősorban Szerbiában gyengülhet meg a magyar befolyás. Egyidejűleg ellenszelet jelent számára az amerikai hatalomváltás, hiszen Biden az EU-val közösen kíván csatába vonulni a tekintélyelvű erők ellen. És nagyon nem tetszik neki, hogy Orbán a kínaiakkal és az oroszokkal haverkodik.

De odahaza sem áll jól a szénája: az ellenzék esélyt szimatol, a gazdasági növekedést ugyanakkor megtörte a járvány. A több mint 15 ezer halott mutatja nem csupán az egészségügy gyengeségeit, hanem azt is, hogy a rezsim nem az emberek védelmével törődik, hanem ellenségképeket gyárt. És nem ígérkezik sétagaloppnak a jövő évi választás sem. A közvélemény kutatások szerint még a Fidesz elszánt hívei körében is esik vissza Orbán népszerűsége.

Die Presse

Orbán Viktor már nem olyan erős, mint ahogy azt gondolja. Így látja a dolgokat vendégkommentárjában az osztrák Kleine Zeitung volt bécsi irodavezetője, aki kommentárjaiban idáig feltűnően kiállt a Fidesz mellett. Hans Winkler szerint Orbán most abban bízhat, hogy szövetségre tud lépni a kelet-európai nemzeti konzervatívokkal. A néppárti frakcióból azért penderült ki, mert a németek megvonták tőle a támogatásukat, hiába mondhatta idáig Merkelt a barátjának.

A kancellárnak most a járványra kell összpontosítania, a párt és a kormány sorsát már mások határozzák meg. De a magyar miniszterelnök nem számíthat sok jóra Bécsből sem, ahol pedig állítólag szintén egy cimborája ül a volánnál. Viszont akárki is kerül hatalomra szeptemberben Berlinben, szabadulni akar majd Orbán nacionalista és antiszemita ballasztjától. Vonatkozik ez Laschetre és Söderre is. Mindkettő kénytelen lesz azzal szembenézni, hogy a zöldek feltehetőleg csak akkor lépnek velük szövetségre, ha szakítanak a magyar vezetővel.

Az EPP-t illetően fontos, hogy a Fidesz kilép-e az egész pártcsaládból, illetve hogy netán kitessékelik-e onnan. Mindkét esetben inkább arra kell felkészülni, hogy a párt a PiS-szel és más közép-európai erőkkel közösen erős frakciót próbál alakítani, hiszen súlya már nem olyan nagy, mint a kereszténydemokraták tagjaként volt. Meg egyébként is: a mór már megtette a dolgát, amikor megszavazta az európai pénzügyi csomagot. A migráció témája ugyanakkor a háttérbe szorul.

A magyar választáson viszont jól jöhet a törés, mert idáig mindig bejött, amikor Orbán úgy tüntette fel, hogy áldozat, aki hősiesen viaskodik az EU gonoszaival. A mártírszerepet már alaposan begyakorolta. Viszont véleményét, hogy új jobboldalra van szükség a földrészen, sokan osztják a Néppártban. Csak éppen nem hiszik el éppen neki, amikor kormányzása, a grasszáló korrupció azt támasztja alá, hogy a szép szavak gyakran hazugság bújik meg.

Deutsche Welle

Orbán ugyan veszi a kalapját és távozik az EPP-ből, ám annak képmutatása továbbra is marad. A szocializmus után a konzervatív irányvonalból nem sok marad Közép- és Kelet-Európában, ezért ezeket az erőket újra fel kellett építeni. Abból, ami rendelkezésre állt. A Néppárt alaposan be is vetette magát e cél érdekében, így lett a liberális szabadságharcos és Soros-munkatárs Orbán Viktorból kereszténydemokrata. Lehet, hogy ma már tényleg hívő keresztény, ám jobboldali gyökerei aligha túl mélyek.

Ugyanakkor amikor a rendszerváltás után kialakultak konzervatív pártok, a jelek szerint arra nem figyeltek oda, mennyire fontosak az értékek. Sőt, az egyesült Európa számára alapvetőek, mert a politikai többség segít megszilárdítani a szerkezeteket, ám az együttes értékek megszilárdítják a közösséget. Keleten az új fegyvertársak azonban alighanem azt gondolták, hogy nem kell annyira forszírozni az elveket, azok csak propagandát jelentenek, ideológiai klisét, ködfüggönyt a plebsz számára.

Így az értékeket simán besöpörték a szőnyeg alá. Magyarország és Lengyelország egyre inkább fojtogatja a jogállamot. Hol marad a keresztényi felebaráti szeretet, amikor a menekülteket kell fogadni az unió külső határán? És ahelyett hogy felelősen gazdálkodnának a Brüsszeltől kapott milliárdokkal, pont az ellenkezőjét látni: korrupciót, önkiszolgálást, nepotizmust.

A szomorú képért azonban nem csupán az új kereszténydemokraták a felelősek. Hanem a Néppárt és az egész EU, mert túl sokáig becsukta a szemét. Ám az unió soha nem fog megfelelő keretet jelenteni a 450 millió európai polgárnak, ha továbbra is ilyen kétszínűen viszonyul a közös értékekhez.

