Előfizetés

Gyógymód helyett kriminalizálás

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.18. 07:20

Fotó: JENS KALAENE / DPA / AFP
Krónikus betegek, köztük szklerozis multiplexben vagy epilepsziában szenvedők életét nehezíti meg a magyar kormány.
Teszi ezt azzal, hogy az egységes uniós állásponttal szemben nem fogadja el a kannabisz gyógyászati alkalmazását – így összegezhető a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) minap közzétett állásfoglalása. A civil szervezet szerint szakmai és politikai hibát vétett a kormány tavaly decemberben az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában, amikor egyedüli EU tagállamként a kannabisz orvosi felhasználása ellen szavazott. A politikai következmény egy hónapja kiderült: az uniós egységet megtörő kiszavazás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A KCKT hangsúlyozta, hogy hiba drogliberalizációnak tekinteni a kannabisz tudományos és gyógyászati célú felhasználását, hiszen a szer változatlanul a szigorúan ellenőrzött kábítószerek nemzetközi listáján marad. Magyarországgal együtt több ENSZ tagállam is politikai alapon utasította el az orvosi kannabisz szabadabb felhasználását, kizárólag drogként meghatározva azt. Más államok, így Hollandia, Csehország vagy Lengyelország már a gyógyászati szempontok figyelembevételével alakította át a szer alkalmazásának jogi szabályozását, intézményi hátterét és az egészségügyi dolgozók felkészítését, a németeknél TB támogatással lehet beszerezni ezeket a szereket. A civil szervezet nyilatkozata kifogásolja, hogy a kormány a kérdésről nem egyeztetett a hazai szakemberekkel, az elvileg erre hivatott Kábítószerügyi Tanács tavaly nem is tartott ülést. A KCKT most egy terjedelmes szakmai összefoglalót is kiadott a kannabisz gyógyászati alkalmazásának többezer éves történetéről, amely azt igazolja, hogy ma már mind a kannabisz növényből, mind pedig szintetikusan előállított hatóanyagaiból biztonságos és hatékony gyógyszereket készítenek, s a prágai Károly Egyetemen tart a szer szabványosítása. A belőle készült gyógyszerek a rákos betegek hányingerét és étvágytalanságát, a szklerózisosok remegését, az epilepsziások rohamait csökkentik. Közülük kettő nálunk is forgalomban van, de az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ennél sokkal több kannabisz tartalmú szert, főleg olajat regisztrált, amiket vény nélkül be lehet szerezni. Valójában tehát tájékoztatásra, képzésre lenne szükség és nem az orvosi kannabisz kriminalizálására – állítja a civil szervezet.

Ellenlépés

A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület 2014-ben jött létre, tiltakozásul az Orbán-kormány drogpolitikájával szemben. A lépés előzménye volt, hogy az Országgyűlésben 2009-ben elfogadott, a civil szakmai szervezetek támogatását is élvező drogstratégiát az Orbán kormány 2010 decemberében visszavonta. A három évvel később elfogadott új stratégia már nem találkozott a szakma elképzeléseivel, a terület költségvetési támogatása minimálisra csökkent.

Felkészülés a „boldog örök életre”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.18. 07:00

