Veszélyben az északír béke

A brit kilépés következményeként fellépő bizonytalanság feszültséget okoz Belfastban, és fennakadásokat az élelmiszer-ellátásban.

A koronavírus-járvány közepette a hírekben és az emberek érdeklődésében parányit háttérbe szorultak az északír események, miközben a felszín alatti fortyogás már az új amerikai elnök ingerküszöbét is elérte. Családi háttere – ír származása révén Joe Biden szoros, élénk figyelmet tanúsít minden, az Ír-szigettel kapcsolatos fejlemény iránt. Szerda, Írország védőszentjének, Szent Patriknak az ünnepe kíváló alkalmat biztosított aggodalmai kifejtésére. Az amerikai elnök e napon virtuális csúcstalálkozót tartott az ír miniszterelnökkel, Micheál Martinnal. Ennek kapcsán szóvívőjén keresztül mind Londont, mind Brüsszelt arra bátorította, hogy működjenek együtt, "keressenek pragmatikus megoldásokat a nehezen kivívott északír béke megőrzésére és előrevitelére".

Az 1998-as nagypénteki egyezmény által megteremtett, összpárti együttműködésen alapuló északír egyensúlyt a Brexit tényleges életbe lépését követő bonyodalmak zavarják meg. Ahogy arról a keservesen zajló tárgyalások alatt többször is beszámoltunk, az Ír-sziget északi részére különleges intézkedések vonatkoznak. Annak érdekében, hogy ne kelljen fizikai valóságában is létező határt létrehozni a határ két oldalán, Észak-Írország az árukereskedelem szempontjából része maradt az Európai Unió egységes piacának, azaz a kamionok megállás nélkül hajthatnak át a szárazföldi határon. Valahol azonban ellenőrizni kell a szállítmányokat és a vámpapírokat, és erre most az északír kikötőkben kerül sor, kritikákat váltva ki, hogy a gyakorlatban az Ír-tengeren jött létre egy határ.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság különválását szabályozó szerződés részét képező északír rendelkezésekről, a “Northern Ireland Protocol”-ról kezdettől lehetett tudni, hogy később sok baj forrása lehet. Pedig éppen annak érdekében jött létre, hogy garantálja a békefolyamatot és a nagypénteki egyezményt. A koronahű erők vehemensen ellenzik az áruszállítás kontrollját, mert nem akarják, hogy Észak-Írország más elbánás alá essék, mint Nagy-Britannia. Sérelmeiket nemrégiben Boris Johnsonnal is megosztották, azzal fenyegetve, hogy visszavonják a sok évtizedes zavargásoknak véget vető nagypénteki szerződés támogatását. Az új rend gyermekbetegségei gyorsan kiütköztek. Észak-Írország az év elejétől ellátási zavarokkal küzd, különösen a friss hús és zöldség szokott hiányozni a szupermarketek polcairól. Annak ellenére van ez így, hogy az átmenet tizenkét hónapját követően a szupermarketek további három-, illetve a húskészítmények tekintetében hathónapos "kegyelmi időszakban" részesültek, amikor az EU híresen szigorú élelmiszer-higiéniai standardjait és a fuvarozók által nehezen teljesíthető bürokratikus papírmunkát még nem követelték meg a hatóságok.

Március elejére világosan látszott, hogy a kereskedelemnek, az üzleti életnek a kegyelmi időszak meghosszabbítására van szüksége. Az áruhiány megelőzése érdekében a brit kormány határozott, ám egyoldalú döntést hozott. A korábbi Brexit-főtárgyaló, a frissen a kabinetbe avanzsált és éppen a kilépés utáni ügyekkel megbízott David Frost bejelentette, hogy az Európai Unióból Nagy-Britanniába érkező élelmiszereket egészen a jövő év elejéig nem fogják ellenőrizni és ugyanez érvényes az ír sziget két része között is. A volt diplomata arra hivatkozott, hogy sem az európai exportőrök nincsenek felkészülve az új szabályok alkalmazására, sem a vámellenőrzéshez szükséges infrastruktúra nem készült el. Ahogy a The Times napilap fogalmazott, az egyik doveri ellenőrzőpont egyelőre nem több, mint egy "lyuk a földben". A brit kormány nem csak azt akarta elkerülni, hogy vissza kelljen fordítani a megfelelő dokumentumokkal nem felszerelt kamionokat a kontinensre, hanem az időbeni egybeesésre is gondol. Röviddel az eredetileg hathónapos határidő letelte után, június 21-én lép életbe Angliában a koronavírus miatt elrendelt karantén lazításának utolsó fejezete, amikor a lakosság minden korábbi korlátozás alól felszabadul, a gazdaság pedig visszatérhet a normális kerékvágásba.

Míg az élelmiszer-kereskedelmi szakma üdvözölte a brit lépést, különösen annak fényében, hogy a bürokratikus követelmények életbe lépésének késleltetésével becslések szerint egy év alatt 7 milliárd fontot lehet megtakarítani. Az EU azonban erősen sérelmezte az egyoldalú döntést, "súlyos hibának" nevezve és a kötelezettségszegési eljárás jogi retorziójával fenyegetve. Az Európai Bizottság figyelmeztette Londont, hogy az enyhítések ellentétben állnak a Brexit-egyezmény Észak-Írországot érintő fejezetének konkrét rendelkezéseivel és a "jóhiszeműség, jószándék" szellemének követelményével. Maros Sefcovic, a Bizottság alelnöke Lord Frosthoz intézett hivatalos levelében a hónap végéig adott határidőt, hogy a két fél a kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében az Egyesült Királyság és az Európai Unió Közös Bizottságának északír grémiumán keresztül tárgyalásokat kezdjen. A meglehetősen kemény hangú rendreutasításban Sefcovic felszólítja a brit kormányt, hogy "vessen véget az egyoldalú akcióknak és az általa elfogadott szabályok megsértésének. Az egyezmény megvalósításához kölcsönös bizalom szükséges, ám az Egyesült Királyság hasonló lépései nem ezt szolgálják".

E feszült hangulatban folynak az előkészületek Észak-Írország megszületésének május 4-i centenáriumára. Míg az Egyesült Királysághoz tartozás koronahű hívei a kormány által biztosított 3 millió fontos büdzsé segítségével nagyszabású ünnepségsorozattal készülnek a hat ulsteri megye Írországból való kiválásának évfordulójára, a nacionalista, ír egységpárti Sinn Féin nem gondolja, hogy a sziget szakadásának ürügyén indokolt lenne bármilyen örömködés. Az Ír Köztársaság lakói úgy érzik, a századikat nem követi kétszázadik születésnap, Észak-Írország belátható időn belül újraegyesül a sziget déli részével.