Ha ma felhívnák a kérdéssel, mondjon meghatározó női alakokat a magyar történelem évszázadaiból, hány név jutna eszébe? Vagy bővítsük a kört: a kérdésre a világ bármely pontjáról származó nők neveit említheti – így mennyivel jutott előrébb? Ott van Mária Terézia, akinek neve bizonyára többeknek visszacseng a közoktatásból, vagy Szendrey Júlia, úgy, mint Petőfi Sándor felesége, esetleg a mexikói festőművész, Frida Kahlo, és mondhatnánk, hogy a sor hosszan folytatható, ám ezen a ponton talán sokunk szava elakad. Holott a lista valóban hosszú lehet, ha megkeressük a sokszor háttérben lévő nőket, akikről gyakran, méltatlanul elfeledkezünk. Noha hazánkban is egyre többen ismerik fel a problémát, és kötelezik el magukat a nőtörténet(ek) megismertetése mellett, komoly magaslatok tornyosulnak még előttünk. Ennek egyik lépcsőfoka lehet a National Women’s History Museum, amely azoknak az amerikai nőknek a történeteiről mesél, akik épp úgy kivették részüket az Egyesült Államok formálásából, akár csak férfi társaik. Az 1995-ben alapított online gyűjtemény számtalan információval szolgál, s többek közt kiállítási anyagokat, életrajzokat, történeti idővonalakat is nyújt a legkülönfélébb területeket érintve. Így többek közt betekintést nyerhetünk a polgár-, és nőjogi mozgalmak, illetve az első szüfrazsettek tevékenységébe, egyéni és közösségi sorsokba; végig követhetjük, miként vívták ki maguknak a nekik járó figyelmet a nők az élet számos területén; és hogyan közeledtek az évek során a döntéshozói, vagy akár az elnöki székhez.
Közelebbről megismerhetjük például afroamerikai nők történeteit is, köztük olyan legendás alakokét, mint Sojourner Truth vagy Harriet Tubman, akik megalkuvást nem ismerve küzdöttek az őket és társaikat érő igazságtalanságok ellen. Sojourner Truth rabszolgaként született 1797-ben, és életének első évtizedeit rabszolgaságban, nehéz körülmények között, majd kényszerházasságban töltötte, mígnem 1826-ban megszökött legkisebb gyermekével, és hamarosan a nők jogaiért, és a rabszolgaság eltörléséért harcolt, életét ennek a célnak szentelte. Hozzá hasonlóan az 1822-ben született Harriet Tubman is rabszolgaságban nevelkedett, 1849-ben szökött meg, majd életét kockáztatva többször is visszament délre, hogy a föld alatti vasút hálózatán át másokat is felszabadítson. Komoly szerepet vállalt a polgárháborúban – előbb szakácsként és nővérként, majd kémként –, s küzdött a nők jogaiért. Jelentőségét mutatja, hogy 2016-ban az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, ő lehet az első afroamerikai nő, akinek arcképe felkerülhet egy bankjegyre, portréja a húszdollároson az USA hetedik elnöke, Andrew Jackson képét válthatja, aki a források szerint maga is rabszolgatartó volt. A Trump-adminisztráció ugyan leállította a folyamatot, ám Joe Biden kormánya már jelezte, szeretnék megújítani a projektet.
Számos további rendkívüli nőalakot is felfedezhetünk magunknak az online múzeumban barangolva, így például Pearl Youngot, aki 1922-ben, elsőként végzett szakmai munkát a NASA-nál (akkoriban NACA), amikor még csupán az adminisztratív, titkári pozíciók voltak nyitottak a nők előtt. A harmincas évektől aztán egyre több matematikus, informatikus, mérnök lépett a nyomába, akik a háttérben tevékenykedve játszottak kiemelkedő szerepet az amerikai űrkutatás és űrhajózás történetében. A virtuális térben tovább lépegetve idővonalon követhetjük végig az amerikai elnökök feleségeit, bepillanthatunk az öltözködési szokások alakulásába, vagy a nők sportolási lehetőségeiről, az olimpiai játékokon való részvételükről is tanulhatunk. Foglalkozhatunk a második világháború idején a hadseregben vagy a légierőben szolgálatot teljesítők történeteivel, és az első női feltalálókról és vívmányaikról is megtudhatunk érdekességeket. Az online múzeum megannyi izgalmas szempontot nyújt az amerikai és az egyetemes nőtörténet vizsgálatához, fontos történésekre és kiemelkedő élettörténetekre hívhatja fel a figyelmünket, és abban is segítségünkre lehet, hogy ha megkérdeznek, eggyel több nő neve jusson eszünkbe, akire büszkék lehetünk.
Infó: A National Women’s History Museum elérhető a www.womenshistory.org weboldalon.