Fotó: Zagyi Tibor
Ferenc pápa érkezése nem írja felül a programot. Az eucharisztikus kongresszust mindenképpen megrendezik, elképzelhető azonban, hogy a részvétel feltétele az oltási igazolvány lesz.
Ferenc pápa valószínűleg csak néhány órát tölt majd Budapesten. A zárómise, amelyen a katolikus egyházfő részt vesz, szeptember 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a Hősök terén. A szertartás körülbelül két órán keresztül tart – nyilatkozta Fábry Kornél katolikus pap, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára a Népszavának. Fábry Kornél – aki tisztségénél fogva a rendezvény főszervezője – nem követte, hogy mi hangzott el a legutóbbi Kormányinfón. Lapunktól értesült Gulyás Gergely miniszter bejelentéséről, hogy a pápa Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor kormányfővel is találkozni fog. A főtitkár elmondta: a már rögzített menetrendet egyházi részről nem különösebben befolyásolja a pápa érkezése, az egyházfő egyéb programjairól viszont nincsenek ismeretei. (Szombati számunkban arról írtunk, hogy lapunk megkereste a Szentszék sajtóhivatalát, amely egyelőre nem erősítette meg Gulyás Gergely bejelentését. A pápa hivatalos programját majd a Vatikán honlapján teszik közzé – a szerk.) Az eredetileg tavaly őszre meghirdetett katolikus világtalálkozót a járványhelyzet miatt halasztották el 2021. szeptember 5-12-re. Újabb halasztás nem lesz – mondta Fábry Kornél –, a budapesti kongresszust mindenképpen megrendezik. Csak éppen még nem lehet biztosan tudni, hogy milyen módon. A szervezők rendszeresen tartják a kapcsolatot a koronavírus elleni védekezésért felelős szakemberekkel, igyekeznek minden lehetséges forgatókönyvre felkészülni. A főtitkár abban bízik, hogy ősszel már nem lesz leküzdhetetlen akadálya a személyes találkozónak. A korábbi hírek szerint 80 ezer – közöttük több tízezer külföldi – zarándokot várnak Budapestre. Elképzelhető, hogy korlátozott létszámban, vagy csak oltási igazolvánnyal lehet majd részt venni a kongresszuson. Végső, nem várt esetben „online” formában szervezik meg a rendezvényt. A már említett zárómisén kívül a bő egy hétig tartó kongresszus kiemelt eseménye lesz az ünnepélyes megnyitó és „szentmise elsőáldozással” a Hősök terén, valamint a Kossuth téri szentmise, ahonnan eucharisztikus gyertyás körmenet indul ugyancsak a Hősök terére. A hét során a 15 ezer fő befogadására alkalmas Hungexpo lesz a helyszín. A kongresszust különféle kulturális programok kísérik, az Erkel Színházban például a 100 Tagú Cigányzenekar, a Papp László Sportarénában pedig Ákos ad koncertet. Az eucharisztikus kongresszust a kormány mintegy 30 milliárd forinttal támogatja – közölte Fábry Kornél az anyagiakra vonatkozó kérdésünkre. Hangsúlyozta, hogy csak néhány milliárdot fordítanak az előkészületekre és a rendezésre, a pénz túlnyomó részét – a rendezvényhez kapcsolódva – templomok felújítására vagy közösségi terek kialakítására költik. A templomok között „közös kincsnek” számító műemlék épületek is megújulnak. A főtitkár tájékoztatása szerint a kongresszusoknak kettős célja van. Egyrészt megerősíteni a katolikus híveket az Eucharisztiába vetett hitükben, abban, hogy Jézus Krisztus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben, ma is velünk él. Másrészt reményt adni azok számára, akiknek nincs istenhitük.
– Alapvető kérdés, hogy mi következik a halál után. Az egyház válasza: Jézus Krisztusban örök életünk van. Ha tudjuk, hogy a halállal nem ér véget az életünk, akkor ez mindennél többet ér. Jézus Krisztus pontosan azt ígéri, hogy aki „eszi az én testemet és issza az én véremet” az eucharisztikus színek alatt, annak örök élete van. Azoknak, akik szeretnének örökké boldogan élni, érdemes erről minél többet megtudniuk. Hiszen itt van Jézus ajándéka. Ha valaki megfelelő felkészüléssel szentáldozáshoz járul, annak boldog örök élete van – fogalmazott Fábry Kornél. A főtitkár úgy látja: ha ez az örömhír mindenkihez eljut, akkor már megérte megszervezni a kongresszust.

Állam és egyház: meghívás Ádertől

Áder János 2020 februárjában kifejezetten azért utazott a Vatikánba, hogy személyesen hívja meg Ferenc pápát a budapesti eucharisztikus világtalálkozóra. „A Szentatya jelezte, hogy nagyon szívesen jönne. Ezt százszázalékos elköteleződésnek nem lehet tekinteni, de több volt ez, mint egyszerű udvarias nyilatkozat a felkérésről” – mondta akkor az államfő. Előzőleg már Erdő Péter bíboros is Magyarországra invitálta a pápát. A bíboros nem sokkal Áder útja után, szintén a pápával történt személyes találkozón erősítette meg a meghívást. Március 8-án vált hivatalossá, hogy Ferenc pápa valóban Budapestre. „Bízunk benne, hogy látogatása nagy bátorítást és lelki megerősítést jelent mindannyiunk, és az Eucharisztikus Kongresszus majdani részvevői számára” – reagált közös közleményében Erdő Péter és Veres András, a püspöki kar elnöke.

