Európai aggályok az AstraZeneca miatt

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) minden kétség ellenére ajánlja a brit-svéd gyógyszergyár vakcinájának alkalmazását, mert nem lát bizonyítékot rá, hogy a készítménynek súlyos mellékhatásai lennének.

Németország, Franciaország és Olaszország is csatlakozott hétfőn azoknak az államoknak az egyre bővülő csoportjához, amelyekben felfüggesztették az AstraZeneca készítményének használatát, mert néhány emberben vérrög képződött a védőoltás után.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonban továbbra is ajánlja a brit-svéd gyógyszergyár vakcinájának alkalmazását, mert nem lát bizonyítékot rá, hogy a készítménynek súlyos mellékhatásai lennének – közölte Marco Cavaleri, az EMA Covid19 munkacsoportjának vezetője az Európai Parlament két szakbizottságában hétfő délután tartott meghallgatáson. Az EU-s hatóság ugyanakkor közleményben jelentette be, hogy folytatja az AstraZeneca oltóanyaga és a trombózisos esetek közötti összefüggések vizsgálatát, gyógyszerbiztonsággal foglalkozó bizottsága pedig csütörtökön rendkívüli ülésen fogja értékelni az eredményt.

A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn egyébként az MTI szerint azt hangsúlyozta, az oltóanyagokért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet hétfőn kiadott ajánlására döntöttek az – a Magyarországon is széles körben alkalmazott – AstaZeneca felfüggesztése mellett. A döntés oka az agyi vénákban fellépő vérrögképződés okozta kockázatok, ám még nem bizonyított egyértelműen, hogy ezeket az oltóanyag okozza, csak az tudható, hogy a beadása után figyelték meg a komplikációkat. Németországot követve döntött a felfüggesztés mellett Emmanuel Macron francia elnök és az olasz hatóságok is.

Az Európai Gyógyszerügynökség szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a Johnson&Johnson vakcinája egyaránt hatásos a koronavírus Európában fellelhető – brit, dél-afrikai és brazíliai típusú – variánsával szemben. Az AstraZeneca oltóanyaga ugyanakkor kevésbé eredményesen alkalmazható a Dél-Afrikában azonosított mutáció legyűrésére, míg az engedélyezés előtt álló Novavax e téren viszonylag jó adatokat produkál. Az EMA azon dolgozik, hogy a vírusvariánsok ellen kifejlesztett oltóanyagok jóváhagyása gyors és zökkenőmentes legyen, hasonlóan az influenzavírust megsemmisítő hatóanyagok engedélyezési eljárásához, hangzott el a parlamenti meghallgatáson, amelyen az EMA mellett részt vett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselője.

A szakértők hangsúlyozták: a mutációk megjelenését úgy lehet visszaszorítani, ha az országok fenntartják az utazási és egyéb korlátozásokat, érvényesítik a maszkviselésre és távolságtartásra vonatkozó szabályokat, felgyorsítják az oltási kampányt, ellenőrzésük alatt tartják a fertőzés gócpontjait és széleskörű teszteléseket végeznek – vizsgálva az oltóanyagok hatékonyságát és az újrafertőződés arányát. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezték, hogy az eddig beérkezett adatok szerint a Pfizer/BioNTech oltóanyaga meglehetősen jó védelmet nyújt az újrafertőződés ellen is. Annak, aki már túlesett a fertőzésen, elég lehet egyetlen védőoltás, de ennek megállapítása további vizsgálatokat igényel, hangzott el.

A meghallgatáson az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatóságának helyettes vezetője elárulta, hogy amikor tavaly megkötötték a gyógyszergyárakkal az előzetes beszerzési megállapodásokat, nem ellenőrizték megfelelően a gyártókapacitásaikat.

Sajtóhírekre reagálva Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő a testület déli sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem tárgyalnak az orosz Szputnyik V vakcina előállítójával.