Ütemérzék

A naivitás az emberi lélek koronavírusa, de azok után, hogy tavaly tavasszal Orbán még magához képest is pitiáner módon a járvány első hullámát az ellenzék elleni kampányolásra meg mindenféle közvagyon gyorsított ütemű elhappolására használta fel, volt rá némi remény, hogy legalább a kínaivakcina-vásárlással nem kavarnak. Hogy az utóbbi hónapok összeomlása után, a 15 ezer halott árnyékában, egy évvel a választások előtt az embereknek ne legyen már az az érzésük, hogy vannak, akik még ebből is kaszáltak egy méreteset.

Hát akkor tőmondatokban: ugyan a kormány a kereskedőházak méretes csődje után nemrég újabb milliárdokat ölt a kínai partnerirodákba, ám valamiért mégsem azokon, hanem egy korábban Vanuatuban (Melanézia) bejegyzett off-shore hátterű, ismeretlen tulajdonosú cégen, a 2009-es alapítású Danubia Pharmán keresztül vette meg a kínai vakcinát. A közzétett szerződésből egyáltalán nem derül ki, hogy a Danubia Pharma tulajdonképpen mi az ördögöt csinált, azon kívül, hogy papíron ő adta el a vakcinát Magyarországnak. A vakcinát ugyanis a kormány Wizz Air által üzemeltetett magángépe hozza be, idehaza pedig egy másik cég, a Hungaropharma ellenőrzi, kezeli, raktározza. Kizárásos alapon az jön szóba, hogy ők fuvarozták ki a repülőtérre a vakcinát a Sinopharm raktárából. Vagy legalábbis ők tárcsázhatták a kínai tehertaxit.

A kormányszervek csak annyit árultak el, hogy „szakmai felügyeletet” végez a cég. Az sajnos nem tudjuk, hogy mennyiért. Pedig az adófizetőket talán érdekelné, hogy pontosan miért is csengettek ki a zsebükből vakcinánként bruttó 32 eurót, azaz a nyugati szérumok árának dupláját. Ja és hogy ki áll a buli mögött. A Danubiának ugyanis nemrégiben új tulajdonosa lett. A változatosság kedvéért szintén ismeretlen tulajú Syntonite Med Zrt. amely – láss csodát – éppen a kínai vakcinavásárlás előtt két hónappal vette meg a vállalkozást.

Annyi biztos, hogy akárki van a cég mögött, jó volt az üzleti ütemérzéke: a magyar állam nagyjából akkoriban kezdhetett tárgyalni az üzletről a kínai féllel.