Vinné az egyház a füredi iskolát

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.18. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A veszprémi érsek szerint spirituális tartalmakkal jobb lesz a nevelés. A szülők aggódnak.
Pénteken kell szavazniuk a Balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskolába járó gyerekek szüleinek arról, támogatják-e, hogy az intézmény katolikus iskolává váljon, miközben számos fontos kérdésre hetek óta nem kaptak választ. Nem tudni például azt sem, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek szüleik továbbra is világnézetileg semleges oktatást szeretnének. Februárban a 444.hu számolt be arról, hogy a füredi Eötvös iskola fenntartását szeptembertől a Veszprémi Főegyházmegye venné át. A szülők ekkor még nem kaptak részletes tájékoztatást, holott az egyházmegye valóságos kampányhadjáratba kezdett, videókkal, szórólapokkal bombázták az iskola közösségét, Udvardy György veszprémi érsek pedig levelet is küldött a szülőknek, amelyben egyebek mellett arról írt: „a nevelés egy sokkal teljesebb síkon valósulhat meg, ha annak spirituális tartalma is van”. Március elsején végül sor került egy személyes egyeztetésre, amelyen Udvardy György érsek mellett részt vett Szabó Lajos tankerületi vezető, Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere, továbbá az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség elnöke, illetve osztályonként még egy-egy szülő. Lapunkhoz eljutott az egyeztetés jegyzőkönyve, amelyből kiderült: az érsek szerint az egyházi átvétel szülői igény volt, ő maga pedig „a szülők egy meghatározott csoportjának véleményét hordozza”. – Mi továbbra sem tudjuk, kik tartoznak ebbe a „meghatározott csoportba”, a szülők közül eddig senki nem állt elő nyilvánosan azzal, hogy katolikus iskolát akar az Eötvösből – nyilatkozta lapunknak Tamás Andrea, aki most szeretné beíratni gyermekét az iskolába, de az egyházi átvétel lehetősége elbizonytalanította. Ugyanakkor sok szülőről tud, akik ellenzik az egyházi átvételt, miután több aláírásgyűjtés is indult. Az egyik épp a leendő elsősök szüleinek készült, ebben arról nyilatkozhatnak, amennyiben az Eötvös egyházi fenntartású lesz, számukra állami iskolában biztosítsanak férőhelyet a városban.
Csakhogy a lehetőségek végesek: ha az Eötvös iskolát átveszik a katolikusok, Balatonfüreden egy állami iskola marad a már meglévő református iskola mellett. A szomszédos településeken – Tihanyban, Csopakon, Alsóörsön – is csak egyházi iskolák vannak, így előfordulhat, hogy 20-30 kilométerrel távolabb tudnak másik állami iskolát találni. Udvardy György érsek egyébként felmenő rendszerben képzeli el a váltást, hogy ne kelljen minden gyereknek „egyik napról a másikra az egyházi felfogás alapján” élnie. Ugyanakkor a heti két hittanóra kötelező lenne az alsóbb évfolyamokon, a 7-8. évfolyamon viszont lehetne választani a hittan és az etika órák között. A szülők azt is kifogásolják, nem tudni, milyen új iskolai szabályokat vezetne be az egyház, a fenntartó mennyire szólna bele az iskola életébe. Az aggodalomra minden alapjuk megvan: Udvardy György 2016-ban – akkor még pécsi püspökként – például levélben tiltotta meg az egyházmegyéhez tartozó iskolák tanárainak, hogy sztrájkoljanak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint megsértve ezzel a sztrájkhoz való demokratikus alapjogot, s korlátozva a munkavállalói jogokat.
Érsekség: családias légkört szeretnék biztosítani „Balatonfüred járási székhely. Fontosnak tartjuk, hogy – aki ezt szeretné – elérhető közelségben legyen lehetősége minden szülőnek a katolikus oktatást igénybe venni gyermekeik számára” – válaszolt a Veszprémi Érsekség arra a kérdésünkre, miért szeretnék átvenni a füredi Eötvös iskolát. Hozzátették: a balatonfüredi katolikus hitoktatásban résztvevők száma meghaladja a 360 főt, ezért ennek megfelelően és a helyi adottságokat, körülményeket mérlegelve fogalmazták meg szándékunkat. Mint írták, minden gyermek számára a szakmai színvonalat és a családias légkört szeretnénk biztosítani, függetlenül vallási igényüktől. Minden diák bekapcsolódhat a hitéleti tevékenységbe (szentmise, közös ima, egyházi ünnepek), de nem lesznek kötelezve rá. „Semmilyen szankciótól nem kell tartaniuk, hiszen ez nem felel meg az evangéliumi szolgálat szellemének” – közölték. Az iskola működésének kereteit az intézmény vezetőivel, tanáraival, szülőkkel a hatályos jogszabályoknak és a Katolikus Egyház értékrendjének megfelelően közösen alakítanák ki a „másutt is jól bevált” pedagógiai gyakorlat alapján. Ebben a tantestület minden tagjára számítanak. „A közös feladatban, szolgálatban az ő hivatástudatuk, elkötelezettségük és szakmai igényességük érték, melyet nagyra becsülünk, és számítunk továbbra is a munkájukra. A vallásos meggyőződés fontos, de nem kötelező a jelenleg ott dolgozó pedagógusok esetében. Minden dolgozó a további munkaviszonyáról az intézményben személyesen fog dönteni. Amennyiben távozó pedagógusok lennének, azok helyett szükség lesz új tanárokra” – írták. A Balatonfüredi Tankerületi Központtól pedig azt a tájékoztatást kaptuk: a tankerület kötelezettsége, hogy a fenntartói jog átadása esetén gondoskodjon azon tanulókról, akiket szüleik nem akarnak egyházi iskolába járatni, ennek módjáról a döntés fényében, az esetlegesen érintett tanulói létszám ismeretében lehet döntést hozni.

Egyre több az egyházi iskola

A KSH 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatai szerint az egyházak tavaly 378 helyen működtettek óvodákat (2010-ben még 155 volt), 546 feladat-ellátási helyen általános iskolákat (2010-ben 233), ez az alapfokú iskolák 15 százaléka. Gimnáziumokat 255 helyen működtetnek (2010-ben 122), ami a gimnáziumi feladat-ellátási helyek 30 százalékát teszi ki. A szakképzésben is emelkedett a felekezeti intézmények száma: az előző tanévben már 118 szakgimnázium és 75 szakközépiskola volt egyházi fenntartásban.