A kilépés hete

Azt állította Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter (a Facebookon közölve, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból), hogy a Néppárt a legtöbb kérdésben baloldali értékeket képvisel, „már nem jobboldali párt; ezt mi tudomásul vesszük”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Néppárt nem képvisel baloldali értékeket, legföljebb bizonyos baloldali meg zöld értékek és követelések mára általánossá váltak a világon. Ezért vallja magáénak az Európai Néppárt azt az álláspontot, hogy „a gazdaságnak az embereket kell szolgálnia és nem fordítva”, vagy hogy fenntartható gazdasági fejlődésre van szükség a klímaváltozás megfelelő kezelése érdekében. Csakhogy ezt a Fidesz (legalábbis szavakban) szintén támogatja, pedig eredetileg nem a kereszténydemokraták napirendjén szerepelt. Az EPP egyúttal kiáll „a külső határok biztosítása, az illegális migráció megállítása, a terrorizmus elleni harc mellett” is, ami inkább hangzik jobboldali célnak, és Orbán megnyilatkozásaiban állandóan visszaköszön. Akkor viszont mi a valódi különbség a Fidesz és a Néppárt elvei között? Csak nem az, hogy a nyugati kereszténydemokraták nem szívelik a jogállami korlátok nélküli önkényuralmat?

Azt állította Orbán Viktor (március 15-e alkalmából, a határon túli magyaroknak küldött levelében), hogy „mi magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a miniszterelnök nem jól sajátította el, ugyanis 1914-ben és 1941-ben nem miránk törtek az ellenséges hatalmak, hanem mi törtünk rá másokra. Talán nem ártana emlékezni erre is a Karmelita kolostor magasából.

Azt állította továbbá a miniszterelnök (Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének írt gratuláló levelében), hogy „mindannyiunk számára felemelő érzés, amikor a világban megsüvegelik honfitársaink kiemelkedő teljesítményét, azonban most kivételes büszkeséggel nyugtázhatjuk, hogy 2005 és 2012 után ismét magyar tudós lett a matematikai Nobel-díjként számon tartott Abel-díj egyik kitüntetettje”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a világban ugyan megsüvegelik, itthon viszont semmibe vették. Ezt nyugtázhatjuk. Az a mód, ahogy az Orbán-kormány hosszú és megalázó vesszőfutásra kényszerítette Lovászt és vele együtt az egész magyar tudományos életet, mindennél jobban mutatja, hogy Orbán mire büszke: arra, hogy még egy világhírű matematikusnál is előbb kiszámolta a végeredményt.

Azt állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Győrben, bejelentve egy beruházás állami támogatását), hogy a járvány okozta kihívások ellenére beruházási rekordot döntött tavaly Magyarország, mert 1494 vállalat kötelezte el magát fejlesztések mellett.

Ezzel szemben a tény az, hogy a nemzetgazdasági beruházások tavaly 3,8 százalékkal csökkentek 2019-hez képest. A beruházások több mint felét adó, legalább 50 fős vállalkozások körében a beruházási teljesítmény 7,5 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Hát ilyen a magyar rekord, Szijjártó módra.