Előfizetés

Normalitásra vágyik a világ, abnormális eszközökkel

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.21. 19:33

Fotó: ALEXEY VITVITSKY / AFP
A hétvégén a világ 42 országában vonultak utcára tiltakozók a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt.
A hétvégén a világ 42 országában vonultak utcára tiltakozók a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt. Legtöbb helyen szélsőjobboldali, általában eleve vírustagadó szervezetek hívták utcára híveiket, egyes országokban pedig az ellen demonstráltak, hogy a kormány a járványkezelés ürügyén alapvető emberi jogokat korlátoz. Amszterdamban, ahol szélsőjobb csoportok az idén már többször rendeztek erőszakos tüntetést, a rendfenntartóknak ezúttal is vízágyúkkal kellett szétoszlatnia a maszk nélkül tomboló ultrákat. Németországban, Svédországban, Nagy-Britanniában is csak rendőrségi közbelépéssel lehetett véget vetni a békésnek nem mondható, a járványügyi szabályokra fittyet hányó szombati tüntetéseknek. Horvátországban is utcára vonultak a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldását követelő tiltakozók. A fővárosban, Zágráb főterén több ezren gyűltek össze. A finnek békésen demonstráltak a lezárások ellen, a szervezők eleve a normális életre való emlékezés sétájaként hirdették meg a megmozdulást. Ugyancsak békésen és civilizáltan tüntettek Svájcban is, de az utcára vonulók értelmetlennek tartják azt, hogy szerintük veszélyeztetett 1 százalék miatt a lakosság 99 százalékát is „fogva tartja” a kormányzat. Az abortusztörvény szigorítása, a sajtó- és szólásszabadság korlátozása valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása miatt tavaly ősztől többször tüntető lengyelek szombaton is úgynevezett „szabadság menetet”, nem pedig a járványügyi intézkedések elleni tüntetést szerveztek.  A koronavírus-járvány első hullámát viszonylag könnyen átvészelő, ám a harmadik hullámmal egyre rosszabb helyzetbe kerülő kelet-közép-európai országokban is több helyen utcai demonstrációkra került sor. Szerbiában, ahol az oltások gyors üteme ellenére hétről-hétre romlanak a járványügyi adatok, maszk nélküli, távolságot nem tartó tiltakozók töltötték meg a belgrádi Köztársaság teret, Horvátország öt legnagyobb városában ugyancsak csak vírustagadó, maszk nélküli emberek vonultak utcára a lezárások és a kötelező maszkviselés "zsarnoksága" ellen tiltakozva. Románia több városában is a szélsőjobb és a fundamentalista vallási csoportok szervezésében tiltakoztak – maszk nélkül, nemzeti zászlókkal és szentképekkel - a maszkviselés és az „egészségügyi diktatúra” ellen. Világszerte tombol ugyan a pandémia harmadik hulláma, a különböző vírusmutációk megállíthatatlanul terjednek, az oltási kampányok ezzel a gyorsasággal nem tudnak lépést tartani. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO aggódik, főképp a Kelet-Közép-Európában, a Balkánon és a Baltikumban kialakult járványhelyzet miatt, adataik szerint ebben a térségben növekszik leggyorsabban a fertőzöttek, a kórházi ápolásra szorulók és a halálesetek száma. Az Európai Unióban jelenleg Csehországban a legrosszabb a helyzet, második helyen sajnos Magyarország áll. De exponenciálisan emelkedik a járványgörbe Szerbiában, Bulgáriában, Romániában is.

Erdogan maga alatt vágja a fát

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.21. 19:17

Fotó: ERHAN DEMIRTAS / AFP
A török elnök felmondta a nők védelméről szóló konvenciót, tovább mérgezve országa és az EU egyébként is feszült viszonyát. Emellett kirúgta a jegybank elnökét, amivel viszont országa gazdasági helyzetén rontott.
Komoly felháborodást váltott ki, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő váratlanul kiléptette országát a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó Isztambuli egyezményből. A szombatra virradóra közzétett rendelet ellen már aznap nők százai tiltakoztak Isztambulban, a nemzetközileg elismert írónő, Elif Shafak pedig megdöbbentőnek és szégyenteljesnek nevezte a lépést. Az ankarai vezetés hivatalosan nem indokolta meg, hogy miért fordít hátat a strasbourgi Európa Tanács által megszövegezett konvenciónak, amelyet Törökország 2011-ben, éppen Erdogan miniszterelnöksége alatt az aláírók közül elsőként ratifikált. 
A török kormány igyekezett hangsúlyozni, hogy a nőjogi szervezetek állításaival szemben nekik csak a konkrét a megállapodással van problémájuk, ám továbbra is törekedni fognak a nők védelmére.

