Előfizetés

Szabadságot kell kivenni az oltás miatt: a szakszervezet szerint ezen változtatni kell

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.03.22. 13:25

Fotó: Bús Csaba / MTI
Levelet írt a miniszterelnöknek a VDSZ elnöke. Azt kéri, rendelje el az oltásra behívott munkavállalók fizetett, igazolt távollétet biztosító munkáltatói kötelezettségét.
Levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, mivel a szakszervezet működési területén dolgozók jelezték: szabadságot kell kivenniük az oltás miatt. Számos munkahelyen ugyanis a munkáltató rendelkezése értelmében szabadságot kell kérniük azoknak, akiket munkanapon hívnak be oltásra. Ez jelentős hátrányt okoz az oltásban érintett személyeknek – hívta fel a figyelmet levelében a szakszervezeti vezető, aki azt is hangsúlyozta: a VDSZ elkötelezett oltáspárti, és támogatja a lakosság mihamarabbi kellő védettségének elérését. A VDSZ azt javasolja, hogy az önkéntes véradáshoz hasonlóan a kormány - a Munka törvénykönyve 55. § (1) bekezdés, d. pontja alapján – a rendkívüli jogrend adta lehetőségén keresztül rendelje el az oltásra behívott munkavállalók fizetett, igazolt távollétet biztosító munkáltatói kötelezettségét. Székely Tamás szerint ezzel a megoldással ösztönözni lehetne, hogy a dolgozók mind nagyobb számban vegyenek részt az oltásban. Így ugyanis nem okozna számukra jövedelem-kiesést az oltási időszak, és a családok szabadságnapjainak a száma sem csökkenne.  

Sok az új (kényszer) vállalkozás

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.22. 09:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Változatlanul tart a cégalapítási láz, ám ez inkább a betegség, semmint az erő jele - véli az Opten.
Februárban 3270 vállalkozást jegyeztek be, ami az elmúlt 6 év második legnagyobb értéke - közli az Opten. Bár 2020 negyedik negyedéve csak 3,6 százalékos éves GDP-csökkenést hozott, a cégalapítási számok inkább a próbálkozásokról tanúskodnak, semmint kedvező vállalkozói hangulatról - véli elemzőjük, Pertics Richárd. A februári érték 35 százalékkal haladja meg az e szempontból eleve erős 2020 átlagát. Tavaly decembert leszámítva utoljára 2014-ben hágott magasabbra a cégalapítási kedv. Ágazatok szerinti bontásban élen jár az építőipar és a kereskedelem, de sokan vágnának "szakmai, tudományos, műszaki tevékenységbe" is. Ide tartoznak többek között a tanácsadók, könyvelők, könyvvizsgálók és a médiareklám egyes területei. Mivel egyikük sem nevezhető a járványhatás kifejezett nyertesének, a kiugró értékeket a céginformációs szolgáltató inkább kényszervállalkozási hatásnak tudja be. A visszaesés nyomán ugyanis sok korábbi alkalmazott vagy vállalkozó keres új lehetőségeket. Az építőipar élénksége azért is figyelemre méltó, mert termelésük visszaesése jóval meghaladja az országos átlagot. A kényszertörlések felfüggesztése miatt a megszüntetések közel 1500-as értéke kevéssé irányadó. A viszonylag alacsony érték nem feltétlen jó hír: a sok hátrahagyott, de hivatalosan még működő vállalkozás nehezíti a tisztánlátást. Februárban 421 felszámolást tettek közzé, ami hathavi csúcs. Az arány még kevéssé kritikus, ám jelzi, hogy egyre kevesebben bírják az elhúzódó koronavírus-járvány gazdasági hatásait és a kifizetetlen számlák mind több vállalkozás életének végét hozhatják. Némi bizakodásra ad okot a - nyugodt bezárást célzó - végelszámolások viszonylag alacsony, 833-as értéke, ami jelentős csökkenés a januári csúcshoz és az ilyenkor szokásos értékhez képest is. Végrehajtás 3656 vállalkozás ellen indult, ami önmagában nem kiemelkedő, ám abszolút értelemben még mindig nagyon magas. Sok eljárás indul az építőiparban, a vendéglátásban és a szállítmányozásban. Az Opten 2021-re mind az alapítások, mind a megszüntetések terén még komoly hullámzásokat jósol.

4,6 millió magyar fizetett ki fejenként 62 ezer forintot a miniszterelnök hobbijára a vírusválság közepén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.22. 08:39

A kabinet sportszámlája összesen 238 milliárd forintra rúgott.
Szinte napra pontosan egy éve már annak, hogy az Orbán-kormány a hazánkat is elérő koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet első sportcélú kiadásáról döntött, emlékeztet az mfor.hu. Azóta ennek az 514 millió forintos tételnek az 561-szeresét szórta ki a kormány a költségvetésből. Ugyanis a kormány 2020. március 20. és 2021. március 19. között - a koronavírus-járvány és válság idején - összesen 288,6 milliárd forintot csoportosított át rendeleti úton sporttal összefüggő célokra. Ez azt jelenti, hogy hogy fejenként a tavaly foglalkoztatott mintegy 4,6 millió magyar 62 ezer forintja a sportra ment el. Ami az összeg nagyságrendjét illeti:
  • ez majdnem 40 milliárddal több pénz, mint amennyit 2021-ben a kormány lakásépítési támogatásokra betervezett a költségvetésbe
  • szinte pont ekkora összeget költ évente a kormány rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra
  • ez nagyobb tétel, mint amennyit a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadék) és a közmunka-programokra összesen szán a kormány