Április 30-ig valamennyi uniós kormánynak be kell benyújtania az Európai Bizottsághoz a Covid-válság kezelésre létrehozott uniós helyreállítási alappal (RRF) kapcsolatos terveit, amit széles körű társadalmi vitának kell megelőznie. A 750 milliárd eurós alapból a következő 5 évben összesen 5893 milliárd forintnyi hitel és támogatás jár Magyarországnak. Bár az idő vészesen fogy, a kormány a kilenc részprogramból mindössze három rövid összefoglalóját hozta eddig nyilvánosságra, ebből kettő, a közoktatással és a közlekedésfejlesztéssel foglalkozó összefoglalók épp pénteken jelentek meg, míg az energiapolitikai támogatások felhasználásról szóló a hónap elején. Vagyis a következő negyven napban kellene még hat részprogramot nyilvánosságra hozni és azokról széles körű társadalmi vitát kezdeményezni, de láthatón erre nem sok hajlandóságot mutat a kormány.
A közlekedésfejlesztési elképzelések csak címszavakban vázolják föl, hogy mit is akar a kormány. Mint írják, már léteznek bizonyos résztervek, ám ezek egyelőre nem ismerhetők meg. Az látható, hogy a RRF-források nyertese a vasút, azon belül is az elővárosi fejlesztések lesznek, már csak azért is mert az uniós újjáépítési tervtől függetlenül ennek kidolgozásával már foglalkozott a kormányzat alternatív budapesti főpolgármesteri hivatala, a Budapesti Fejlesztési Központ az elmúlt hónapokban. A most vitára bocsátott terv a konkrétumokat mellőzve olyan közhelyeket villant fel mint, hogy a közlekedési rendszereket (vasút/busz) integrálni , átszállási feltételeket javítani, P+R parkolókat építeni, HÉV-eket felújítani kell, vagyis mind-mind olyan ötlet, amit minden második, nyitott szemmel járó budapesti felsorolna. A program számol egy logisztikai reformmal is, amelynek célja, hogy Budapest, mint közép-európai áruszállítási csomópont javítson versenyképességén, amihez vasúti fejlesztéseket rendelnének. Az látható az irányokból, hogy sok pénz nem jut a fővárosi közlekedés fejlesztésre, hisz a program erőteljesen agglomerációra fókuszál, ám ez sem meglepetés a városvezetés politikai színezetét látva. Ennek ellenére épp ezt a programot próbálta hatalmas előrelépésként bemutatni Fürjes Balázs államtitkár, alternatív kormányzati főpolgármester egy csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol a fővárost és a budapestieket 3000 milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette a Budapesti Közfejlesztési Tanács ülése előtt. A testület ülése után Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte, hogy a kormány végre egyeztetésbe kezdett a RRF felhasználásáról és jelezte, hogy a főváros vezetése kész minden egyes projektről külön tárgyalni, hisz nem engedhetik meg magunknak, hogy bármilyen uniós vagy kormányzati pénzről lemondjanak.
A most nyilvánosságra hozott közlekedésfejlesztési kormányzati tervekben ezen túl konkrétumok említése nélkül olvashatunk a városok közötti és a nemzetközi vasúti közlekedés fejlesztésének szükségességéről, támogathatóságáról, és új vasúti járművek vásárlása is szóba jöhet.
A vasútfejlesztések mellett az anyag ötletel a zöld buszprogramról is, vagyis a jelenlegi közösségi közlekedési buszok, iskolabuszok lecseréléséről, illetve egy mondatban előjön a hibrid/villamos hajtású motorvonatok üzembe állítása is. Jelenleg egyetlen ehhez hasonló projekt van tervben, ez a Hódmezővásárhely Szeged közötti tramtrain, amelynek futópróbái már zajlanak. Két feloldása lehet annak, hogy az ötletet itt is szerepeltetik: vagy hódmezővásárhelyi projektet akarja az RRF-ből finanszírozni a kormány, vagy újabb hasonló tervek vannak születőben valahol, ám ez a vitaanyagból nem derül ki. A kormányzati anyag még egy fontos területet említ, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, ám erről is csak annyit tudhatunk meg, hogy ez egy jó dolog, hiszen jóval kisebb a károsanyag-kibocsátása, mint a többi alternatív közlekedési eszközé.
Kidolgozatlansága miatt az összefoglaló még társadalmi vitára sem igazán alkalmas, és arra sem elég, hogy ezzel az ötletgyűjteménnyel az uniós hatóságok elé járuljon a kormány április 30-ig.