Der Standard

Paul Lendvai új könyve, az „Orbán Magyarországa” azt követi nyomon, miként kell felépíteni egy illiberális demokráciát, de úgy, hogy az gyakorlatilag leválthatatlan legyen. Ezt tartja a kötet legnagyobb erényének a recenzió, függetlenül attól, hogy a Fideszt gyakorlatilag kivágták a kereszténydemokraták strasbourgi csoportjából. De hát a párt már régóta nem polgári-konzervatív vagy kereszténydemokrata, hanem egyszerűen rendkívül jobboldali-populista és főként antidemokratikus.

A recenzió szerint szerző egyrészt lenyűgöző portrét fejt Orbán Viktor politikai jelleméről, másrészt végig kíséri, hogy az ország miként lett egy új demokráciából régi, tekintélyelvű uralom – a jogállami intézmények kiüresítésével és szinte a teljes ellenzék megfojtásával. Az idevágó idézet: a miniszterelnök ravasz, mélyen cinikus hatalmi politikus, akit nem ideológiák, hanem kizárólag személyes hatalmi érdekei vezérelnek.

Eredményesen épített a hagyományos magyar nacionalizmusra, az unióellenességre, a migrációval szembeni félelemre és a kódolt antiszemitizmusra, amit az ellenségképek állandó gyártásával körített. Közben pedig Oroszország és a nyugat-európai jobboldali szélsőségesek tetterős szövetségesének bizonyult, amikor az EU értékeit és összefogását kellett meggyengíteni.

ZDF

A német közszolgálati tévé rövid dokumentumfilmet surágrzott „Orbán szegény Magyarországa” címmel, kiemelve, hogy a politikus gazdagnak állítja be az országot, pedig sok helyütt hatalmas az ínség. Főként a romák lakta településeken, mint amilyen a felvételeken látható Köröm is. A hatalom azonban nem szívesen foglalkozik a kérdéssel, mert nem illik le az Orbán által festett napsütéses képbe. A felkeresett faluban a családoknál télen gyakran elfogy a tüzelő, amit az önkormányzattól kapnak, az csak rövid időre elég. Az egyik családnál pl. a két szobát fűtötték vele, ahol 19-en laknak. Így azt rakják a kályhába, ami éppen adódik. A segély összege napi egy eurónak felel meg. De sűrűn hiányzik az élelem, a ruházat és a gyógyszer is. A stáb ottjártakor a hűtőgép éppen teljesen üres volt

Kiss Anikó, volt egyetemi oktató, aki 10 éve dolgozik az egyik civil szervezet megbízásából elmondta, hogy főként télen kelne el a segítség a túléléshez. Merthogy az emberek fáznak, nem tudnak melegen öltözködni, hiányosan táplálkoznak és ez legyengíti az immunrendszert. Ezért sokan nem élik túl a hideg időszakot. Az állam azonban tétlen marad.

A helyzetről a polgármester sem kívánt beszélni, szerinte nincs is szegénység. A téma tabu a kormány számára is, az idegenforgalom sokkal fontosabb. Abba sok pénzt öl. A nyomorral viszont nem szeretne szembesülni. Orbán ugyanakkor erősnek és vonzónak igyekszik láttatni az országot. A hivatalát nemrégiben újították fel a Várban. De ő látványpolitizálást folytat és abba nem férnek bele a nyomorultak.

Süddeutsche Zeitung

Ismét kiélezheti a magyar-ukrán viszonyt, hogy Kijevben Zelenszkij elnök olyan rendeletet készül hozni, amely távol tartaná a kisebbséget képviselőit a politikától és az államtól. Eszerint nem vállalhatnának közhivatalt olyanok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Nem léphetnének be semmilyen pártba, politikai tisztséget sem láthatnának el, és nem juthatnak államtitkok birtokába.

Elemzők szerint az intézkedés főként az orosz nyomulást kívánja feltartóztatni, de alighanem kihívásnak veszi az Orbán-kormány is. Pedig januárban már úgy látszott, hogy enyhül a bilaterális feszültség a 150 ezres kárpátaljai magyarság ügyében. Egyelőre ugyan visszafogottak a budapesti reakciók, de ennek inkább az az oka, hogy az ukrán külügyminiszter az „orosz agresszorok” elleni védekezés részeként vezette fel a leendő dekrétumot, egyben pedig kilátásba helyezte a nyelvtörvény enyhítését. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor harcosan nacionalista vonalat visz.

Politico

Nem tették lehetővé a lengyel vendéglátók, hogy a francia Európa-ügyi államtitkár felkeresse az egyik várost, amely hivatalosan LMBT-mentes övezetnek nyilvánította magát, mondván, hogy a járványhelyzet miatt nem lehetséges az út. Baune, aki tegnap óta tartózkodik Varsóban, elmondta, hogy emiatt le is mondhatta volna a látogatást, de azzal nem változna a helyzeten. Másrészt pedig akár a maga szakállára is elutazhatott volna a településre, de ez nem eljárás egy uniós tagállammal szemben.

Emellett a tárgyalások fontos témája a szigorú abortusztilalom. ez ügyben találkozik civil szervezetek képviselőivel, valamint a varsói polgármesterrel is. Mint emlékezetes, a Bizottság múlt augusztusban megvonta a támogatást attól a hat lengyel várostól, amely elutasította a melegséget. Baune, aki vállaltan homoszexuális megjegyezte, hogy nem haza akart beszélni. Azért kívánta szóba hozni a kérdést, mert Európa a liberális demokráciák földje, ahol határozottan meg kell védeni az alapvető, illetve az egyéni szabadságjogokat.