A kormányzó konzervatív-iszlamista Jog és Igazságosság (AKP) párt egyes tagjai már tavaly hecckampányt kezdtek a megállapodás ellen, amely szerintük aláássa a hagyományos családmodellt és teret ad az “LMBT-ideológiának.” Hasonló okokra hivatkozva tagadta meg a ratifikációt hazánk, Szlovákia és több kelet-európai állam, miközben több konzervatívnak tartott ország - köztük Albánia, Örményország és Szerbia - is jóváhagyta az egyezményt. Törökországban nincsenek könnyű helyzetben a nők: az ENSZ adatai szerint 38 százalékuk szenved el élete során fizikai vagy szexuális erőszakot partnerétől, ami rosszabb, mint a 25 százalékos európai átlag. Ankarának ezen a téren “van oka a szégyenkezésre” - hangsúlyozta a Népszavának Merve Tahiroglu, a Közel-Kelet demokratizálódásáért kampányoló washingtoni székhelyű POMED Törökországért felelős program-koordinátora. “Az állam képtelen megvédeni a nőket és az LBMTQ-közösség tagjait a gyűlöletbűncselekményekkel szemben, sőt, a kormány szexista hangnemével és politikájával azt a benyomást kelti, hogy az elkövetők büntetlenül megúszhatják” - magyarázta a jogvédő. Külpolitikai szempontból is aggasztónak tartja az Isztambuli egyezményből történő kilépést, hiszen ezzel Ankara “világosan elutasítja az emberi jogok iránti intézményes kötelezettségeit”. Emlékeztetett arra is, hogy a török hatóságok az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit sem hajlandók végrehajtani. Merve Tahiroglu szerint mindez arra utal, hogy “Törökország már nem akar részt venni a multilaterális intézményekben, különösen nem az európai szervezetekben.” Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren érthetetlennek és veszélyes precendensnek minősítette a döntést, és arra kérte az ankarai vezetést, hogy a nők és lányok védelme érdekében gondolja meg magát. Bejegyzését az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is megosztotta, aki éppen pénteken tárgyalt Erdogannal a megromlott viszony javításáról. A fokozódó török jogtiprások azonban megakadályozzák a közeledést.
Az EU és az Egyesült Államok azon is felháborodott, hogy a török ügyészség múlt szerdán kezdeményezte az évek óta vegzált kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) betiltását, hivatkozva annak kapcsolatára a terroristának tartott Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK).

Brüsszel és Washington szerint a HDP feloszlatása választók millióinak semmibe vételét jelentené. A Nyugat azt is elítélte, hogy a parlament szerdán megfosztotta mandátumától a párt egyik képviselőjét, Ömer Faruk Gergerlioglut, akit két és fél év börtönre ítéltek, mert 2016-ban a PKK-ról szóló cikket osztott meg a Twitteren. A politikus a szavazás után tiltakozásul a törvényhozás épületében maradt, a rendőrök vasárnap onnan hurcolták el, pizsamában. A nagy külföldi felháborodást kiváltó lépések vélhetően arról is szólnak, hogy Erdogan egyben akarja tartani az AKP nacionalista-iszlamista szavazóbázisát, amely a török gazdaság mélyrepülése miatt egyre zsugorodik. Az államfő gazdasági ügyekben azonban saját maga alatt vágja a fát. Szombatra virradóra menesztette a jegybank éléről Naci Agbalt, aki novemberi kinevezése óta drasztikus kamatemelésekkel stabilizálta a líra árfolyamát. A helyét Sahap Kavcioglu veszi át, aki Erdoganhoz hasonlóan azt az unortodox közgazdasági nézetet vallja, hogy a kamatemelések növelik az inflációt.

Angliában évekkel esett a várható élettartam a koronavírus miatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.21. 18:42

Fotó: AFP
Ekkora csökkenés a második világháború óta nem volt tapasztalható.
Meredeken csökkent 2020-ban a londoniak születéskor várható átlagos élettartama a koronavírus-járvány következtében – a férfiaké 2,5 évvel, a nőké 1,6 évvel. A szakemberek az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) adatait "megdöbbentőnek nevezték, és felhívták a figyelmet arra, hogy a szegényebb londoni férfiak körében még nagyobbat, 3,3 évet esett vissza a mutató - olvasható az Evening Standard londoni lapban. Az egészségügyre szakosodott King's Alap független elemző cég kutatása kimutatta, hogy a londoni férfiak várható élettartama 81,3 évről 78,8 évre, a nőké 85 évről 83,4 évre esett vissza 2020-ban az előző évhez képest. Veena Raleigh, a King's Alapítvány kutatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az élettartam csökkenése elsősorban a koronavírus-járvány eredménye, amely 72 ezerrel több halálozást okozott, mint a 2015 és 2019 közötti időszak átlaga. "Ekkora csökkenés páratlan korunkban, a legnagyobb, amit a második világháború óta mértünk. Ez azért is aggasztó, mert a várható élettartamban bekövetkezett javulás a járvány előtti évtizedben jelentősen lelassult, szélesedtek az egyenlőtlenségek a leggazdagabb és a legszegényebb térségek között" - magyarázta.