Nem támogatja a mintegy 23 millió gazdát és 22 ezer szövetkezetet tömörítő Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (COPA-COGECA) érdekképviseleti szervezete az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piachoz tartozó, Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást. (Mercusor-tag Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay, társult tagok Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru) Az uniós gazdák attól tartanak, hogy ismeretlen eredetű élelmiszerek juthatnak be az unióba, mivel az európai közösség szigorú szabályait a távoli földrész gyártóinak nem kell betartani.
A szakmai testület nemrég hozta nyilvánosságra álláspontját, amire az is okot adhatott, hogy az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak a megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. Ezt a lépést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is elfogadhatatlannak és kockázatosnak tartja - olvasható a hazai agrár-és élelmiszerszektort képviselő köztestület honlapján.
Az uniós polgárok tájékoztatására a COPA-COGECA kampányt indít a médiában arról, hogy miért nem jó ez ez egyezmény. A napokban egy videót is közzétettek, amelyben közérthetően elmagyarázzák álláspontjukat.
A gazdák nehezményezik azt is, hogy pont akkor nyit az Unió Dél-Amerika felé, amikor az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit is teljesíteni kell a gazdáknak. Így jogos a félelmük a már aláírt és ratifikálandó szerződések hatása miatt, hiszen a Mercosur-országokból importált baromfi mennyisége egyenlő Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével. A behozott cukor nem uniós szabvány szerint készül. Az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetsége (CIBE) pedig azt állítja, hogy Brazília összesen huszonhét olyan gyom- és rovarírtót használ, amit a kontinensünkön már betiltottak.
- Valóban van veszélye a megállapodásnak - írja a Facebook-on Raskó György, agrárközgazdász, aki éveken át élt Dél-Amerikában és ismeri az ottani mezőgazdaságot. Egyrészt jóval hatékonyabb a termelés, mint az uniós országok gazdaságaiban, ezt főként Brazíliáról, Uruguayról és Argentínáról lehet elmondani. A három Mercosur-ország agrárexportja eléri a 160 milliárd dollárt, és ez messze több mint az EU harmadik országokba történő kivitele.
Másrészt ezek az országok ráadásul agrárszubvenció nélkül is ennyire sikeresek, a földalapú támogatást, mint fogalmat arrafelé nem ismerik. Mindegyik ország nyitott az agrárinnovációra, a genetikailag módosított élelmiszereket szeretik, és jellemzően nagybirtok-rendszer van, különösen Brazíliában, ahol nem ritka a 30-50 ezer hektáros farm. A hatékonyság alacsonyabb fajlagos költség mellett sokkal jobb ezen országokban. A nádcukor például egy hektáron 8-10-szer annyi hozamot ad, mint az európai répacukor. A szójakomplex veri a világot, mert évente kétszer aratnak szóját. Fontos még, hogy a termékek minőségével kapcsolatos kétségek valószínűleg alaptalanok. - Egészséges élelmiszereket állítanak elő, a dél-amerikai baromfihús jobb ízű, a marhahús pedig egészen kiváló, különösen sztéknek és a déligyümölcsök is nagyszerűek - reagált néhány felvetett aggályra Raskó György.
