egészségügy;járvány;nyomás;COVID-19;

Közel a kritikus határ: nem csökken a nyomás az egészségügyön

Noha már az olasznál is rosszabbak a magyar halálozási mutatók, a kormány a korábbinál kevesebbet ígér most az új, rövid távú oltási terveiben.

Nemcsak az egészségügyi intézmények számára jelent óriási terhelést az, hogy mind több fertőzött szorul kórházi ellátásra, hanem az Országos Mentőszolgálatnak is. Lapunk úgy értesült, hogy a héten több olyan nap is volt, amikor a 900-at közelítette a kórházba szállított igazolt koronavírusos és a Covid-gyanús betegek száma. Igaz, a teher területileg nem kiegyenlített: Zalában például tíz alatti esetszámról értesültünk, míg ugyanezen a napon a Komárom-Esztergom megyei kórházakba közel félszáz beteget szállítottak.

Egyelőre nincs jele annak, hogy csökkenne a nyomás az egészségügyön: tegnap az új fertőzöttek száma 8312-re nőtt. Kórházban 8329 embert ápoltak, közülük már 911-en szorulnak lélegeztetőgépre. Ez pedig már közel van ahhoz a kritikus határhoz, amelyről Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt decemberben: „A magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg.” Még hétfőn megkerestük a rektort, hogy megtudjuk, ma is hasonlóan látja-e ezt. Csütörtökön azt közölte lapunkkal: mivel az egészségügyi dolgozók elsőként kaphatták meg a védőoltást, az „ellátók – számításaim szerint – a korábbiakhoz képest 20-25 százalékkal jobban terhelhetők.” Vagyis ez alapján szerinte 1200-1250 lehet a határ.

Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy jelenleg 1900 darab lélegeztető-géppel is ellátott intenzív ágy áll rendelkezésre országosan, ebből pedig szerdán majdnem 400-at jelentettek szabadnak. Az már más kérdés, hogy rendelkezésre áll-e mindenütt kellő számú szakorvos és szakápoló. Különösen Merkely Béla állásfoglalásának tükrében tűnik meglepőnek Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kijelentése, ami szerint „a szabad ágykapacitás 13244, a szabad lélegeztetőgép-kapacitás pedig 1918 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy.” Igaz, a miniszter nem intenzív ágyakról beszélt, és hangsúlyozta azt is: „van szabad kapacitás, de tudjuk, hogy a humánerőforrás biztosítása volt mindig is a legnehezebb.”

Mindez már csak azért is kulcsfontosságú, mert a hazai állapotok egyre aggasztóbbak: tegnap – amikor újabb 172 áldozatról számoltak be és az elhunytak száma 16497-re nőtt – kiderült, hogy Magyarország nemzetközi összevetésben még rosszabbul teljesít. A 444 szúra ki, hogy az Our World In Data nevű online adatbázis szerint egy helyet rontott hazánk: Magyarországon a hetedik legmagasabb az egymillió emberre eső halálozás. Ezen a listán már az olasznál is rosszabbak a magyar mutatók.

Ellentmondásos tendenciák terhelik az oltást is. Miközben a legalább egyszer beoltottak száma 1,107 millióra nőtt, a kormány már némiképp finomított rövid távú tervein. Korábban Orbán Viktor kormányfő még azt mondta: „Ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás, akkor húsvétig minden eddig regisztráltat be tudnak oltani, 2 millió 448 ezer embert.” Noha bevetették már a kínai vakcinát, Gulyás Gergely tegnap már úgy árnyalta a képet: „A regisztráltak számától függően beolthatják az időseket húsvétig.”

Tegnap kiderült, hogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte a Johnson and Johnson vakcinát is, amelyből a kormány 4,3 millió adagot kötött le. Ebből az oltásból, a többivel ellentétben, csak egyet kell beadni. Közben elkezdték postázni a vakcinaigazolványokat, igaz a Telex szerint itt is akadtak hibák: volt olyan irat, ami nem került be a központi egészségügyi adatbázisba, de aztán ezt javították.

Drága és ködös kínai üzletAz orosz vakcinából a két oltás ára mintegy 17 euró, a kínaiból pedig két dózis 63 euró – árulta el tegnap Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter pontos összegek megadása nélkül hozzátette: a kínai és az orosz vakcinánál is olcsóbbak az uniós beszerzésből származó készítmények. Később közzétette a kínai vakcina vásárlási szerződését. Ebből az derül ki, hogy ködös tulajdonosi hátterű cégtől vett Magyarország kínai szert.
Emmi: várják ki a sorukat a tanárokTovábbra sincs tervben, hogy a pedagógusok és más oktatási dolgozók külön csoportként elsőbbséget élvezzenek az oltási rendben – legalábbis ez derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Miután március 8-tól óvoda- és iskolazárást rendelt el a kormány, erre most gyorsan és egyszerűbben sort lehetne keríteni – ahogy azt meg is tették az ügyészségi és bírósági dolgozók esetében. Az Emmi annyit írt: az eddigi több mint egymillió beoltott között életkoruknál vagy betegségüknél fogva sok pedagógus is megkaphatta már az oltást. „Jelenleg is folyamatos az oltás, és a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus betegek élveznek prioritást” – tették hozzá. Arra a kérdésre, eddig mennyi pedagógust oltottak be, nem kaptunk választ.
Lefújt rendezvényekElmaradnak a március 15-i ünnepségek, csak a zászlófelvonást tartják meg a nemzeti ünnepen hétfő reggel 8 órakor a Kossuth téren. A Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadását is későbbre halasztják, de a díjazottak névsorát az ünnep napján nyilvánosságra fogják hozni.